Bejegyzések

A MEGOSZTOTT NEMZET MOHÁCSHOZ VEZET!

Kép
LEGYEN VÉGE - VÉGRE! A MEGOSZTOTT NEMZET MOHÁCSHOZ VEZET! ⚔️ 1526 nemcsak egy csata volt.  Figyelmeztetés. Amikor a nemzet megosztott,  amikor a közjó helyére a hatalmi harc lép,  amikor a magyar a magyar ellen fordul, ELBUKUNK. OSZD MEG ÉS URALKODJ? NEM! EGYESÍTS ÉS ÉPÍTS! PÁRTOK JÖNNEK-MENNEK.  A NEMZET MARAD. MAGYAR A MAGYARNAK NE ELLENSÉGE, HANEM SZÖVETSÉGESE LEGYEN! „A történelem nem ismétli önmagát, de figyelmeztet.” MOHÁCS ELÉG VOLT EGYSZER! A Mohácsi csata a magyar történelem egyik legfontosabb és legtöbbet elemzett eseménye. A tanulságai ma is vita tárgyát képezik, de néhány következtetés széles körben elfogadott. 1. A megosztottság veszélye A korabeli Magyar Királyság belső politikai és társadalmi megosztottsággal küzdött. A főurak, a köznemesség és a királyi hatalom között állandó konfliktusok voltak. A külső veszély ellen nem alakult ki kellően egységes fellépés. 2. A felkészültség jelentősége Az II. Lajos vezette sereg bátran harcolt, de az Oszmán Birod...

Magyar Péter mozgósít, szervez, országot jár, közösséget épít

Kép
MAGYAR PÉTER CÉLJA A kormányzás menni fog. Lesznek hozzá szakemberek, helyettesek, felelős vezetők. Magyar Péter dolga nem az, hogy mindent egyedül irányítson. Ő azt teszi, amit eddig is tett: mozgósít, szervez, országot jár, közösséget épít. Jó lenne ezt észrevenni. Különösen az okos embereknek. A cél nem egyszerű kormányváltás. A cél: RÉSZVÉTELI DEMOKRÁCIA A NER HELYETT! Ez egy poltikai innovàció! StartUp!

Orbán rezsim kritikája (MIA)

Kép
FEUDÁLKAPITALIZMUS Egy politikai rendszer kritikája Alapállítás: A rendszer nem a klasszikus polgári kapitalizmus logikáját követi, hanem a politikai lojalitásra épülő gazdasági újraelosztást. A modell fő elemei 1. Ideológiai keret Nemzeti szuverenitás hangsúlyozása. A Nyugat hanyatlásának narratívája. Keleti nyitás politikája. A kereszténység mint identitásképző politikai eszköz. 2. Információs tér A médiarendszer jelentős részének közvetett vagy közvetlen befolyás alá vonása. Központi kommunikációs stratégia. Egységes politikai narratívák. 3. Gazdasági szerkezet Állami megrendelések köré szerveződő gazdasági elit. Politikai kapcsolatokból származó versenyelőny. TAO-rendszer, alapítványi konstrukciók (KEKVA), állami források újraelosztása. A közvagyon részleges kiszervezése magánjellegű struktúrákba. 4. Hatalmi hálózat A lojalitás kiemelt szerepe. Függőségi rendszerek kialakulása. Központi politikai koordináció. Hosszú távú hatalomépítés. 5. Kritikus é...

EURÓPA VELÜNK VAN! Megvan a pénz: Ismét a tét a polgári MAGYARORSZÁG létrehozása!

Kép
  EURÓPA VELÜNK VAN! POLGÁRI MAGYARORSZÁG TÓL A FEUDÁLKAPITALIZMUSIG? 2002-ben Orbán Viktor a „polgári Magyarország” programját hirdette meg.  A „polgári körök” mozgalma a közösségi részvétel, az önszerveződés és a nemzeti középosztály megerősítésének ígéretével lépett fel. A polgár fogalma akkor még a felelős, önálló, közösségi ember ideálját jelentette. 2010 után azonban a rendszer más irányba fejlődött. A kritikus értelmezések szerint a polgári társadalom helyett fokozatosan egy centralizált, lojalitásra épülő hatalmi modell alakult ki, amelyet sokan „illiberális rendszernek”, mások „feudálkapitalizmusnak” neveznek. Ebben a modellben két fő pillér rajzolódik ki: 1. A HÍVEK A politikai közösség.  A rendszer legitimációs bázisa. Kulcsszavai: hit, lojalitás, identitás, védelem, nemzeti összetartozás. A politikai kommunikáció központi eleme lett: „A vezér megvédi a nemzetet.” 2. A NER A kiváltságosok hálózata.  A gazdasági és politikai hatalom öss...

KEGYELMI ÜGY MÁSKÉNT

Kép
KEGYELMI ÜGY   Novák Katalin  köztársasági elnök 2022. május 10-től. Nem egészen egy év után az első kegyelme 2023. április 27. született. (Hihető, hogy hibázzon?) A kérdés inkább politikai és döntéselméleti, mint jogi. A tények alapján Novák Katalin 2022. május 10-én lépett hivatalba, és a nyilvánosság számára ismert első nagy visszhangot kiváltó kegyelmi döntései 2023. április 27-én születtek, amikor a pápalátogatás alkalmából összesen 22 kegyelmet adott. Ebbe a körbe tartozott a később botránnyá vált bicskei ügy is.   Az, hogy „hihető-e, hogy hibázzon”, többféleképpen értelmezhető: Ha azt kérdezzük, hogy egy köztársasági elnök tévedhet-e egy kegyelmi döntésnél: igen, elvileg igen. A kegyelem nem bírósági ítélet, hanem méltányossági döntés, amely gyakran összetett háttéranyagokra, előterjesztésekre és ajánlásokra épül.   Ha azt kérdezzük, hogy egy ilyen súlyú ügyben hogyan nem vették észre a politikai, erkölcsi és kommunikációs kockázatot, akkor ez lett a botr...