A Brainstorming (1953)

A „brainstorming” szó és Osborn (1888-1966) módszere (1953) magyar publikációban már 1964-ben megjelent. Tehát korábban, mint ahogy a teammunka módszerei az 1970-es években szélesebb körben elterjedtek.

A legkorábbi azonosított magyar publikáció

Halász László: Új módszer az alkotómunkában

• Folyóirat: Élet és Tudomány
• Évfolyam: XIX. évfolyam, 1964
• Kezdőoldal: 339.
• Témajelölés a tartalomjegyzékben: „Brainstorming”
• Tárgy: Alex F. Osborn csoportos alkotó- és ötletgeneráló módszere

A bibliográfiai adatot az Élet és Tudomány 1964-es évfolyamának részletes tartalomjegyzéke is igazolja: Halász László – Új módszer az alkotómunkában⁠.

Egy későbbi szakirodalmi hivatkozás a 341. oldalt is megjelöli, ezért a cikk feltehetően a 339–341. oldalon jelent meg. A 339. oldal az éves folyamatos oldalszámozás alapján várhatóan az 1964. évi 11. számhoz tartozik.

A második bizonyított előfordulás

Brainstorming – Pszichológia, alkotómunka, költségcsökkentés

• Lap: Közgazdász
• Kiadó: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem
• Évfolyam: VII.
• Szám: 15.
• Dátum: 1965. október 11.
• Oldal: 5.
• Szerzői jelzés: W. Gy.

A cikk már címként használja a nagybetűs BRAINSTORMING szót, bemutatja Osbornt és felsorolja a módszer négy szabályát:

1. A kritikai magatartást ki kell zárni.
2. A képzelet szabad csapongását kell előnyben részesíteni.
3. Az ötletek mennyisége a fontos.
4. Az ötletek kombinálására és tökéletesítésére kell törekedni.

A teljes korabeli lapszám a Corvinus Egyetemtörténeti Digitális Gyűjteményében⁠ olvasható.

A cikk kifejezetten visszahivatkozik Halász László 1964-es írására. Ez bizonyítja, hogy a módszer ekkor már nem elszigetelt idegen kifejezésként, hanem alkalmazható alkotási és gazdasági módszerként jelent meg.

Következtetés

A pontosított történeti állítás:

A brainstorming módszer első jelenleg azonosított magyar ismertetését Halász László közölte 1964-ben az Élet és Tudományban. A módszer 1965-ben már a közgazdász- és vállalatszervezői nyilvánosságban is megjelent. Szélesebb körű alkalmazása és beilleszkedése a teammunka módszertanába azonban csak az 1970-es években következett be.

Így három korszakot érdemes megkülönböztetni:

Időpont	Fejlődési állomás
1942	Osborn első nemzetközi publikációja
1953	Az Applied Imagination és a kidolgozott módszertan
1964	Első jelenleg igazolt magyar ismertetés
1965	Megjelenés a magyar közgazdász- és szervezési sajtóban
1970-es évek	Beépülés a teammunka, vezetőképzés és szervezési gyakorlat módszerei közé

A kutatás alapján tehát az Ön emléke helyes: a publikáció megelőzte a tényleges magyarországi módszertani elterjedést.