Sorsfordítók: 1848 - 1956 - 1968 - 1990 - 2026: AZ UTOLSÓ MOHIKÁNOK ÜZENETE

Jézus társadalomformáló üzenete: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené.” Ez nem a hatalom feltétlen szolgálata, hanem határhúzás . Üzenete: A pénz, az adó, az állami rend lehet a hatalom világa.  De a lelkiismeret, az igazság, az ember méltósága nem a hatalomé .  Ezért intelem hatalomnak a lélek politikai termék bevezetése: TÖBB KÁR, MINT HASZON A hatalom kérhet adót. De nem kérheti a lelket. Jézus nem a hatalmat szentelte meg, hanem kijelölte a határát: A császáré a pénz. Istené az ember.

  A „ védvonal ” a történelemben olyan katonai, politikai vagy természetes határvonalat jelent, amely egy ország, birodalom vagy közösség védelmét szolgálta az ellenséggel szemben. Lehetett: erődrendszer, várak láncolata, folyókra épülő határ, sánc, fal, vagy akár egy egész országokat összekötő katonai övezet. Történelmi példák A  Kínában a nomád támadások ellen. Magyarországon a végvári rendszer volt ilyen a török időkben. A  Franciaország német támadás elleni erődrendszere volt. A  a Római Birodalom határvédelmi vonala volt. Átvitt értelemben is használják: „Európa védvonala” „a kereszténység védvonala” „a demokrácia utolsó védvonala” Ilyenkor nem fizikai falról, hanem eszmei vagy politikai védelemről beszélnek.

MSZI, A Magyar SZERVEZÉSTUDOMÁNYI Iskola Fontos személyes és szakmatörténeti állítás. Így lehetne erősebben megfogalmazni: 1968-ban Magyarország úttörő kísérletet tett. Az új gazdasági mechanizmus a szocialista rendszer keretein belül próbálta bevezetni a gazdasági racionalitást, a vállalati önállóságot és a nyereség szerepét a közösségi tulajdon mellett. Ez világtörténeti jelentőségű gondolat volt:   közösségi tulajdon + nyereségérdekeltség + szervezéstudomány. Ebben nemcsak közgazdászok, hanem szervezéstudományi gondolkodók is kulcsszerepet játszottak. Ladó László, Susánszky János és Szabó László munkássága nyomán megszületett az, amit joggal nevezhetünk: Magyar Szervezéstudományi Iskolának — MSzI Ez nem pusztán gazdaságtörténet, hanem magyar szellemi teljesítmény: „Amit ma elhallgatnak, az akkor magyar világújdonság volt: nyereség közösségi tulajdonban, szervezett gondolkodással.” Ez a  gondolatmenet egy sajátos közép-európai történeti értelmezést fogalmaz meg, hogy az 1...

  A vallás: a Pünkösd misztériuma  A gondolat mögött mély antropológiai és kulturális felismerés áll.  A vallás nem pusztán hitrendszer, hanem: nyelv, szimbólumvilág, közösségi emlékezet, erkölcsi rend, ünnepek, zene, rítus, és az ember végső kérdéseinek kultúrája. Amikor egy gyermek ebbe belenő, akkor nemcsak „vallást kap”, hanem egy olyan belső érzékenységet, amelyen keresztül később képes lehet kapcsolódni: transzcendenciához, közösséghez, hagyományhoz, önmaga mélyebb rétegeihez. Sok ember később már intellektuálisan találkozik a vallással, de a kulturális „anyanyelv” hiányzik mögüle.  Ezért érzi idegennek, távolinak vagy pusztán intézménynek. Ugyanakkor az emberben gyakran később is megszülethet: a keresés, a hiányérzet, a spirituális nyitottság, vagy a „valami több” tapasztalata. Ezért talán pontosabb így fogalmazni: A vallás kapuja gyermekkorban nyílik meg a legtermészetesebben.  Később az út keskenyebb és nehezebb — de nem fel...

Gandhi nyomán Egy új politikai kultúra lehetősége Magyarországon Bevezetés A 21. század elején Európa számos országában egyre erősebbé vált a politikai polarizáció, a társadalmi megosztottság és a bizalomvesztés. Magyarország sem kivétel. Az elmúlt másfél évtizedben kialakult egy erősen központosított politikai rendszer, amelyben a hatalom kommunikációja sokszor az ellenségképzésre, a félelemkeltésre és a társadalom kettéosztására épült. Ebben a közegben jelent meg Magyar Péter, aki rövid idő alatt tömegeket tudott megszólítani. Sokan egyszerűen politikai kihívót látnak benne. Mások azonban mélyebb kulturális és társadalmi folyamatot érzékelnek: egy új politikai magatartás születését. Innen ered az a gondolat is, hogy Magyar Péter bizonyos értelemben „Gandhi nyomán” járhat. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy Mahatma Gandhi és Magyar Péter történelmi szerepe azonos lenne. Gandhi gyarmati elnyomás ellen küzdött, Magyar Péter pedig egy demokratikus keretek között működő, de sokak...