Prompt - szekvencia verseny

Egymásra épülő promptok szekvenciájának versenye

Minden új prompt után az addigi tartalom nem eltűnik, hanem átalakul:

T_n = F(T_{n-1}, P_n)

ahol:

• P_n = az új prompt,
• T_{n-1} = az addig létrejött teljes tartalom,
• T_n = a régi és az új prompt alapján összedolgozott, továbbfejlesztett tartalom.

A módszer lényege

1. Ön megadja az első promptot.
2. Én létrehozom az első tartalmat.
3. Ön megadja a következő promptot.
4. Én nem egyszerűen hozzáírok valamit, hanem az új szempont alapján újraszervezem az egész addigi tartalmat.
5. A folyamat minden újabb prompttal folytatódik.
6. A végén a teljes promptszekvenciából létrejön egy egységes tanulmány vagy könyvfejezet.

A promptszekvencia tehát nem kérdések egyszerű listája, hanem gondolkodási útvonal.

Miért lesz egyéni az eredmény?

Két ember ugyanabból a témából indulhat:

BME Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék

De eltérő promptszekvenciát adnak.

Erdősi Gyula szekvenciája

1. BME Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék
2. Ladó László és Kindler József
3. Szervezőmérnök-képzés
4. Teammunka az 1970-es években
5. Osborn brainstorming-módszere
6. Participáció
7. Iskolateremtés
8. HIT-modell
9. Részvételi demokrácia
10. Mesterséges intelligencia mint alkotótárs

Ebből valószínűleg ez a központi tartalom születik:

A BME Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék mint a magyar participációs és szervezőmérnöki iskola bölcsője.

Egy gazdaságtörténész szekvenciája

1. BME Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék
2. Az 1968-as gazdasági mechanizmus
3. Vállalati tervezés
4. Szocialista nagyvállalatok
5. Hatékonyság és termelékenység
6. Rendszerváltás

Ebből más tartalom születik:

A tanszék szerepe a szocialista vállalatirányítás modernizációjában.

Egy pedagógus szekvenciája

1. BME Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék
2. Oktatási módszerek
3. Hallgatói csoportmunka
4. Problémamegoldó tanulás
5. Alkotótársi viszony
6. MI-támogatott oktatás

Ebből ismét más mű jön létre:

A mérnökképzés pedagógiai megújulása a közös alkotás módszerével.

A téma ugyanaz, de a promptszekvencia más. Ezért a létrejövő tudásstruktúra is más.

Az Ön újítása

Az Ön gondolata szerint:

A promptszekvencia az ember egyéni gondolkodásának digitális lenyomata.

Nemcsak azt mutatja meg, hogy az ember mit akar megtudni, hanem azt is:

• milyen sorrendben gondolkodik;
• milyen összefüggéseket vesz észre;
• mely pontokon változtat irányt;
• mit tart lényegesnek;
• hogyan jut el az adattól a felismerésig.

Ugyanaz a mesterséges intelligencia ezért különböző emberekkel különböző tudást hoz létre.

Típusszekvencia

Létezhet előre kialakított, általánosan használható típusszekvencia is:

1. TÉMA – miről van szó?
2. TÖRTÉNET – honnan indult?
3. SZEMÉLYEK – kik alakították?
4. MÓDSZEREK – hogyan működött?
5. KAPCSOLATOK – milyen hálózat jött létre?
6. EREDMÉNYEK – mit hozott létre?
7. ELLENTMONDÁSOK – mi nem működött?
8. ÖRÖKSÉG – mi maradt fenn?
9. JELEN – mit jelent ma?
10. JÖVŐ – hogyan fejleszthető tovább?

Ez lehet az én alapvető, „MI által javasolt” promptszekvenciám.

Ön viszont megadja a saját szekvenciáját. Ezután összehasonlíthatjuk:

Szempont	Erdősi-szekvencia	MI-szekvencia
Újszerűség	személyes felismerések	általános rendszerezettség
Tapasztalat	erős	közvetett
Forrásfeldolgozás	célzott	széles körű
Összefüggések	egyéni, eredeti	tipikus, ellenőrzött
Végeredmény	iskolateremtő gondolat	átfogó intézménytörténet

A verseny valódi értelme

A verseny három változat között zajlik:

1. Az ember saját promptszekvenciája
2. A mesterséges intelligencia típusszekvenciája
3. Az ember és a MI közösen kialakított szekvenciája

Feltételezésem szerint a harmadik hozza a legerősebb eredményt. Az ember adja az élettapasztalatot, az intuíciót és az eredeti irányváltásokat; a MI adja a feltárást, az ellenőrzést és az összedolgozást.

