Áttörésmenedzsment: 1848 - 1956 - 1968 - 1989 - 2026: AZ UTOLSÓ MOHIKÁNOK ÜZENET

Tusnádfürdő 2014 A 2014. július 26-án, Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, Tusnádfürdő elhangzott beszéd egyik legismertebb része nagyjából a 25. perc környékén hangzott el, amikor Orbán Viktor kijelentette: „Az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam .”   Ez a mondat mérföldkőnek számított a magyar politikában, mert először nevezte meg nyíltan azt az állammodellt, amelyet kormánya követni kívánt. A beszéd fő gondolatai a következők voltak: A 2008-as pénzügyi válság után szerinte a nyugati liberális demokráciák válságba kerültek, és elveszítették versenyképességüket.   Úgy érvelt, hogy a jövő sikeres államai nem feltétlenül liberálisak, hanem erős állami szervezéssel működnek. Példaként olyan országokat említett, mint Szingapúr, Kína, India, Oroszország és Törökország.   Az új állam alapját a munkaalapú társadalomban látta, nem pedig a jóléti állam modelljében.   A politológiában az „illiberális demokrácia” foga...

  Alaptörvény-módosítási javaslat vázlat A jogállami, liberális demokrácia alkotmányos megerősítéséről Cél A módosítás célja a demokratikus jogállam alkotmányos garanciáinak egyértelmű megerősítése és a demokratikus intézményrendszer stabil működésének biztosítása. Indokolás Magyarország demokratikus fejlődésének alapja a jogállamiság, a hatalmi ágak elválasztása, az alapvető jogok tiszteletben tartása, a szabad és tisztességes választások, valamint a politikai pluralizmus. Amennyiben az Országgyűlés úgy ítéli meg, hogy az ország alkotmányos berendezkedése e demokratikus alapelvektől eltávolodott, kötelessége olyan alkotmányos reformokat elfogadni, amelyek megerősítik a jogállami működést és a liberális demokrácia intézményeit. Javasolt rendelkezés „Magyarország államszervezete a jogállamiság, a népszuverenitás, a hatalommegosztás, a politikai pluralizmus és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló liberális demokrácia. Az állam valamennyi szerve köte...

TISZTÍTÓTŰZ   A NER   Tusnádfürdő 2014  Egedy Gergely- Lánczi András (2015) A történelemben időről időre eljön az a pillanat, amikor egy társadalomnak szembe kell néznie önmagával. Nem elsősorban azért, hogy bűnbakokat keressen, hanem azért, hogy megértse: mi történt, hogyan történhetett meg, és hogyan lehet másként folytatni. A tisztítótűz nem a bosszú tüze. Nem a gyűlölet tüze. Hanem az igazságé. A NER története sem csupán politikusokról szól. Arról is szól, hogy az emberek különböző módon viszonyultak hozzá. Voltak, akik nem tudták, mi történik. Voltak, akik hallottak róla, de nem hitték el. Voltak, akik részt vettek a működtetésében. Mások haszonélvezői lettek. Sokan pedig hallgattak vagy bírálták. A tisztítótűz első lépése ezért az őszinte önvizsgálat. Én hol álltam? Nem másokról kell először beszélni, hanem saját magunkról. Egy demokratikus közösség csak akkor tud megújulni, ha képes levonni a tanulságokat. A múlt feltárása nem a múltban való élést szolgálja, ...

Mindenkinek van a NERhez viszonya. A múltban és a jelenben! Válaszra várva: Lánczi András 2015. december 21.-ből a 444 cikkéből az egyik legtöbbet idézett mondata – amely sok vitát váltott ki – így hangzik: „ Amit korrupciónak neveznek , az valójában a Fidesz legfőbb politikája.” Ezt nem a korrupció dicséreteként fogalmazta meg, hanem egy politikai-filozófiai értelmezés részeként: arra utalt, hogy minden kormányzat a saját értékrendje és politikai céljai szerint osztja el az állami erőforrásokat. Kritikusai szerint ez relativizálja a korrupció fogalmát, támogatói szerint pedig a politikai hatalom működésének realista leírása. Arra az újságíró kérdésre, hogy mit lehet kezdeni majd a Fideszt ért korrupció ügyekkel , Lánczi úgy felel, hogy T"amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája".  A Századvég vezetője szerint a Fidesznek fontos, hogy a hazai vállalkozói réteg megerősödjön.  "Erre mondják azt, hogy „de hát ez maga a korrupció!”. Ez polit...