Bejegyzések

A NER működése? - MIA

Kép
A NER működése ? Aláírásra senkinek sem volt szükség, hiszen minden szabályosan dokumentálva volt. Erre szolgálnak a profi jogászok: olyan jogi kereteket alkotnak, amelyek formálisan mindent rendben tartanak. A készpénz használata azonban már más kérdés. A készpénzes tranzakciók sajátossága, hogy nem hagynak automatikusan digitális vagy banki nyomot, így a pénz útja csak akkor követhető, ha azt külön dokumentálják (például számlával, nyugtával, pénztárbizonylattal). Jogilag a készpénzforgalom is szabályozott: bizonyos összeghatárok felett korlátozott, és a gazdasági szereplőknek könyvelési kötelezettségük van. Ennek ellenére a készpénz könnyebben használható úgy, hogy a tényleges pénzmozgás és a hivatalos nyilvántartások között eltérés keletkezzen. Pénzügyi szempontból a banki átutalások és elektronikus fizetések auditálható nyomvonalat hagynak (bankszámlakivonatok, tranzakciós azonosítók), amelyek megkönnyítik az ellenőrzést és az utólagos vizsgálatot. Ezzel szemben a készpénz fizi...
Megjegyzés küldése
További információk

ITT ORBÁN NERendszere volt!

Kép
A lényeg :  ITT ORBÁN NERendszere volt. Ő egyszemélyben volt a NER létrehozója és működtetője. A többiek a beosztottak voltak. Ő választotta ki, neki köszönhetik a felemelkedésüket. Tiszta és világos képlet! A többi mind cinkos volt!
Megjegyzés küldése
További információk

Szubszidiaritás elve

Kép
  Szubszidiaritás elve A szubszidiaritás elve azt jelenti: A döntéseket azon a legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol azokat hozzáértően és felelősen meg lehet hozni. Csak azt szabad magasabb szintre emelni, amit az alacsonyabb szint már nem tud hatékonyan megoldani. Ez nagyon közel áll ahhoz a gondolathoz, amelyet Ön így fogalmazott meg: „Legyenek ott a döntések, ahol folyik a tevékenység.” A szubszidiaritás elvét gyakran így is összefoglalják: „A döntések szülessenek a lehető legközelebb az emberekhez és a végrehajtáshoz.” Ez az elv fontos az Európai Unió működésében, a közigazgatásban, az önkormányzatiságban, valamint a modern szervezet- és vállalatirányításban is. A decentralizáció egyik alapelveként tartják számon.
Megjegyzés küldése
További információk

Az út

Kép
A TERV MEGVAN . MOST KÖVETKEZIK AZ ALAGÚT. Egy nagy változás nem egyik napról a másikra történik.  Olyan, mint egy alagút építése a hegy gyomrában. A cél ismert: eljutni a túloldalra. A tervrajz elkészülhet néhány hét alatt. Az alagút azonban kitartó munkával épül meg. Közben nem mindig látszik a kijárat. Lesznek, akik segítik az építést, és lesznek, akik akadályozzák azt. Ilyenkor dől el minden. Nem a hangos szavak számítanak, hanem a tudás, a szervezettség, a felelősség és az együttműködés. Minden méter közelebb visz a célhoz. A kérdés nem az, hogy át lehet-e jutni a hegyen. A kérdés az, hogy lesz-e elég ember, aki hisz a tervben, vállalja a munkát, és végigmegy az úton. A jövőt nem megtaláljuk. A jövőt megépítjük.
Megjegyzés küldése
További információk

Rákosi: Aki nincs velünk, az ellenünk van! Igaz ez ma?

Kép
Rákosi Mátyásnak tulajdonítják a mondást : „Aki nincs velünk, az ellenünk van.” Ez a sztálinista politika egyik jelképes elve lett: a társadalmat két táborra osztotta, és nem hagyott teret a semlegességnek vagy a független véleménynek. A Fideszről szóló kérdésére nincs olyan hivatalos nyilatkozat, amelyben ezt a mondatot programként átvette volna. Ugyanakkor politikai elemzők és ellenzéki szereplők időnként azt állítják, hogy a kormányzat működésében vagy kommunikációjában megjelenik egy hasonló, „velünk vagy ellenünk” logika. A kormánypárti álláspont ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy politikája demokratikus felhatalmazáson alapul, és visszautasítja az ilyen párhuzamokat. Ha ezt TikTokra szeretné röviden megfogalmazni, akkor érdemes inkább kérdésként feltenni, nem tényként kijelenteni: Rákosi jelszava:   „Aki nincs velünk, az ellenünk van.” Vajon a mai magyar politikában is megjelenik ez a gondolkodás? Mit gondolsz? Írd meg kommentben! Ez vitaindító megfogalmazás, amely ...
Megjegyzés küldése
További információk

A NER lebontása nem egyenlő az államosítással

Kép
  A NER lebontása nem egyenlő az államosítással. A reprivatizáció óriási tőkét igényel. Az államosítás jogállamban csak szigorú feltételekkel lehetséges. Van egy harmadik út: Áttörésmenedzsment . A cél nem a tulajdon öncélú megváltoztatása, hanem: átlátható működés, elszámoltathatóság, tisztességes verseny, a közvagyon hatékony szolgálata. A kérdés nem az, kié a vagyon. A kérdés az, hogy kit szolgál. #Áttörésmenedzsment #NER #Közvagyon #Átláthatóság #Jogállam #Magyarország
Megjegyzés küldése
További információk

A NER lebontása - MIA

Kép
A NER lebontása  A gondolatmenet fontos kérdést vet fel: hogyan lehet kezelni egy olyan privatizációs örökséget, amelyet sokan vitatnak. Néhány jogi és gazdasági szempont azonban árnyalja a képet. A reprivatizáció vagy visszavásárlás valóban rendkívül tőkeigényes lehet, ha az állam piaci áron akarja visszaszerezni a korábban privatizált vagyonelemeket. Az államosítás nem kizárólag forradalommal képzelhető el. Demokratikus jogállamokban is előfordulhat, de szigorú alkotmányos és jogi feltételek mellett. Közérdek igazolása, törvényi felhatalmazás és rendszerint megfelelő kártalanítás szükséges. Európában több ország is élt már ezzel egyes ágazatokban (például közművek, vasút vagy bankok esetében). Ha egy állam kártalanítás nélkül vagy önkényesen venné el a magántulajdont, az általában sértené az alkotmányos tulajdonvédelmet, valamint a nemzetközi befektetésvédelmi szabályokat, ezért jogvitákhoz vezethetne. Így a lehetséges utak elméletileg a következők: Piaci visszavásárlás...
Megjegyzés küldése
További információk