Bejegyzések

A pünkösd misztérium

Kép
Magyarok és pünkösd Nem csak kenyérrel él az ember - misztériuma A mondat a Bibliából származik, Jézus válasza a pusztában a kísértőnek. A teljes idézet: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik.”  — Biblia Jelentése mélyebb annál, mint hogy az embernek ételre van szüksége.  A „kenyér” az anyagi világot jelképezi: pénz, megélhetés, fogyasztás, biztonság. Jézus szerint az ember lelki, szellemi lény is. Szüksége van: igazságra, szeretetre, hitre, közösségre, értelemre, reményre. A mondat ma különösen aktuális egy olyan világban, ahol sokszor: a teljesítmény fontosabb az embernél, a fogyasztás fontosabb a közösségnél, az információ fontosabb a bölcsességnél. Ezért vált ez a mondat civilizációkritikává is: az ember nem élhet pusztán anyagi jóléttel. Ha nincs lelki tartás, közösség, hit vagy értelmes cél, akkor a bőség mellett is üresség jelenhet meg. A Pünkösd a kereszténység egyik legmélyebb misztériuma: a S...

Tízparancsolat

Kép
Tízparancsolat   A kérdése erkölcsi és politikafilozófiai természetű: hogyan viszonyulhat egy politikai rendszer vagy vezető a keresztény erkölcsi normákhoz, különösen a Biblia Tízparancsolatához. A Tízparancsolat eredetileg nem pártpolitikai mérce, hanem lelki–erkölcsi iránytű. Mégis sokan alkalmazzák közéleti szereplőkre is, mert a hatalom gyakorlása mindig erkölcsi kérdés is. A felvetett kritikák mögött több parancsolat megsértésének érzete jelenik meg: „Ne lopj!”   Ha a közvagyon magánérdekeket szolgál, ha túlárazások, klientúrák, hűbéri rendszerek alakulnak ki, sok ember ezt erkölcsi értelemben a lopás modern formájának tekinti. „Ne tégy hamis tanúbizonyságot!”  A propaganda, az ellenségképzés, a „hazaárulózás”, a társadalom kettéosztása sokak szerint sérti az igazság és a méltányosság normáját. „Szeresd felebarátodat!”  Bár ez már az evangéliumi főparancs része, nem a tízparancsolaté, politikailag mégis ide kapcsolják. Egy nemzet tartós megosztása soka...

Bánk bán – Tiborc panasza (részlet)

Kép
B ÁNK BÁN – Tiborc panasza (részlet) „Nincs a teremtésben vesztes, csak én!  Az isten engem úgy segéljen,  hogy én jó ember voltam egész életemben.  Csak most tanultam rossznak lenni.  Mióta a nagyurak  úgy elszaporodtak az országban…” „A szegény embernek  még a kenyere is keserűbb lett.  Dolgozik, fázik, éhezik,  és mégis ő bűnhődik.” „Mi tűrünk, hallgatunk,  s a terheket mindig mi hordjuk.” A monológ ereje abban áll, hogy Tiborc: nem lázadó hős, hanem egyszerű ember, aki már nem bírja tovább a hallgatást. Ezért vált a „Tiborc panasza”: a kisember szenvedésének, a társadalmi igazságtalanság érzésének, és a hatalom kritikájának jelképévé a magyar kultúrában.

Mit kezdesz a szabadsággal?

Kép
  Elgondolkodtató : milyen ember az, aki bot a küllő között, aki szálka a köröm alatt, aki fél ázsiai nép!? Példa? Az ilyen képek és metaforák általában olyan emberre utalnak, aki zavaró, rendszerkritikus, nehezen beilleszthető, vagy akit a többség „kényelmetlen igazságnak” érez. „bot a küllők között” → akadályozza a megszokott működést „szálka a köröm alatt” → állandó irritációt okoz „fél Ázsia népe” → sok ember szemében idegennek, kívülállónak vagy fenyegetőnek érzékelt közösségre utalhat Irodalmi, történelmi vagy politikai példák lehetnek: Szókratész — kérdéseivel zavarta Athént, végül halálra ítélték. Galileo Galilei — korának világképét kérdőjelezte meg. Mahatma Gandhi — a birodalom szemében „bot a küllők között” volt, mégis tömegeket mozgatott meg. Alekszandr Szolzsenyicin — a szovjet rendszer lelkiismereteként működött. Martin Luther — egy egész vallási rendszert kérdőjelezett meg. Az ilyen ember gyakran: nem simul bele a rendszerbe, kényelmetlen kérdéseke...

Egy korszak vége (2010-2026)

Kép
  ORBÁN VIKTOR LELTÁRA Orbán Viktor sorolja az eredményeket. Vannak eredmények. De a választást nem az eredménylista dönti el, hanem az ország közérzete. A leltár másik oldala: Külpolitikai elszigetelődés - bot a küllők között! Rosszul működő állam Megosztott nemzet Hűbéresi rendszer Elmaradt növekedés Infláció  Elinflált juttatások 16 év hatalmi fáradtság 63 év kontra 45 èv   A család látványos gazdagodása Ezért vesztett. Tudja ő is. Csak nem mondhatja ki. Ez nem egyszerű vereség volt. Ez egy korszak leltárzárása volt. 

Nem egyszerű rendszerváltás, NERváltás, hanem KULTÚRAVÁLTÁS

Kép
KULTÚRAVÁLTÁS 2026. április 12. – Nem egyszerű rendszerváltás, hanem  KULTÚRAVÁLTÁS A FEUDÁLKAPITALIZMUS a NER! A közpénz, hogy lesz magántulajdon!  Valójában a rendszer ugyanaz: kapitalizmus, NER = FEUDÁLKAPITALIZMUS. A rendszer alapjában marad, akkor mi változik? Szerintem a KULTÚRA, ezért helyesebb kifejezés: KULTÚRAVÁLTÁS ! Ez egy hosszabb folyamat: induljunk el: A „rendszerváltás” szó elsősorba... A „rendszerváltás” szó elsősorban politikai kategória.   Kormányok, pártok, intézmények cseréjét jelenti. A történelem azonban újra és újra megmutatta, hogy önmagában a hatalomváltás kevés. Ha a gondolkodásmód, az emberi viszonyok, a közbeszéd, a felelősségérzet és a közösségi kultúra nem változik meg, akkor a régi rendszer szelleme tovább él az új struktúrákban is. Ezért nevezhető 2026. április 12. inkább kultúraváltásnak. 1. A rendszerváltás politikai fogalom A kultúraváltás civilizációs folyamat A rendszerváltás kérdése: Ki kormányoz? Kié a hatalom? Milyen intéz...