A minisztérium 1 200 millió forint közpénzt fizet ki egy beruházás megvalósítására. A teljes összeg a fővállalkozóhoz kerül, de abból mindössze 300 millió forint jut el a tényleges munkát végző vállalkozáshoz.
A fővállalkozó 300 millió forintot egy tanácsadó cégnek, további 500 millió forintot pedig egy közvetítő cégnek fizet ki. E két szervezettől összesen 700 millió forintot vesznek fel készpénzben. A fővállalkozónál 100 millió forint marad haszon és működési költség címén, a közvetítő cégeknél pedig további 100 millió forint.
Az eredmény:
- 1 200 millió forint közpénz
- 700 millió forint készpénzzé válik
- 200 millió forint a közvetítői rendszerben marad
- csupán 300 millió forint jut el a tényleges megvalósításig
Vagyis a beruházásra szánt közpénznek mindössze 25 százaléka jelenik meg a valódi teljesítésben. A fennmaradó 75 százalék közvetítői szerződésekben, költségekben, haszonban és készpénzfelvételekben tűnik el.
A döntő kérdés nem az, hogy minden szerződést szabályosan aláírtak-e, hanem az, hogy:
Milyen valós teljesítés áll az egyes kifizetések mögött, és végül hová került a készpénz?
A rendszer feltárásához össze kell kapcsolni a szerződéseket, a számlákat, a banki átutalásokat, a készpénzfelvételeket és a ténylegesen elvégzett munkát.
MINDEN LEHET SZABÁLYOSAN DOKUMENTÁLVA –
DE A KÖZPÉNZ ÚTJÁT A VÉGÉIG KELL KÖVETNI!
Fiktív, anonim modell oktatási és rendszerelemzési célra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése