2026. október 24., szombat

A kapitalizmus működése egyszerűen!

A kapitalizmus meghatározó jellemzője a magántulajdon és a verseny. A vállalkozások alapvető gazdasági célja a profit növelése. Ennek érdekében igyekeznek bevételüket emelni és ráfordításaikat csökkenteni. Ezt nevezzük köznyelven hatékonyságnak.

A piac a verseny színtere. Ha az nincs, akkor lényegében kapitalizmus sincs. Legfeljebb, haveri kapitalizmus, az a feudálkapitalizmus


A gazdasági társaság – például a részvénytársaság vagy a korlátolt felelősségű társaság – olyan szervezeti forma, amelyben a tulajdonosok és a dolgozók közös tevékenysége terméket vagy szolgáltatást hoz létre. A profit nem pusztán a működés eredménye: lehetőséget ad a vállalkozás fejlesztésére is.

A legegyszerűbb nyereségszerző művelet az olcsó vétel és a drágább eladás. Ez a részvénypiacon is megjelenik, de kockázattal jár: a vásárlás pillanatában nem lehet biztosan tudni, hogy a részvény később többet vagy kevesebbet ér-e.

A bennfentes információ példája jól mutatja, hogy a piaci szereplők nem mindig azonos tudással rendelkeznek: aki nem nyilvános, lényeges információ birtokában vásárol, előnybe kerülhet másokkal szemben. A titkos információra épülő kereskedés azonban jogi és etikai problémákat vet fel.

A piacvezető vállalat többletprofitra tehet szert, ha tartós előnyt épít ki. Ehhez gyakran fejlesztenie kell – ami jelentős költséggel jár. A megtermelt profit egy része adóként kerül a közösségi költségvetésbe; a fennmaradó részből a tulajdonosok kivehetnek, vagy a vállalat visszaforgathatja a pénzt a fejlesztésbe.

A profit egyik legfontosabb gazdasági szerepe, hogy forrást teremt a további befektetéshez és fejlődéshez.


2026. október 23., péntek

Felhívás méltó 1956-os emléktérért

Legyen 1956-nak olyan emlékműve, ahová a nemzet közösen vonulhat! Pl.: Margit szigetre (4 irányból, 2 hídról megközelíthető)

Bem apó szobra fontos jelképe a magyar–lengyel barátságnak, és a Bem tér történelmi gyülekezőhely. De 1956 hőseinek és mártírjainak nincs olyan méltó, központi emléktere, amely egyértelműen a forradalom közös emlékezetének adna otthont.

Az Ötvenhatosok terén áll emlékmű, a Műegyetemnél szoborcsoport őrzi az egyetemisták emlékét. Nagy Imre szobrát azonban elvitték a Parlament mellől, a Vértanúk teréről, és a Jászai Mari téren állították fel újra. Ezek az emlékhelyek fontosak, de nem pótolják a nemzet közös, méltóságteljes 1956-os emlékterét.

Olyan monumentális szoborcsoportot kérünk, amely 1956 egész népét idézi meg: az egyetemistákat, a munkásokat, a fiatalokat, a nőket, a szabadságharcosokat és a hétköznapi embereket. Középpontjában ott lehet a lyukas zászló: a szabadság, az összefogás és a közös cselekvés jelképe.

A párizsi Bastille tér példája is mutatja, hogy egy forradalom emlékműve egy város központi találkozóhelyének részévé válhat. Budapestnek is szüksége van olyan 1956-os emléktérre, amelyhez fel lehet vonulni, ahol meg lehet állni, emlékezni és közösen vállalni a szabadság örökségét. Az 1956-os téren a forradalom áldozatainak emelt oszlop áll; a központi, közösségi emlékezés szerepére vonatkozik.

Kezdeményezzünk nyílt társadalmi párbeszédet és országos művészeti pályázatot egy méltó 1956-os emléktér létrehozására!

1956 nem lehet szétszórt emléktáblák ügye. Legyen a szabadság közös emlékezete!


2026. október 21., szerda

EURÓPA A FIATALOK HAZÁJA: BETELT A POHÁR

Szerb, magyar és francia fiatalok hangja messziről is összekapcsolódik: szabadságot, méltóságot és beleszólást követelnek a saját jövőjükbe.

A „betelt a pohár” nem a remény feladását jelenti. Azt jelzi, hogy a régi válaszok már nem elegendők. Európa akkor lehet valóban a fiatalok hazája, ha meghallgatja őket, és teret ad a közös cselekvésnek.

