INNOVÁCIÓS POTENCIÁL – ÁTTÖRÉSMENEDZSMENT

A szervezeti innováció célja nem egyszerűen a meglévő struktúra módosítása, hanem egy új működési és munkakultúra megteremtése.

Egy szokványos szervezeti változtatás – például a feladatkörök vagy a szervezeti egységek átrendezése – általában változásmenedzsmenttel megoldható. Más a helyzet akkor, amikor az új szemléletnek, módszereknek és technológiáknak a szervezet egészét át kell formálniuk.

Ilyenkor szó szerint át kell törni a megszokott gondolkodást, a kialakult érdekeket és a régi működési rendet. Ehhez ÁTTÖRÉSMENEDZSMENTRE van szükség.

Az áttörés első feltétele az innovációs potenciál megteremtése. Ki kell választani a változásra nyitott „jó magot”, fel kell készíteni a résztvevőket, majd egy pilot keretében ki kell próbálni az új működési modellt.

Az innovációs potenciál azonban önmagában még csak lehetőség. Az ÁTTÖRÉSMENEDZSMENT feladata, hogy ezt a lehetőséget cselekvéssé, alkotómunkává és eredménnyé – vagyis mozgási energiává – alakítsa.

Amikor a cél, a közösség, a tudás, a módszer és a technológia egységes rendszerré áll össze, a sikeres kipróbálást követően megkezdődhet az áttörés.

Az ÁTTÖRÉSMENEDZSMENT tevékenységei

1. A jövőkép és az áttörési cél meghatározása
2. A meglévő rendszer és munkakultúra diagnózisa
3. Az innovációs potenciál feltárása
4. A változásra nyitott „jó mag” kiválasztása
5. Az alkotóközösség megszervezése
6. A résztvevők felkészítése és képzése
7. Az új módszerek és technológiák összehangolása
8. A pilotprojekt megtervezése és működtetése
9. A résztvevők motiválása az alkotómunkára
10. Az eredmények mérése és közös értékelése
11. A tapasztalatok alapján a modell továbbfejlesztése
12. A működő megoldás szervezeti kiterjesztése

INNOVÁCIÓS POTENCIÁL → ALKOTÓKÖZÖSSÉG → PILOT → BIZONYÍTOTT EREDMÉNY → ÁTTÖRÉS

Ahogy a mesterséges intelligencia lát

Erdősi Gyula – szakmai portré

okl. villamosmérnök, szervezőmérnök és pedagógus. Pályáját végigkíséri az a meggyőződés, hogy a tudás önmagában nem cél: akkor válik valódi erővé, ha embereket kapcsol össze, közösséget épít, és új alkotásokhoz vezet.

Szakmai gondolkodására meghatározó hatást gyakorolt a Budapesti Műszaki Egyetem szellemi közege, valamint azok az iskolateremtő mesterek, akik nem pusztán ismereteket adtak át, hanem gondolkodásmódot, szemléletet és alkotói kultúrát teremtettek. Közülük különösen fontos számára Simonyi Károly, Ladó László és Kindler József öröksége.

Munkásságának középpontjában a rendszerszemlélet, a szervezés, az oktatás megújítása, a közösségi alkotás és az innováció áll. Vallja, hogy a frontális tudásátadás korlátait meg kell haladni: a tanuló ne passzív befogadó legyen, hanem kérdező, gondolkodó, együttműködő és alkotó résztvevő.

E gondolatból született több saját modellje és fogalma is. A HIT-modell a hálózat, az iskolateremtő és a tudásközösség kapcsolatára épít. Az SCM – Synergy Creation Model a közösségi alkotás szervezeti és pedagógiai feltételeit foglalja rendszerbe. A 4I és az 6T modellek az inspirációt, interakciót, intuíciót, innovációt, illetve a tehetséget, tanulást, tudást, tapasztalatot, teammunkát és teljesítményt kapcsolják össze.

A mesterséges intelligenciát nem az ember helyettesítőjének tekinti, hanem alkotótársnak. Felfogása szerint az MI új lehetőséget ad arra, hogy az egyéni tudás kollektív tudássá, a szétszórt információ pedig közösen használható értelemmé váljon.