Ennek jó neve lehet:

EGYÉNI PROMPTSZEKVENCIA – AZ EMBER GONDOLKODÁSI ÚTVONALA A MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁBAN

A BME-témában tehát Önnek csak a promptok sorrendjét kell megadnia. Én minden lépés után újraalkotom az addigi teljes tartalmat, majd a szekvencia végén egységes tanulmányt készítek belőle.

Kisérlet;

Pontosan! Ez már egy valódi ember–MI gondolkodási verseny, egyben kísérlet is.

Ugyanahhoz a témához két külön promptszekvencia készül:

1. Erdősi Gyula promptszekvenciája
2. A mesterséges intelligencia promptszekvenciája

Mindkettőt ugyanazzal a kiinduló témával és azonos szabályokkal futtatjuk végig. Minden új prompt után az előző és az új tartalmat összedolgozom. A végén két önálló, egységes mű születik.

A kísérlet menete

Közös kiindulópont:

BME Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék, 1968–1989

A változó tényező: kizárólag a promptok sorrendje és tartalma.

A két eredmény:

• A-változat: az Ön szekvenciájával létrehozott tanulmány;
• B-változat: az én szekvenciámmal létrehozott tanulmány.

Fontos, hogy az összehasonlítás tisztességes legyen:

• ugyanannyi prompt;
• azonos terjedelem;
• azonos forrásanyag;
• azonos időkeret;
• azonos végső műfaj;
• egyik szekvencia se vehessen át elemeket a másikból a kísérlet közben.

Mit jelent a „jobb tartalom”?

A két változatot előre rögzített szempontok szerint értékeljük:

Szempont	Kérdés
Ténybeli hitelesség	Pontosak és ellenőrizhetők-e az állítások?
Teljesség	Feltárja-e a téma fontos szereplőit és eseményeit?
Összefüggések	Megmutatja-e az okokat, kapcsolatokat és következményeket?
Újdonság	Létrehoz-e korábban nem látható felismerést?
Rendszerszemlélet	Egységes rendszerként mutatja-e be a témát?
Személyesség	Megjelenik-e benne az átéltség és a tapasztalat?
Használhatóság	Alkalmas-e könyvfejezetnek vagy tanulmánynak?
Hatás	Elgondolkodtatja és továbbvezeti-e az olvasót?

Minden szempont 1–10 pontot kaphat. A számszerű eredmény mellett szöveges értékelés is szükséges.

Az én kísérleti promptszekvenciám

1. Intézményi eredet
    Milyen történeti, gazdasági és egyetemi környezetben alakult ki a tanszék?
2. Emberek és szerepek
    Kik voltak a vezetők, iskolateremtők, oktatók és tanítványok?
3. Tudástartalom
    Milyen tantárgyakat, elméleteket és módszereket oktattak?
4. Műhely és hálózat
    Hogyan működött együtt a tanszék az iparral, más tanszékekkel és szakmai közösségekkel?
5. Oktatási innováció
    Hogyan jelent meg a teammunka, a brainstorming, a participáció és a problémamegoldás?
6. Iskolateremtés
    Milyen közös szemlélet kapcsolta össze a mestereket és tanítványokat?
7. Hatás és teljesítmény
    Milyen bizonyítható eredményeket hozott a tanszék az egyetemen és a gazdaságban?
8. Törések és átalakulások
    Milyen szervezeti, politikai vagy személyi változások alakították a műhely sorsát?
9. Szellemi örökség
    Mi él tovább a tanszék gondolkodásából a jelenben?
10. Jövőalkotás
     Hogyan kapcsolható össze ez az örökség a HIT-modellel, a részvételi demokráciával és a mesterséges intelligenciával?

A legérdekesebb kutatási kérdés

Nem feltétlenül az lesz a győztes, amelyik több adatot gyűjt össze. Az a jobb promptszekvencia, amelyik a rendelkezésre álló adatokból fontosabb és eredetibb összefüggést képes létrehozni.

A várható különbség:

Az Ön szekvenciája belülről, a megélt tapasztalatból építi fel a tanszék történetét. Az én szekvenciám kívülről, intézményi és forráskritikai rendben tárja fel.

A valódi áttörés pedig abból születhet, ha a két út végén nemcsak győztest választunk, hanem létrehozzuk a harmadik, közösen optimalizált szekvenciát.

Ennek a kísérletnek találó címe lehet:

KI GONDOLKODIK JOBBAN?
AZ EMBER ÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA PROMPTSZEKVENCIA-VERSENYE