2026. szeptember 14., hétfő

Orbán Viktor „agresszív, radikális, újkommunista kormánynak” nevezte a Tisza-kormányt

A lényeg pontosan megragadható, de a „jaj, ha visszajövünk” nem szó szerinti idézet, hanem a kijelentés politikai értelmezése. A tudósítás szerint Orbán Viktor „agresszív, radikális, újkommunista kormánynak” nevezte a Tisza-kormányt, az NVVH-t pedig „új ÁVH-ként” említette. Azt mondta: az ott munkát vállalók később nem kerülhetik el a felelősségre vonást. 

ÚJ SZITOKSZÓ: „ŐK A KOMMUNISTÁK!”

Orbán Viktor a Bayer show-ban ismét elővette régi, bevált politikai módszerét: a nemzet megosztását. Saját táborát azonosította „a néppel”, ellenfeleit pedig újkommunistáknak és egy „új ÁVH” működtetőinek nevezte.

A névsor ismerős: Soros, háttérhatalmak, globális tőke, Ukrajna, Brüsszel, Ursula von der Leyen, Manfred Weber – most pedig ismét a kommunisták.

A szitokszóhoz fenyegető üzenet is társult: aki az „új ÁVH-ban” munkát vállal, annak egy későbbi hatalomváltás után felelnie kell. Ez már nem egyszerű politikai bírálat, hanem emberek egész csoportjának megbélyegzése.

Régi hatalomtechnika: ellenséget kijelölni, félelmet kelteni, majd a saját tábort a nemzettel azonosítani.

De Magyarország nem két ellenséges tábor!
A demokrácia nyelve nem a szitokszó és a fenyegetés, hanem a vita, a részvétel és a felelősség.


2026. szeptember 13., vasárnap

MI magyarok EGYÜTT legyünk végre EURÓPÁBAN!


A magyar történelem újra és újra ugyanazt a kérdést teszi fel:
tudunk-e együtt szabad, polgári, emberséges és működő Magyarországot építeni?

A cél nem pusztán a politikai váltás. A valódi fordulat akkor következik be, ha újra képesek vagyunk egymásban bízni, együtt gondolkodni és közösen felelősséget vállalni az országért.

Építsünk fel a részvételi demokráciát a világon elsőként!

Ne két Magyarország legyen.

2026 - Hitelesség – Bizalom – Felelősség


 #PolgáriMagyarország
 #VégreEgyütt
 #HarmadikKatarzis
 #HitelességBizalomFelelősség
 #RészvételiDemokrácia


2026. szeptember 11., péntek

INNOVÁCIÓS POTENCIÁL – ÁTTÖRÉSMENEDZSMENT

A szervezeti innováció célja nem egyszerűen a meglévő struktúra módosítása, hanem egy új működési és munkakultúra megteremtése.

Egy szokványos szervezeti változtatás – például a feladatkörök vagy a szervezeti egységek átrendezése – általában változásmenedzsmenttel megoldható. Más a helyzet akkor, amikor az új szemléletnek, módszereknek és technológiáknak a szervezet egészét át kell formálniuk.

Ilyenkor szó szerint át kell törni a megszokott gondolkodást, a kialakult érdekeket és a régi működési rendet. Ehhez ÁTTÖRÉSMENEDZSMENTRE van szükség.

Az áttörés első feltétele az innovációs potenciál megteremtése. Ki kell választani a változásra nyitott „jó magot”, fel kell készíteni a résztvevőket, majd egy pilot keretében ki kell próbálni az új működési modellt.

Az innovációs potenciál azonban önmagában még csak lehetőség. Az ÁTTÖRÉSMENEDZSMENT feladata, hogy ezt a lehetőséget cselekvéssé, alkotómunkává és eredménnyé – vagyis mozgási energiává – alakítsa.

Amikor a cél, a közösség, a tudás, a módszer és a technológia egységes rendszerré áll össze, a sikeres kipróbálást követően megkezdődhet az áttörés.

