Lánczi András
Lánczi András
Bejegyzések
KÉPVISELETI ÉS RÉSZVÉTELI DEMOKRÁCIA EGYÜTT MIA
KÉPVISELETI ÉS RÉSZVÉTELI DEMOKRÁCIA EGYÜTT Ez a gondolat továbbfejleszthető úgy, hogy világosan elválasztja a képviseleti demokrácia és a részvételi demokrácia szerepét. A társadalom átalakításának két tere A demokratikus átalakulásnak két, egymást kiegészítő színtere van. Az első a képviseleti demokrácia világa. Ennek központja a parlament, ahol törvények születnek, intézmények alakulnak át, és a kormányzati döntések meghozatalára kerül sor. Ez nélkülözhetetlen, de önmagában nem elegendő. A második a részvételi demokrácia világa. Ez a társadalom mindennapi életében valósul meg: a településeken, a munkahelyeken, az iskolákban, az egyetemeken, a szakmai közösségekben, a civil szervezetekben és az önkéntes közösségekben. A valódi demokratikus kultúra nem várhat arra, hogy minden kezdeményezés a parlamentből induljon. A társadalom önszerveződése nem helyettesíti a parlamentet, hanem megerősíti azt. Ezért kulcskérdés: Hol épül ma Magyarországon a részvételi demokrácia? H...
Modi az AIról
Modi az indiai miniszterelnők az AIról Narendra Modi az elmúlt két évben többször is részletesen beszélt a mesterséges intelligenciáról. Üzeneteinek középpontjában az áll, hogy az AI az embert szolgálja, ne pedig helyettesítse. A legfontosabb gondolatai: „AI for All” – AI mindenkiért. Modi szerint a mesterséges intelligencia előnyeihez nemcsak a nagyvállalatoknak vagy a gazdag országoknak kell hozzáférniük, hanem a társadalom egészének. „India számára az AI jelentése: All Inclusive.” Egy franciaországi technológiai konferencián azt mondta, hogy India számára az AI nemcsak Artificial Intelligence , hanem All Inclusive (mindenkit befogadó) is. Emberközpontú AI. Hangsúlyozza, hogy a technológiának az emberiséget kell szolgálnia, etikusan és felelősen kell alkalmazni az egészségügyben, az oktatásban, a mezőgazdaságban és a közigazgatásban. Az AI az emberi képességeket sokszorozza meg. Az India AI Impact Summit megnyitóján úgy fogalmazot...
Ki vagyok én? Modell MIA
Ki vagyok én? A mérleg két serpenyője – Kereszt és pénz? Az emberiség történetének egyik legősibb kérdése nem az, hogy szükségünk van-e pénzre, hanem az, hogy mi áll életünk középpontjában . A mérleg egyik serpenyőjében a kereszt áll. Nem csupán vallási jelkép, hanem az önfeláldozás, a szeretet, az igazság, a megbocsátás és az emberi méltóság szimbóluma . A kereszt arra emlékeztet, hogy az ember értéke nem a vagyonában, hanem a jellemében, a kapcsolataiban és a szolgálatában mérhető. A másik serpenyőben a pénz található. A pénz önmagában nem rossz. A civilizáció egyik legfontosabb eszköze: hidakat épít, kutatásokat finanszíroz, iskolákat és kórházakat tart fenn. A pénz lehetőség, amely jóra és rosszra egyaránt felhasználható. A kérdés ezért nem az, hogy kereszt vagy pénz , hanem az, hogy melyik irányítja a másikat . Ha a pénz kerül a mérleg fölé, könnyen céllá válik. Ilyenkor megjelenik a kapzsiság, a korrupció, az önzés, és az ember lassan eszközzé válik a vagyon szolgál...
Ökológiai amortizáció MIA
Új paradigma a környezettudatos gondolkodásban, új amortizáció fajta Ez egy érdekes gondolat, de érdemes pontosítani a fogalmakat, hogy közgazdaságilag is megállja a helyét. Amit felvet, azt én így fogalmaznám meg: Ha a jelenleg külső (externális) költségeket – például a környezeti károkat – a számviteli rendszer szabályozott módon beépíti a vállalat gazdálkodásába, akkor a vállalat érdekeltté válik ezek csökkentésében. Ez valóban összhangban áll a fenntarthatósági közgazdaságtan egyik alapelvével: az externális költségek internalizálásával . Az Ön továbbgondolása azonban egy lépéssel tovább megy: Ma a környezeti ráfordításokat sok vállalat puszta költségnek tekinti. Ha azonban ezek egy része – az amortizációhoz hasonlóan – jövőbeni értékmegőrző vagy értékteremtő befektetésként lenne kezelhető, akkor a vállalat nem büntetésként, hanem fejlesztési lehetőségként tekintene rájuk. Ez ösztönözhetné a rejtett környezeti költségek feltárását és csökkentését. Ez már valóban p...
A fizika fejlődésének dinamikája
A fizika fejlődésének dinamikája A múltból a jövőbe – AI-alapú tudástérkép és közjó-orientált tőkeallokáció A fizika kultúrtörténete nem pusztán felfedezések sora. Simonyi Károly szemléletében a fizika az emberi gondolkodás története : hogyan tanulta meg az ember a természet törvényeit felismerni, mérni, modellezni, majd technikává, iparrá és civilizációvá alakítani. Az Ön gondolata szerint ezt ma az AI-val új szintre lehet emelni: nemcsak elolvasni a múltat, hanem feltérképezni a tudásáramlást , felismerni a mintázatokat, és ezek alapján jövőképet, kutatási stratégiát és tőkeallokációs modellt alkotni. 1. A fizika nagy mérföldkövei A fizika fejlődése néhány nagy fordulópont köré rendezhető: 1. Ókori világkép Arisztotelész, Arkhimédész, Ptolemaiosz: a természet még filozófiai és geometriai rendként jelenik meg. 2. Tudományos forradalom Kopernikusz, Galilei, Kepler, Newton: a világ matematikailag leírható rendszerré válik. 3. Klasszikus fizika Mechanika, optika, termod...