Kiadói és könyvírói munkájában ugyanez a szemlélet jelenik meg. A múlt nagy teljesítményeit nem lezárt örökségnek, hanem a jövő számára felhasználható tudásnak tekinti. A mesterek példáját ezért nem emlékműként, hanem továbbvihető alkotói mintaként kezeli.

Gondolkodását egyetlen mondat különösen jól kifejezi:

„Nem néző, hanem alkotótárs.”

Ez egyszerre pedagógiai, mérnöki és társadalmi program. Arra hív, hogy az ember ne kívülről szemlélje a világot, hanem tudásával, tapasztalatával és közösségi felelősségével vegyen részt annak alakításában.

Erdősi Gyula életművének vezérfonala így foglalható össze:

EMBER – TUDÁS – KÖZÖSSÉG – ALKOTÁS – JÖVŐ.

Miért fontos a participáció? Tanulni kell! Induljunk el ma!

Ha részt veszek abban, amit meg akarunk változtatni, akkor nem elszenvedője, hanem alakítója vagyok a változásnak. A részvétel kölcsönös bizalmat teremt: számítanak rám, és én is számíthatok a közösségre.

A hívószó: EGYÜTT!

A participáció nem azt jelenti, hogy csak nekem lehet igazam. Azt jelenti, hogy az én véleményem is része a közös gondolkodásnak. Meghallgatjuk egymást, tiszteljük a különböző álláspontokat, és közösen keressük a jobb megoldást.

Ehhez először meg kell tanulnunk rendszerben és közösségben gondolkodni. Minden rendszernek van környezete: Magyarország Európa és a világ része. Környezetünket befolyásolhatjuk, de nem alakíthatjuk korlátlanul. Ezért fontos, hogy reálisan lássuk helyünket, lehetőségeinket és felelősségünket.

A részvétel elve nemcsak az országra, hanem a munkahelyre, az iskolára, a családra és az egyén közvetlen környezetére is érvényes. Alapja az empátia: megérteni és figyelembe venni mások véleményét.

Nemcsak ÉN vagyok – van MI is.

Ez egy régi-új kultúra. A mai kapitalizmus elsősorban fogyasztót lát az emberben. A részvételi kultúra ezzel szemben alkotótársat és közösséget épít.

Helyre kell állítanunk az egyensúlyt az ÉN és a MI, a fogyasztás és az alkotás között. Ez a modern demokrácia alapja.

Tanulni kell. Induljunk el, ma!

