Áttörésmenedzsment: 1848 - 1956 - 1968 - 1989 - 2026: AZ UTOLSÓ MOHIKÁNOK ÜZENET

A TERV MEGVAN . MOST KÖVETKEZIK AZ ALAGÚT. Egy nagy változás nem egyik napról a másikra történik.  Olyan, mint egy alagút építése a hegy gyomrában. A cél ismert: eljutni a túloldalra. A tervrajz elkészülhet néhány hét alatt. Az alagút azonban kitartó munkával épül meg. Közben nem mindig látszik a kijárat. Lesznek, akik segítik az építést, és lesznek, akik akadályozzák azt. Ilyenkor dől el minden. Nem a hangos szavak számítanak, hanem a tudás, a szervezettség, a felelősség és az együttműködés. Minden méter közelebb visz a célhoz. A kérdés nem az, hogy át lehet-e jutni a hegyen. A kérdés az, hogy lesz-e elég ember, aki hisz a tervben, vállalja a munkát, és végigmegy az úton. A jövőt nem megtaláljuk. A jövőt megépítjük.

Rákosi Mátyásnak tulajdonítják a mondást : „Aki nincs velünk, az ellenünk van.” Ez a sztálinista politika egyik jelképes elve lett: a társadalmat két táborra osztotta, és nem hagyott teret a semlegességnek vagy a független véleménynek. A Fideszről szóló kérdésére nincs olyan hivatalos nyilatkozat, amelyben ezt a mondatot programként átvette volna. Ugyanakkor politikai elemzők és ellenzéki szereplők időnként azt állítják, hogy a kormányzat működésében vagy kommunikációjában megjelenik egy hasonló, „velünk vagy ellenünk” logika. A kormánypárti álláspont ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy politikája demokratikus felhatalmazáson alapul, és visszautasítja az ilyen párhuzamokat. Ha ezt TikTokra szeretné röviden megfogalmazni, akkor érdemes inkább kérdésként feltenni, nem tényként kijelenteni: Rákosi jelszava:   „Aki nincs velünk, az ellenünk van.” Vajon a mai magyar politikában is megjelenik ez a gondolkodás? Mit gondolsz? Írd meg kommentben! Ez vitaindító megfogalmazás, amely ...

  A NER lebontása nem egyenlő az államosítással. A reprivatizáció óriási tőkét igényel. Az államosítás jogállamban csak szigorú feltételekkel lehetséges. Van egy harmadik út: Áttörésmenedzsment . A cél nem a tulajdon öncélú megváltoztatása, hanem: átlátható működés, elszámoltathatóság, tisztességes verseny, a közvagyon hatékony szolgálata. A kérdés nem az, kié a vagyon. A kérdés az, hogy kit szolgál. #Áttörésmenedzsment #NER #Közvagyon #Átláthatóság #Jogállam #Magyarország

A NER lebontása  A gondolatmenet fontos kérdést vet fel: hogyan lehet kezelni egy olyan privatizációs örökséget, amelyet sokan vitatnak. Néhány jogi és gazdasági szempont azonban árnyalja a képet. A reprivatizáció vagy visszavásárlás valóban rendkívül tőkeigényes lehet, ha az állam piaci áron akarja visszaszerezni a korábban privatizált vagyonelemeket. Az államosítás nem kizárólag forradalommal képzelhető el. Demokratikus jogállamokban is előfordulhat, de szigorú alkotmányos és jogi feltételek mellett. Közérdek igazolása, törvényi felhatalmazás és rendszerint megfelelő kártalanítás szükséges. Európában több ország is élt már ezzel egyes ágazatokban (például közművek, vasút vagy bankok esetében). Ha egy állam kártalanítás nélkül vagy önkényesen venné el a magántulajdont, az általában sértené az alkotmányos tulajdonvédelmet, valamint a nemzetközi befektetésvédelmi szabályokat, ezért jogvitákhoz vezethetne. Így a lehetséges utak elméletileg a következők: Piaci visszavásárlás...

  Áttörésmenedzsment : Orbán oligarchainak vagyona kormánybiztosok kezelésében. Az állami vagyonok privatizációjàban magántulajdonba kerültek. A kormányhoz közeli emberek bank hitelek utján a közvagyonból magán tulajdonhoz jutottak. Ez iparszerű méreteket öltött. Reprivatizáció tőke igénye hatalmas. Tehát “visszavásárlás” csak oly módon valósítható meg, hogy a teljes hálózat irányítását, működtetését kormánybiztosok un. Áttörésmenedzsmentben az AI alkalmazásával oldják meg. Ez egy lehetséges átmeneti kormányzási modellt ír le arra az esetre, ha egy állam nagy léptékű privatizáció után a stratégiai jelentőségű vagyonelemek feletti ellenőrzést kívánná visszaszerezni. Fontos azonban különválasztani a tényállításokat a javasolt megoldástól: az, hogy egyes privatizációk hogyan zajlottak, illetve milyen mértékben szolgálták a közérdeket, politikai és jogi viták tárgya lehet. A következő szöveg ezért inkább egy koncepcionális szakpolitikai javaslatként fogalmazható meg. Áttörésmenedzsmen...

  Anthropic Az Anthropic egy amerikai mesterségesintelligencia-kutató és -fejlesztő vállalat, amelyet 2021-ben alapítottak korábbi OpenAI-kutatók, köztük Dario Amodei (vezérigazgató) és Daniela Amodei (elnök). Székhelye San Franciscóban található. A vállalat fő célja biztonságos, megbízható és emberközpontú AI-rendszerek fejlesztése.   A legismertebb termékük a Claude nevű nyelvi modellcsalád, amely a ChatGPT egyik legfontosabb versenytársa. A Claude különösen erős: hosszú dokumentumok elemzésében, összetett szövegek írásában és szerkesztésében, programozásban, logikai és kutatási feladatokban, üzleti és tudományos elemzések készítésében.   Az Anthropic egyik legfontosabb újítása az úgynevezett Constitutional AI („alkotmányos AI”). Ez egy olyan tanítási módszer, amelynek során a modellt előre meghatározott alapelvek szerint tanítják, hogy hasznos, őszinte és lehetőleg ne okozzon kárt.   A vállalat neve az ókori görög anthroposz (ἄνθρωπ...