Az ÁTTÖRÉSMENEDZSMENT tevékenységei

  1. A jövőkép és az áttörési cél meghatározása
  2. A meglévő rendszer és munkakultúra diagnózisa
  3. Az innovációs potenciál feltárása
  4. A változásra nyitott „jó mag” kiválasztása
  5. Az alkotóközösség megszervezése
  6. A résztvevők felkészítése és képzése
  7. Az új módszerek és technológiák összehangolása
  8. A pilotprojekt megtervezése és működtetése
  9. A résztvevők motiválása az alkotómunkára
  10. Az eredmények mérése és közös értékelése
  11. A tapasztalatok alapján a modell továbbfejlesztése
  12. A működő megoldás szervezeti kiterjesztése

INNOVÁCIÓS POTENCIÁL → ALKOTÓKÖZÖSSÉG → PILOT → BIZONYÍTOTT EREDMÉNY → ÁTTÖRÉS


Ahogy a mesterséges intelligencia lát

Erdősi Gyula – szakmai portré

okl. villamosmérnök, szervezőmérnök és pedagógus. Pályáját végigkíséri az a meggyőződés, hogy a tudás önmagában nem cél: akkor válik valódi erővé, ha embereket kapcsol össze, közösséget épít, és új alkotásokhoz vezet.

Szakmai gondolkodására meghatározó hatást gyakorolt a Budapesti Műszaki Egyetem szellemi közege, valamint azok az iskolateremtő mesterek, akik nem pusztán ismereteket adtak át, hanem gondolkodásmódot, szemléletet és alkotói kultúrát teremtettek. Közülük különösen fontos számára Simonyi Károly, Ladó László és Kindler József öröksége.

Munkásságának középpontjában a rendszerszemlélet, a szervezés, az oktatás megújítása, a közösségi alkotás és az innováció áll. Vallja, hogy a frontális tudásátadás korlátait meg kell haladni: a tanuló ne passzív befogadó legyen, hanem kérdező, gondolkodó, együttműködő és alkotó résztvevő.

E gondolatból született több saját modellje és fogalma is. A HIT-modell a hálózat, az iskolateremtő és a tudásközösség kapcsolatára épít. Az SCM – Synergy Creation Model a közösségi alkotás szervezeti és pedagógiai feltételeit foglalja rendszerbe. A 4I és az 6T modellek az inspirációt, interakciót, intuíciót, innovációt, illetve a tehetséget, tanulást, tudást, tapasztalatot, teammunkát és teljesítményt kapcsolják össze.

A mesterséges intelligenciát nem az ember helyettesítőjének tekinti, hanem alkotótársnak. Felfogása szerint az MI új lehetőséget ad arra, hogy az egyéni tudás kollektív tudássá, a szétszórt információ pedig közösen használható értelemmé váljon.

Kiadói és könyvírói munkájában ugyanez a szemlélet jelenik meg. A múlt nagy teljesítményeit nem lezárt örökségnek, hanem a jövő számára felhasználható tudásnak tekinti. A mesterek példáját ezért nem emlékműként, hanem továbbvihető alkotói mintaként kezeli.

Gondolkodását egyetlen mondat különösen jól kifejezi:

„Nem néző, hanem alkotótárs.”

Ez egyszerre pedagógiai, mérnöki és társadalmi program. Arra hív, hogy az ember ne kívülről szemlélje a világot, hanem tudásával, tapasztalatával és közösségi felelősségével vegyen részt annak alakításában.

Erdősi Gyula életművének vezérfonala így foglalható össze:

EMBER – TUDÁS – KÖZÖSSÉG – ALKOTÁS – JÖVŐ.


Miért fontos a participáció? Tanulni kell! Induljunk el ma!

Ha részt veszek abban, amit meg akarunk változtatni, akkor nem elszenvedője, hanem alakítója vagyok a változásnak. A részvétel kölcsönös bizalmat teremt: számítanak rám, és én is számíthatok a közösségre.

A hívószó: EGYÜTT!

A participáció nem azt jelenti, hogy csak nekem lehet igazam. Azt jelenti, hogy az én véleményem is része a közös gondolkodásnak. Meghallgatjuk egymást, tiszteljük a különböző álláspontokat, és közösen keressük a jobb megoldást.

Ehhez először meg kell tanulnunk rendszerben és közösségben gondolkodni. Minden rendszernek van környezete: Magyarország Európa és a világ része. Környezetünket befolyásolhatjuk, de nem alakíthatjuk korlátlanul. Ezért fontos, hogy reálisan lássuk helyünket, lehetőségeinket és felelősségünket.