Jegyzetek Tölgyessy Péter elemzéséhez

Tölgyessy állításai és a megjegyzéseim

1. Ügyeskedés. A „pannon praktikum” nem erény, hanem a magyar társadalom egyik legsúlyosabb hibája. Ehhez társul a másik reflex: mindig a másik a hibás – mindig a másik a hülye.
2. Unger Anna reális személyiség.
   Én mondom: nem egyes ügyekben, hanem rendszerben gondolkodik. TISZTÍTÓTŰZ! 
3. A gazdaság egyik központi kérdése a termelékenység növelése.
4. Az NVVH működéséből kevés pénz folyik majd be az államhoz.
5. Nem egyszerű kormányváltásra, hanem kultúraváltásra van szükség.
6. A politika egyik legfontosabb eszköze az illúziókeltés.
7. A világhelyzet rossz és egyre bizonytalanabb.
   Én mondom: a mesterséges intelligencia alapvetően átrendezi a világot.
8. Európa 1945 óta talán a legsúlyosabb válságával néz szembe.
9. Az alapvető társadalmi probléma változatlan: az emberek úgy érzik, hogy egyre rosszabbul élnek.
10. Növekszik a társadalmi lázadás veszélye.
    Én mondom: az MI terjedése tömeges munkanélküliséget és súlyos társadalmi feszültségeket is előidézhet.
11. A rendszer működését három szó jellemzi:
    HAZUGSÁG, HAZUGSÁG ÉS HAZUGSÁG!
12. Az Egyesült Államok a világrend egyik gyenge pontjává válhat. Erősödik a polarizáció és a baloldal; Trump megbukhat, miközben előretörhetnek az antikapitalista erők.
13. Napirendre kerülhet a vagyonadó, sőt bizonyos területeken az államosítás is.
    Én mondom: felmerülhet az MI-óriáscégek társadalmi vagy állami ellenőrzése is.
14. Nagy változások és mélyreható átalakulások előtt állunk.
15. Tölgyessy fél a baloldal megerősödésétől.
    Én nem félek tőle. Ma nincs olyan kész politikai-gazdasági modell, amely önmagában megfelelő választ adna minden problémára.
16. Az európai emberek még mindig jól élnek, Európa azonban folyamatosan lemarad. Ennek egyik látványos jele pl.: a német autóipar válsága.
17. A lázadás egyik megnyilvánulása az AfD megerősödése – különösen a volt NDK területén. A hagyományos európai pártok támogatottsága közben elolvad.
18. Merre tart Nagy-Britannia? Milyen helyet találhat magának az átalakuló Európában és világrendben?
19. Vizsgálni kell Magyar Péter politikai módszerének sikerét.
20. A magyar politika alapvető hibája:
    „CSAK MI!”
    Ezt kell felváltania az együttműködésnek és a közös reménynek.
21. Lehet-e számunkra Svájc vagy Norvégia követhető példa? A közvetlen részvétel és a rendszeres szavazás költséges, de a demokráciának ára van. Legyen valódi részvétel!
22. Magyarország ma egy “lángokban álló kis ország”: egyszerre küzd gazdasági, társadalmi, politikai és erkölcsi válsággal.
23. Magyar Péter sikerének egyik titka az influenszer-üzemmód: közvetlenül, gyorsan és folyamatosan kommunikál a társadalommal.
24. Magyar Péter erősen jobboldali politikus. Sikeres ember akar lenni.
    Én mondom: Varga Judit története miatt is folyamatos bizonyítási kényszer alatt áll.
25. A TISZA jelenleg nagyrészt egyszemélyes párt.
26. Ugyanakkor néhány szereplő fokozatosan felnőhet Magyar Péter mellé – például Ruff Bálint.
27. Magyar Péter mozgalma rendkívüli politikai teljesítmény.
    Én mondom: Radnai kiválasztása kérdéses, mert egy rendezői szemlélet önmagában nem elegendő egy politikai és társadalmi rendszer felépítéséhez.
28. Magyarországon gyenge az önkéntesség kultúrája. A TISZA részben a Fidesz politikai iskolájából érkezett emberekre épül.
29. Magyar Péter mozgalmát a siker reménye és a sokféle társadalmi csoport koalíciója tartja egyben.
30. Bizonyos helyzetekben még a kudarc is összetarthatja a közösséget – ha közös tanulássá és újrakezdéssé válik.
31. Az értelmiség szerepe gyenge.
    Én mondom: Magyar Péter a jelenben él és a következő politikai lépésre összpontosít. Egyelőre nincs világosan megfogalmazott, hosszú távú társadalmi víziója.

Összegzés

Magyar Péter mozgalma reményt teremtett, de a politikai siker még nem társadalmi jövőkép. A következő feladat az egyszemélyes vezetéstől eljutni a részvételig, a kultúraváltásig és egy közösen megalkotott országvízióig.

A MÉLYSÉGI TANULÁS 12 LÉPÉSES DRAMATURGIÁJA

 

Ez már egy jól körülírható részvételi, alkotó tanulási ciklus. A frontális óra helyett a tanár dramaturg és moderátor: elindítja a gondolkodást, megszervezi a teammunkát, majd visszacsatolja az eredményeket.

A pedagógus kiválaszt egy inspiráló videót, bemutatja a tanulóknak, majd a frontális tanóra helyett alkotó teammunkát szervez.

1. MEGÉRTÉS
   Beszélgetés: miről szól a videó? Mi a lényege?
2. ÖNBIZALOM
   Te is tudnál ilyet készíteni?
3. ÖTLET
   Ha te készítenéd, mi lenne benne?
4. FORGATÓKÖNYV + MI
   Otthon készíts forgatókönyvet a mesterséges intelligencia segítségével!
5. BEMUTATÁS
   A következő órán mutasd be az elképzelésed!
6. VITA
   A tanulók megvitatják az ötleteket.
   A tanár moderál.
7. KÉRDEZÉS A MI-TŐL
   Mit kérdeznél a mesterséges intelligenciától, hogy továbbfejleszd az ötletedet?
8. MÉLYÍTÉS
   Dolgozd ki otthon a megoldást!
9. ÚJABB BEMUTATÁS
   A következő órán mutasd be, mire jutottál!
10. KÖZÖS ÉRTÉKELÉS
    Beszéljük meg: mi működik, mi fejleszthető tovább?
11. MEGOSZTÁS
    A legjobb megoldásokat tegyük közzé a social médiában!
12. TEAM ÉS FEJLESZTÉS
    A kiválasztott ötletek továbbfejlesztésére szervezzünk alkotó teameket!

