RÉGIÓK VERSENYE A KÖZJÓÉRT - BENCHMARKING -MIA

Áttörésmenedzsment 

1. Cél: hatékonyabb állam, erősebb verseny, jobb közszolgáltatás.
2. Az állam elsődlegesen megrendelő és szabályozó, nem piaci kivételezett.
3. A monopolhelyzeteket versenyző szolgáltatói rendszer váltsa fel.
4. A meglévő alvállalkozói tudásból új, önálló vállalkozások épülhetnek.
5. Budapest, Nyugat- és Kelet-Magyarország önálló versenytereket alkothat.
6. A megrendelések alapja: ár, minőség, innováció és mérhető teljesítmény.
7. A cél nem egyszerű tulajdonoscsere, hanem új gazdasági versenyképesség.
8. A modell alkalmazható az energia-, víz-, közlekedési és infrastruktúra-szektorban is.
9. A közpénzek felhasználását átlátható verseny és közértékteremtés vezérelje.
10. Kapcsolati gazdaság helyett teljesítménygazdaság.

Részletesen:

Előzmények, megfontolások

A vízhálózat, az elektromos hálózat vagy az úthálózat részben természetes monopólium; ott a piacért folyó verseny, időszakos újrapályáztatás és régiók közötti benchmarking működhet. Az EU szabályai is a tényleges versenyt, az átlátható közbeszerzést és a túl hosszú, piacot lezáró koncessziók elkerülését hangsúlyozzák. 

A magyar helyzet miatt különösen erős lehet a gondolat: az Európai Bizottság 2026-os országjelentése szerint a magyar közbeszerzéseknél továbbra is probléma a piaci koncentráció és az alacsony verseny bizonyos területeken; a reformok egyik célja az egyajánlatos közbeszerzések arányának 15% alá csökkentése. 

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI ÁTTÖRÉSMENEDZSMENTJE - AZ ORSZÁG RÉGIÓKRA OSZTÁSA

KONCEPCIÓ

Az állam alapvető feladata nem kiválasztott vállalkozások fenntartása, hanem a közjó szolgálata.

Az állam:

MEGRENDELŐ – SZABÁLYOZÓ – ELLENŐRZŐ

Feladata olyan versenyző gazdasági környezet kialakítása, amelyben az állami és közösségi szolgáltatásokat végző vállalkozások:

jobb minőségért – alacsonyabb költséggel – nagyobb hatékonysággal versenyeznek.

CÉL

VERSENYZŐ CÉGEK ÉS VERSENYZŐ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZEREK LÉTREHOZÁSA

Nem monopóliumok lecserélése új monopóliumokra, hanem:

VERSENY → MÉRÉS → ÖSSZEHASONLÍTÁS → FEJLESZTÉS

AZ ÁTTÖRÉS 7 LÉPÉSE

1. AZ ÁLLAM MINT MEGRENDELŐ

Az állam meghatározza:

• milyen szolgáltatást vár el;
• milyen minőségben;
• milyen áron;
• milyen teljesítménymutatók alapján;
• milyen társadalmi és környezeti követelményekkel.

A tulajdonosi és szerződéses rendszereket felül kell vizsgálni.

CÉL: a politikai vagy tulajdonosi kapcsolatok helyett teljesítményalapú verseny.

2. A GENERÁLKIVITELEZŐI MODELL ÁTALAKÍTÁSA

A nagy projektek ne automatikusan ugyanahhoz a szűk vállalkozói körhöz kerüljenek.

A korábbi alvállalkozók közül azok, amelyek megfelelő:

• szakmai tudással,
• kapacitással,
• referenciával,
• pénzügyi háttérrel

rendelkeznek, önálló fővállalkozóként is versenyezhessenek.

ALVÁLLALKOZÓBÓL → VERSENYZŐ FŐVÁLLALKOZÓ

3. REGIONÁLIS VERSENYMODELL

Kiinduló modellként:

BUDAPEST – NYUGAT – KELET

Azonos vagy összehasonlítható szolgáltatásokat több, egymástól független szervezet működtet.