A részvétel elve nemcsak az országra, hanem a munkahelyre, az iskolára, a családra és az egyén közvetlen környezetére is érvényes. Alapja az empátia: megérteni és figyelembe venni mások véleményét.

Nemcsak ÉN vagyok – van MI is.

Ez egy régi-új kultúra. A mai kapitalizmus elsősorban fogyasztót lát az emberben. A részvételi kultúra ezzel szemben alkotótársat és közösséget épít.

Helyre kell állítanunk az egyensúlyt az ÉN és a MI, a fogyasztás és az alkotás között. Ez a modern demokrácia alapja.

Tanulni kell. Induljunk el, ma!


Jegyzetek Tölgyessy Péter elemzéséhez

Tölgyessy állításai és a megjegyzéseim

  1. Ügyeskedés. A „pannon praktikum” nem erény, hanem a magyar társadalom egyik legsúlyosabb hibája. Ehhez társul a másik reflex: mindig a másik a hibás – mindig a másik a hülye.
  2. Unger Anna reális személyiség.
    Én mondom: nem egyes ügyekben, hanem rendszerben gondolkodik. TISZTÍTÓTŰZ
  3. A gazdaság egyik központi kérdése a termelékenység növelése.
  4. Az NVVH működéséből kevés pénz folyik majd be az államhoz.
  5. Nem egyszerű kormányváltásra, hanem kultúraváltásra van szükség.
  6. A politika egyik legfontosabb eszköze az illúziókeltés.
  7. A világhelyzet rossz és egyre bizonytalanabb.
    Én mondom: a mesterséges intelligencia alapvetően átrendezi a világot.
  8. Európa 1945 óta talán a legsúlyosabb válságával néz szembe.
  9. Az alapvető társadalmi probléma változatlan: az emberek úgy érzik, hogy egyre rosszabbul élnek.
  10. Növekszik a társadalmi lázadás veszélye.
    Én mondom: az MI terjedése tömeges munkanélküliséget és súlyos társadalmi feszültségeket is előidézhet.
  11. A rendszer működését három szó jellemzi:
    HAZUGSÁG, HAZUGSÁG ÉS HAZUGSÁG!
  12. Az Egyesült Államok a világrend egyik gyenge pontjává válhat. Erősödik a polarizáció és a baloldal; Trump megbukhat, miközben előretörhetnek az antikapitalista erők.
  13. Napirendre kerülhet a vagyonadó, sőt bizonyos területeken az államosítás is.
    Én mondom: felmerülhet az MI-óriáscégek társadalmi vagy állami ellenőrzése is.
  14. Nagy változások és mélyreható átalakulások előtt állunk.
  15. Tölgyessy fél a baloldal megerősödésétől.
    Én nem félek tőle. Ma nincs olyan kész politikai-gazdasági modell, amely önmagában megfelelő választ adna minden problémára.
  16. Az európai emberek még mindig jól élnek, Európa azonban folyamatosan lemarad. Ennek egyik látványos jele pl.: a német autóipar válsága.
  17. A lázadás egyik megnyilvánulása az AfD megerősödése – különösen a volt NDK területén. A hagyományos európai pártok támogatottsága közben elolvad.
  18. Merre tart Nagy-Britannia? Milyen helyet találhat magának az átalakuló Európában és világrendben?
  19. Vizsgálni kell Magyar Péter politikai módszerének sikerét.
  20. A magyar politika alapvető hibája:
    „CSAK MI!”
    Ezt kell felváltania az együttműködésnek és a közös reménynek.
  21. Lehet-e számunkra Svájc vagy Norvégia követhető példa? A közvetlen részvétel és a rendszeres szavazás költséges, de a demokráciának ára van. Legyen valódi részvétel!
  22. Magyarország ma egy “lángokban álló kis ország”: egyszerre küzd gazdasági, társadalmi, politikai és erkölcsi válsággal.
  23. Magyar Péter sikerének egyik titka az influenszer-üzemmód: közvetlenül, gyorsan és folyamatosan kommunikál a társadalommal.
  24. Magyar Péter erősen jobboldali politikus. Sikeres ember akar lenni.
    Én mondom: Varga Judit története miatt is folyamatos bizonyítási kényszer alatt áll.
  25. A TISZA jelenleg nagyrészt egyszemélyes párt.
  26. Ugyanakkor néhány szereplő fokozatosan felnőhet Magyar Péter mellé – például Ruff Bálint.
  27. Magyar Péter mozgalma rendkívüli politikai teljesítmény.
    Én mondom: Radnai kiválasztása kérdéses, mert egy rendezői szemlélet önmagában nem elegendő egy politikai és társadalmi rendszer felépítéséhez.
  28. Magyarországon gyenge az önkéntesség kultúrája. A TISZA részben a Fidesz politikai iskolájából érkezett emberekre épül.
  29. Magyar Péter mozgalmát a siker reménye és a sokféle társadalmi csoport koalíciója tartja egyben.
  30. Bizonyos helyzetekben még a kudarc is összetarthatja a közösséget – ha közös tanulássá és újrakezdéssé válik.
  31. Az értelmiség szerepe gyenge.
    Én mondom: Magyar Péter a jelenben él és a következő politikai lépésre összpontosít. Egyelőre nincs világosan megfogalmazott, hosszú távú társadalmi víziója.