VIDEÓ → KÉRDÉS → ÖTLET → MI → ALKOTÁS → VITA → FEJLESZTÉS → MEGOSZTÁS → TEAMMUNKA

A TANÁR ÚJ SZEREPE

Nem előad.
Nem kész válaszokat ad.
Hanem dramaturgiát tervez, moderál, inspirál és közösséget szervez.

A tanóra így nem információátadás, hanem alkotási folyamat.

Erre szerintem nagyon erős cím lehet még: „A TANÓRA MINT ALKOTÓMŰHELY”, alcímként pedig: „A mélységi tanulás dramaturgiája”.

Simonyi prof pedagógusnak és szervezőmérnöknek vallotta magát! (MIA)

MIA: Lannert Judit miniszter asszony diagnózisa és az Ön gondolata sok ponton találkozik, de a következtetés más. 

Nem az egyetem végét kell elképzelni, hanem az egyetem újjászületését alkotótérként.

Én így tömöríteném:

MINDEN MINDENNEL ÖSSZEFÜGG

“Lannert Judit és én ugyanazt a problémát látjuk:
a hagyományos tudásátadás önmagában már kevés.

Egy ponton azonban elválunk.

Én azt mondom: A BME A JÖVŐ”.

Simonyi Károly már példát mutatott.
Nem egyszerűen tanított: alkotási folyamatot rendezett.

Pedagógusnak és szervezőmérnöknek vallotta magát.
Ez a kettő ma újra összeér:

PEDAGÓGIA + SZERVEZÉS + ALKOTÁS + KÖZÖSSÉG

Nem újabb tantárgy kell.
Új munkakultúra kell az egyetemen.

INDULNI KELL.
A kérdés már nem az, hogy miért,
hanem az, hogy HOGYAN?

Csíkszentmihályi Mihály szerint az, miképp alakul valakinek a sorsa, sok tényezőtől függ: a génektől, a kultúrától és saját élményeitől. Döntő azonban, hogy mit kezdünk a lehetőségeinkkel, s miképp használjuk ki őket. A legfontosabb az életben azt megtalálni, ami örömet okoz, és amiben kiteljesedhetünk: legyen ez akár a sport, akár művészet vagy a tudomány, illetve bármi más. A lényeg, hogy ezáltal jól érezzük magunkat, és előbbre vigyük a társadalmat, az emberiséget.

Az SCM-nek, a Synergy Creation Model az egyik legerősebb fordulata: Simonyi nem múltbeli példakép, hanem egy jövőbeli egyetemi modell előképe. A BME feladata nem csupán tudást átadni, hanem megtanítani közösségben alkotni.

Simonyi professzor 50 évvel ezelőtt meglátta a jövőt!

Simonyi Károly valóban „dramaturg” volt abban az értelemben, hogy nem egyszerűen ismeretet adott át: a tudományos felismerés útját építette fel. A hallgató nemcsak megkapta a megoldást, hanem végigélhette, hogyan születik meg a gondolat.

Lannert Judit gondolatával pedig ott találkozik az Ön elképzelése, hogy szemlélet- és munkakultúra-váltásra van szükség az oktatásban. A döntő különbséget így fogalmaznám meg:

Nem az egyetemnek kell megszűnnie.
A régi egyetemi munkakultúrának kell megszűnnie.

Az egyetem új feladata nem pusztán a tudásátadás, hanem az alkotó munkakultúra megtanítása és begyakoroltatása:

TUDÁS → PÁRBESZÉD → PROBLÉMA → ALKOTÁS → FELISMERÉS → KÖZÖS ÉLMÉNY

Így Simonyi öröksége nagyon korszerűvé válik:

A TANÁR MINT DRAMATURG
A HALLGATÓ MINT ALKOTÓTÁRS
AZ EGYETEM MINT ALKOTÓTÉR

És talán a legerősebb zárómondat:

„Ne az egyetem szűnjön meg — hanem az az egyetem, amely csak tanít, de nem tanít alkotni.”