Az utolsó mohikánok üzenete: a változáshoz bátorság, együttműködés és új megoldások kellenek. Ez az áttörésmenedzsment: a szabadságvágyból közös jövőt építeni.

#europa#beethoven#foryoupage❤️❤️ #ai #starwarstiktok 

Are you, are you?




The Hanging Tree” – Az akasztófa. A mostani francia diáktüntetéseken is éneklik: október 13-án Párizsban az Új Világ Zenekar előadásában hangzott el, a tömeg közös énekével. 

Az Éhezők viadala történetében a dal az elnyomás elleni összefogás és lázadás jelképévé válik. Ez magyarázza, miért választják a tüntetők: az „Eljössz, eljössz…?” kérdés közös kiállásra hívásként is érthető. 

A dal magyarul:

Az akasztófa

Magyar dalszöveg
Eljössz, eljössz
Eljössze-e a fához?
Felakasztottak egy embert
Azt mondják hármat is gyilkolt.
Furcsa dolgok történtek itt
Nem lehetne furcsább
Ha találkoznánk éjfélkor
Az akasztófánál.

Eljössz, eljössz
Eljössze-e a fához?
Ahol a halott ember kiáltott
A szerelmének hogy fusson
Furcsa dolgok történtek itt
Nem lehetne furcsább
Ha találkoznánk éjfélkor
Az akasztófánál.

Eljössz, eljössz
Eljössze-e a fához?
Ahol szóltam neked, fuss
Hogy mindketten szabadok lehessünk.
Furcsa dolgok történtek itt
Nem lehetne furcsább
Ha találkoznánk éjfélkor
Az akasztófánál.

Eljössz, eljössz
Eljössze-e a fához?
Viseld a remény nyakláncát
Itt, közvetlen mellettem.
Furcsa dolgok történtek itt
Nem lehetne furcsább
Ha találkoznánk éjfélkor
Az akasztófánál.

Eljössz, eljössz
Eljössze-e a fához?
Ahol szóltam neked, fuss
Hogy mindketten szabadok lehessünk.
Furcsa dolgok történtek itt
Nem lehetne furcsább
Ha találkoznánk éjfélkor
Az akasztófánál.

Eljössz, eljössz
Eljössze-e a fához?
Felakasztottak egy embert
Azt mondják hármat is gyilkolt.
Furcsa dolgok történtek itt
Nem lehetne furcsább
Ha találkoznánk éjfélkor
Az akasztófánál.

Eljössz, eljössz
Eljössze-e a fához?
Ahol a halott ember kiáltott
A szerelmének hogy fusson
Furcsa dolgok történtek itt
Nem lehetne furcsább
Ha találkoznánk éjfélkor
Az akasztófánál.

2026. október 20., kedd

Ökoszisztéma-menedzsment az iskolában a 6K

Az alkotó folyamat létrehozása és menedzselése sajátos feladat. Az innovációmenedzsment ma már ismert és alkalmazott vezetési terület, ám ennek gondolkodásmódját az iskolai gyakorlatba is be kell vinni. Az iskolában a tanár teremti meg és szervezi az alkotó ökoszisztémát: olyan együttműködési környezetet, amelyben a tanulók képességei kibontakozhatnak.

A folyamat középpontjában a tanuló áll. Ismerje meg önmagát, fedezze fel a tehetségét, és lássa tisztábban, miben erős, illetve miben van szüksége fejlődésre. Tanuljon kritikusan gondolkodni, kommunikálni és együttműködni társaival. Tapasztalja meg az alkotás örömét, és azt az elmélyült állapotot is, amelyet flow-nak nevezünk.

Az oktatás forradalma nem merülhet ki a tudás átadásában. A tanulók képességeinek kibontakoztatását és az alkotó munka feltételeinek megteremtését is szolgálnia kell. Ebben a mesterséges intelligencia fontos alkotótárs lehet, miközben felértékelődik az együttműködés és a szervezés művészete.

Az alkotó ökoszisztéma alapját a 6K kompetencia adja: a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kommunikáció, a kooperáció, a kapcsolatok kezelése és a kultúrák elfogadása. Az iskola feladata, hogy ezek gyakorlására és fejlődésére nap mint nap lehetőséget teremtsen.