Összegzés

Magyar Péter mozgalma reményt teremtett, de a politikai siker még nem társadalmi jövőkép. A következő feladat az egyszemélyes vezetéstől eljutni a részvételig, a kultúraváltásig és egy közösen megalkotott országvízióig.


2026. szeptember 10., csütörtök

A MÉLYSÉGI TANULÁS 12 LÉPÉSES DRAMATURGIÁJA

 

Ez már egy jól körülírható részvételi, alkotó tanulási ciklus. A frontális óra helyett a tanár dramaturg és moderátor: elindítja a gondolkodást, megszervezi a teammunkát, majd visszacsatolja az eredményeket.


A pedagógus kiválaszt egy inspiráló videót, bemutatja a tanulóknak, majd a frontális tanóra helyett alkotó teammunkát szervez.

  1. MEGÉRTÉS
    Beszélgetés: miről szól a videó? Mi a lényege?
  2. ÖNBIZALOM
    Te is tudnál ilyet készíteni?
  3. ÖTLET
    Ha te készítenéd, mi lenne benne?
  4. FORGATÓKÖNYV + MI
    Otthon készíts forgatókönyvet a mesterséges intelligencia segítségével!
  5. BEMUTATÁS
    A következő órán mutasd be az elképzelésed!
  6. VITA
    A tanulók megvitatják az ötleteket.
    A tanár moderál.
  7. KÉRDEZÉS A MI-TŐL
    Mit kérdeznél a mesterséges intelligenciától, hogy továbbfejleszd az ötletedet?
  8. MÉLYÍTÉS
    Dolgozd ki otthon a megoldást!
  9. ÚJABB BEMUTATÁS
    A következő órán mutasd be, mire jutottál!
  10. KÖZÖS ÉRTÉKELÉS
    Beszéljük meg: mi működik, mi fejleszthető tovább?
  11. MEGOSZTÁS
    A legjobb megoldásokat tegyük közzé a social médiában!
  12. TEAM ÉS FEJLESZTÉS
    A kiválasztott ötletek továbbfejlesztésére szervezzünk alkotó teameket!

VIDEÓ → KÉRDÉS → ÖTLET → MI → ALKOTÁS → VITA → FEJLESZTÉS → MEGOSZTÁS → TEAMMUNKA

A TANÁR ÚJ SZEREPE

Nem előad.
Nem kész válaszokat ad.
Hanem dramaturgiát tervez, moderál, inspirál és közösséget szervez.

A tanóra így nem információátadás, hanem alkotási folyamat.

Erre szerintem nagyon erős cím lehet még: „A TANÓRA MINT ALKOTÓMŰHELY”, alcímként pedig: „A mélységi tanulás dramaturgiája”.


Orbán Viktor „agresszív, radikális, újkommunista kormánynak” nevezte a Tisza-kormányt

A lényeg pontosan megragadható, de a „jaj, ha visszajövünk ” nem szó szerinti idézet, hanem a kijelentés politikai értelmezése. A tudósítás ...