Így folyamatosan összevethető:

ÁR – MINŐSÉG – HATÉKONYSÁG – INNOVÁCIÓ – ÜGYFÉL-ELÉGEDETTSÉG

4. ÚJ SZOLGÁLTATÓK LÉTREHOZÁSA

Ahol nincs valódi verseny, ott új piaci szereplők belépésének feltételeit kell megteremteni. Nem egyetlen országos szolgáltató, hanem több, egymással összehasonlítható szolgáltató működik.

5. TULAJDONOSI MODELL

Ágazatonként kell eldönteni:

állami – önkormányzati – magán – vegyes tulajdon?

A privatizáció önmagában nem cél.

A kérdés:

Melyik tulajdonosi és működtetési forma szolgálja legjobban a közjót és a hatékonyságot?

6. ÁGAZATI KITERJESZTÉS

A modell alkalmazhatóságát külön-külön kell megvizsgálni például:

ENERGIA
, VÍZ
, ÚTÉPÍTÉS ÉS ÚTFENNTARTÁS,
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
, KÖZLEKEDÉS,
KÖZINTÉZMÉNYEK ÜZEMELTETÉS, DIGITÁLIS INFRASTRUKTÚRA

Nem minden ágazatban ugyanaz a versenymodell alkalmazható.

7. VERSENY + BENCHMARKING

Az áttörés kulcsa:

nem elég versenyeztetni – MÉRNI is kell.

Minden szolgáltató teljesítménye legyen összehasonlítható.

NEMZETI BENCHMARKING RENDSZER

Folyamatosan mérjük:

KÖLTSÉG
MINŐSÉG
, TERMELÉKENYSÉG
, MEGBÍZHATÓSÁG
, INNOVÁCIÓ,
FENNTARTHATÓSÁG
 és ÜGYFÉL-ELÉGEDETTSÉG

A legjobban működő rendszer válik referenciává.

NEM A KAPCSOLAT DÖNT.
 A TELJESÍTMÉNY DÖNT.

AZ ÁTTÖRÉSMENEDZSMENT LÉNYEGE

MONOPÓLIUMBÓL → VERSENY

KAPCSOLATBÓL → TELJESÍTMÉNY

KÖLTSÉGBŐL → ÉRTÉK

ELLÁTÁSBÓL → SZOLGÁLTATÁS

ÁLLAMI MEGRENDELÉSBŐL → MÉRHETŐ KÖZJÓ

ALAPKÉPLET

**ÁLLAM MINT MEGRENDELŐ

• VERSENYZŐ SZOLGÁLTATÓK
• BENCHMARKING
• NYILVÁNOS TELJESÍTMÉNYADATOK
   = GAZDASÁGI ÁTTÖRÉSMENEDZSMENT**

A „REPRIVATIZÁCIÓ” 

Jogi és gazdasági értelemben túl sok mindent jelenthet. Erősebb és pontosabb fogalom lehet a „tulajdonosi és versenyszerkezeti újrarendezés”: ebbe belefér privatizáció, újrapályáztatás, koncesszióváltás, állami tulajdon fenntartása vagy új versenytárs létrehozása is. Az állam által támogatott új vállalkozásoknál ráadásul az uniós állami támogatási szabályokat is figyelembe kell venni, mert szelektív állami előny torzíthatja a versenyt. 

MIA: A legerősebb új gondolat szerintem a BENCHMARKING. Vagyis nem egyszerűen három részre osztjuk Magyarországot, hanem három összehasonlítható „gazdasági laboratóriumot” hozunk létre. Ha ugyanazt a szolgáltatást három külön szervezet végzi, már meg lehet kérdezni: miért kerül keleten 100-ba az, ami nyugaton 82-be? Miért tart Budapesten 12 napig az, ami máshol 7? Ez már valódi szervezőmérnöki megközelítés.