2026. október 19., hétfő

Az Új Világ Zenekar (2020)

„1968 májusa az egyetemistákkal kezdődött… És most ismét az egyetemisták kezdenek megmozdulni. Mindenkinek elege van!”

A francia „le ras-le-bol est total” indulatos kifejezés: „Most már végképp betelt a pohár!”

Az Új Világ Zenekar – Orchestre du Nouveau Monde – a zenével kifejezett társadalmi változás igényét jelképezi: igazságosabb, szolidárisabb és környezettudatosabb világot szeretnének.

Ki indította el? Étienne Jarrier francia karmester és zenészbarátai. A kezdet egy 2020-ban, elhunyt édesapja emlékére szervezett koncert volt. Az együttzenélést folytatták, majd 2022 januárjában egyesületté alakultak. Jarrier társalapító és karmester. 

Miért „Új Világ”? A név Dvořák Újvilág-szimfóniájára utal, és egyúttal arra a világra, amelyről az alapítók álmodnak. Jarrier elmondása szerint az elnyomás különböző formái ellen lépnek fel, és a kapitalizmus működését is bírálják. Ez tehát tudatos társadalmi és politikai állásfoglalás. 

Az utcai zenélésük üzenete: a klasszikus zenét közvetlenül összekapcsolják a közügyekkel. Koncertekkel, iskolai programokkal és tüntetéseken való fellépésekkel szeretnének gondolkodásra és cselekvésre ösztönözni. 

Étienne Jarrier francia karmester 2002-ben született.

2026. október 18., vasárnap

Az alkotás öröme

Alkotni és hatni

Minden alkotó ember szeretne hatni a közösségére. A zeneszerző a zenéjével, az író a gondolataival, a festő a képeivel, a vezető a kezdeményezéseivel, a politikus pedig a közös életet formáló döntéseivel próbál nyomot hagyni másokban.

Az alkotás azonban nem csupán a közönségnek szól. Már maga a létrehozás is öröm: amikor egy gondolat formát ölt, amikor az elképzelésből mű, terv vagy közös cselekvés lesz. Az alkotás örömének egyik forrása tehát belül van, az alkotó munkájában. A másik akkor jelenik meg, amikor az alkotás másoknak is örömet, felismerést vagy segítséget ad.

Oscar Wilde gondolatai ezt a belső szabadságot hangsúlyozzák. Az ember lelke a szocializmusban című (1891) esszéjében azt írja, hogy a művészet az egyéniség egyik legerőteljesebb kifejezése. Wilde szerint az alkotó munkájának saját, egyedi látásmódból kell fakadnia; ha kizárólag a közönség pillanatnyi igényeihez igazodik, könnyen elveszítheti eredetiségét. Wilde gondolata így egészíti ki az alkotásról szóló tételünket: hatni szeretnénk, de az alkotás örömét és hitelességét nem szabad pusztán a közönség tetszésétől függővé tenni.

Wilde a 19. század második felében élt, abban a korban, amikor a technológiai és gazdasági változások átformálták a társadalmat. A viktoriánus korszakban a haladás nemcsak technikai és gazdasági, hanem erkölcsi és politikai kérdés is volt.  Innen nézve párhuzamot vonhatunk a mai mesterségesintelligencia-korral: ahogy akkor az ipari fejlődés alakította át a munkát és az életet, ma az MI változtatja meg az alkotás, a tudás és az emberi együttműködés lehetőségeit.

A párhuzam nem azt jelenti, hogy a két korszak azonos. Inkább arra figyelmeztet, hogy minden nagy technológiai változás idején újra fel kell tennünk a kérdést: mit tudunk alkotni az új eszközökkel, és hogyan szolgálhatja az alkotás az embert és a közösséget? A mesterséges intelligencia segíthet ötleteket kibontani és közös munkát végezni, de az irányt, a célt és az emberi felelősséget nekünk kell meghatároznunk.

Az alkotás öröme így egyszerre személyes és közösségi: öröm létrehozni valamit, és öröm, ha az alkotásunk mások életéhez is hozzáad. Wilde szabadságról szóló gondolatával együtt ez azt üzeni: alkossunk önazonosan, és úgy törekedjünk a hatásra, hogy közben mások is gazdagodjanak általa.


A kapitalizmus működése egyszerűen!

A kapitalizmus meghatározó jellemzője a magántulajdon és a verseny . A vállalkozások alapvető gazdasági célja a profit növelése . Ennek érd...