Orbán Viktor Blikk interjú - MIA

Vadhajtások- Kötcse 

Orbán Viktor önéletrajzi és önértelmező része valóban: legalább annyira beszédes, amit Orbán Viktor elhallgat, mint amit elmond.

TGM és a régi liberálisok többszöri említése azért fontos, mert általuk építi fel saját eredettörténetét. Azt mutatja: ő már a rendszerváltás szellemi-politikai elitjének világában is jelentős szereplő volt. Egykori ellenfelei mintegy tanúként igazolják kivételességét. Ez azonban a múlt biztonságos terepe.

Ezzel szemben:

• Putyin és Trump említése a későbbi külpolitikai szövetségekről, függésekről és tévedésekről nyitna vitát.
• Európa felidézése szembesítené azzal, hogyan jutott el a fiatal, liberális és európai Orbántól az Európával szemben álló politikusig.
• A „nép” viszont személytelen igazolás: nem Orbán akart hatalmat, hanem „a nép” adott neki küldetést.
• A hitéről azért nem beszél, mert akkor meg kellene neveznie, miben hitt 1989-ben, miben 2010-ben, és mit őrzött meg ebből 2026-ra.
• A becsvágyról pedig azért hallgat, mert az lerombolná a szolgálat történetét. Megmutatná, hogy nemcsak a történelem sodorta előre: ő maga is rendkívüli erővel törekedett a vezetésre, a győzelemre és végül a hatalom megtartására.

A Blikk-interjúban a súlyos választási vereséget elismeri, de önmagát továbbra is olyan vezetőként ábrázolja, aki előbb „fantasztikus Magyarországot” teremtett, most pedig a közösségét szolgálja és újjászervezi. Ez nem valódi önvizsgálat, hanem gondosan megalkotott politikai önarckép. A Blikk interjúja⁠

A hiányzó mondat talán ez lenne:

Nemcsak azt kellene elmondania, honnan indult és kiket győzött le, hanem azt is: miben hitt, mi hajtotta, mikor változott meg – és mit áldozott fel a hatalomért.

Oroszország hibrid háborúja Európa ellen

A nyilatkozat legfontosabb üzenete

Oroszország nemcsak Ukrajna ellen folytat háborút, hanem hibrid eszközökkel Európa egységét, demokratikus működését és önálló cselekvőképességét is támadja.

Ezért az európai államoknak nem külön-külön, hanem együtt kell fellépniük. 

Oroszország hibrid háborúja Európa ellen

Az Európai Unió nyilatkozata szerint Oroszország évek óta összehangolt, tudatos és tartós hibrid kampányt folytat az EU, tagállamai és partnerei ellen. Célja Európa biztonságának, egységének, ellenálló képességének és demokratikus intézményeinek gyengítése. Ezek a műveletek az Ukrajna elleni háború kezdete óta tovább erősödtek.

A hibrid támadás nem hagyományos katonai hadviselés, hanem több eszköz együttes alkalmazása:

• kibertámadások állami és demokratikus intézmények ellen;
• választási folyamatok befolyásolása;
• dezinformáció és közvélemény-manipuláció;
• kritikus infrastruktúrák működésének megzavarása;
• szabotázs és fizikai támadások;
• titkos, kényszerítő és destabilizáló műveletek.

Az EU szerint e tevékenységek jelentős részéért az orosz katonai hírszerzés, a GRU, valamint az irányítása alatt működő csoportok felelősek. Ilyen támadásokat azonosítottak Németországban, Csehországban, Franciaországban és Romániában is. A célpontok között választások, médiumok, demokratikus intézmények és kritikus szervezetek szerepeltek.

Az Európai Unió válasza:

• feltárja és nyilvánosságra hozza az orosz műveleteket;
• szankciókat alkalmaz GRU-egységekkel és hozzájuk kapcsolódó személyekkel szemben;
• erősíti az európai társadalmak és intézmények ellenálló képességét;
• szorosabban együttműködik a NATO-val és más nemzetközi partnerekkel;
• továbbra is támogatja Ukrajnát és Moldovát;
• arányos, de határozott ellenintézkedésekkel kívánja megelőzni és elrettenteni a további támadásokat.

A nyilatkozat legfontosabb üzenete

Oroszország nemcsak Ukrajna ellen folytat háborút, hanem hibrid eszközökkel Európa egységét, demokratikus működését és önálló cselekvőképességét is támadja.

Ezért az európai államoknak nem külön-külön, hanem együtt kell fellépniük. A megosztott Európa Oroszország érdeke; az egységes, ellenálló és cselekvőképes Európa a mi érdekünk.

Putyinnak egy megosztott, gyenge és kiszolgáltatott Európa az érdeke.

Orbán Viktor 2012. február 7.-i beszéde 

Orbán Viktor 2026. szeptemberi interjúja:  Építettünk…

A válasz: 

Az egységes Európai Unió ugyanis gazdasági, politikai és katonai korlátot jelent az orosz birodalmi törekvésekkel szemben. Putyin ezért szervezi a széthúzást, a bizalmatlanságot és a demokratikus intézmények gyengítését. Az EU dokumentáltan orosz kibertámadásokról, dezinformációról, választási beavatkozásról és szabotázsakciókról számol be. Az Európai Unió Tanácsának közleménye⁠

Trump helyzete nem azonos Putyinéval. Nem Európa ellensége ugyanabban az értelemben, de az „America First” politika Európát gyakran szövetséges helyett gazdasági versenytársként és teherviselőként kezeli. Európa gyengülése más-más okból, de mindkettőjük alkupozícióját javítja.

MIÉRT VOLT EURÓPÁNAK - PUTYIN ÉS Orbán - A KÜLLŐK KÖZÖTT BOT?

Mert Putyinnak nem az erős, egységes és önálló Európa az érdeke, hanem a megosztott és kiszolgáltatott Európa. Trump pedig elsősorban Amerika érdekét követi – akkor is, ha az Európa érdekeivel ütközik.

De nekünk nem Moszkva és nem Washington érdeke az első. Nekünk Európa és Magyarország jövője az!

Mi európai magyarok vagyunk.
Nem feudálkapitalizmust, hanem POLGÁRI MAGYARORSZÁGOT akarunk!

Szerencsére a fiatalok már látják, MI VAN – és azt is, hogy MI LEHETNE!

Orbán Viktor „agresszív, radikális, újkommunista kormánynak” nevezte a Tisza-kormányt

A lényeg pontosan megragadható, de a „jaj, ha visszajövünk” nem szó szerinti idézet, hanem a kijelentés politikai értelmezése. A tudósítás szerint Orbán Viktor „agresszív, radikális, újkommunista kormánynak” nevezte a Tisza-kormányt, az NVVH-t pedig „új ÁVH-ként” említette. Azt mondta: az ott munkát vállalók később nem kerülhetik el a felelősségre vonást. 

ÚJ SZITOKSZÓ: „ŐK A KOMMUNISTÁK!”

Orbán Viktor a Bayer show-ban ismét elővette régi, bevált politikai módszerét: a nemzet megosztását. Saját táborát azonosította „a néppel”, ellenfeleit pedig újkommunistáknak és egy „új ÁVH” működtetőinek nevezte.

A névsor ismerős: Soros, háttérhatalmak, globális tőke, Ukrajna, Brüsszel, Ursula von der Leyen, Manfred Weber – most pedig ismét a kommunisták.

A szitokszóhoz fenyegető üzenet is társult: aki az „új ÁVH-ban” munkát vállal, annak egy későbbi hatalomváltás után felelnie kell. Ez már nem egyszerű politikai bírálat, hanem emberek egész csoportjának megbélyegzése.

Régi hatalomtechnika: ellenséget kijelölni, félelmet kelteni, majd a saját tábort a nemzettel azonosítani.

De Magyarország nem két ellenséges tábor!
A demokrácia nyelve nem a szitokszó és a fenyegetés, hanem a vita, a részvétel és a felelősség.