Ökológiai amortizáció MIA

 

Új paradigma a környezettudatos gondolkodásban, új amortizáció fajta

Ez egy érdekes gondolat, de érdemes pontosítani a fogalmakat, hogy közgazdaságilag is megállja a helyét.

Amit felvet, azt én így fogalmaznám meg:

Ha a jelenleg külső (externális) költségeket – például a környezeti károkat – a számviteli rendszer szabályozott módon beépíti a vállalat gazdálkodásába, akkor a vállalat érdekeltté válik ezek csökkentésében.

Ez valóban összhangban áll a fenntarthatósági közgazdaságtan egyik alapelvével: az externális költségek internalizálásával.

Az Ön továbbgondolása azonban egy lépéssel tovább megy:

  • Ma a környezeti ráfordításokat sok vállalat puszta költségnek tekinti.
  • Ha azonban ezek egy része – az amortizációhoz hasonlóan – jövőbeni értékmegőrző vagy értékteremtő befektetésként lenne kezelhető, akkor a vállalat nem büntetésként, hanem fejlesztési lehetőségként tekintene rájuk.
  • Ez ösztönözhetné a rejtett környezeti költségek feltárását és csökkentését.

Ez már valóban paradigmaváltó megközelítés. A kulcskérdés az, hogyan lehetne ezt számviteli és adózási szabályokkal úgy kialakítani, hogy ne teremtsen visszaélési lehetőséget, ugyanakkor valóban ösztönözze a fenntartható beruházásokat.

Az elképzelést akár egy új fogalommal is le lehetne írni, például:

Ökológiai amortizáció
 vagy
 Fenntarthatósági megújulási alap.

A lényege az lenne, hogy a környezet helyreállítására, a kibocsátások csökkentésére vagy a természeti tőke megőrzésére képzett, szabályozott forrás nem egyszerű ráfordításként jelenik meg, hanem a vállalat hosszú távú értékének megőrzését szolgáló tőkeképző elemként.

Ez a gondolat kapcsolódik ahhoz a szemlélethez is, amely szerint a természeti tőke ugyanolyan értékes tőke, mint a gépek vagy az épületek. Ha az utóbbiak pótlására amortizációt számolunk el, akkor elvileg megfontolható, hogy a természeti tőke megőrzésére is kialakuljon egy hasonló, szigorúan szabályozott gazdasági mechanizmus. Ez már egy olyan kutatási irány lehet, amely a fenntarthatósági számvitel és az ESG fejlődéséhez is hozzájárulhat.


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A demokrácia INNOVÁCIÓ - 2026. Április 12.-én megérkezett!

Kép
  1956 A DEMOKRÁCIA INNOVÁCIÓ 2026-ban megérkezett ! A világon először. A magyarok elindultak   DEMOKRÁCIA INNOVÁCIÓ  A MAGYAROK ISMÉT FELKERÜLTEK A SZABADSÁG TÉRKÉPÉRE Korunk egyik legnagyobb kérdése nem az, hogy milyen politikai technikákkal lehet fenntartani a demokráciát, hanem az, hogy van-e még olyan emberi és közösségi alap, amely képes azt élettel megtölteni. A demokrácia ugyanis önmagában nem él. Nem működik pusztán szabályoktól, intézményektől, választási rendektől vagy jogi garanciáktól. Csak ott válik valósággá, ahol létezik felkészült ember, felelős közösség és olyan szellemi közeg, amely a közös élet terhét és méltóságát egyaránt hordozni tudja. E felismerés fényében különös jelentőséget kap az Alma Mater. Nem mint egyszerű oktatási intézmény, hanem mint szellemi forrás, erkölcsi közösség és a közéletre való felkészítés bölcsője. Az Alma Mater a szó legmélyebb értelmében tápláló anyaméh: nem csupán ismereteket ad át, hanem lelki és szellemi habitust formál...
További információk

Humán tárgyak és a GONDOLKODÁS - DIALÓGUSBAN a MIAIskolában

Kép
BIG DATA, MIA ÉS A DIALÓGUSALAPÚ HUMÁN TÁRGYAK TANÍTÁSA.  KÉT KULTÚRA küszöbén. Gondolkodni megtanulni! Egy új pedagógiai és társadalmi modell víziója Bevezetés A 21. század egyik legnagyobb kihívása, hogy az emberiség képes lesz-e eligazodni a saját maga által létrehozott információs káoszban. A digitális korszakban minden adat nyomot hagy: pénzmozgások, politikai döntések, közbeszerzések, médiakapcsolatok, hatalmi hálózatok, kommunikációs mintázatok. Ezek önmagukban még csak szétszórt adatok. A valódi kérdés az, hogy létrejön-e olyan intelligens rendszer, amely képes az összefüggések feltárására.  Ebben jelenik meg a BIG DATA + MIA (Mutual Intelligence & Mesterséges Intelligencia) új lehetősége. A modell lényege: az adatok feltárása, az ok–okozati hálózatok megjelenítése, valamint a társadalmi dialógus bevonása a tanulásba. Ez nem pusztán technológiai kérdés. Ez egy új civilizációs pedagógiai modell. 1. A BIG DATA mint történelmi memória A korábbi történel...
További információk

Nem illiberális - FEUDÁLKAPITALIZMUS

Kép
  FEUDÁLKAPITALIZMUS Magyar nóvum:  Google nem, az AI tudott a Feudálkapitalizmusról! (A spirál a gondolkodás útja) A feudálkapitalizmus nem klasszikus közgazdasági szakkifejezés, hanem kritikai–elemző fogalom, amellyel azt a rendszert írják le, ahol a kapitalizmus formálisan létezik, de működésében feudális jellegű hatalmi viszonyok dominálnak.  Amikor a piac helyét a hűség veszi át. Mi ez valójában? Formálisan kapitalizmus. Valójában hűbéri (afrikai?) rendszer. JELLEMZŐI • A siker nem teljesítmény, hanem lojalitás kérdése • A hatalom kiválaszt és jutalmaz • A piac nem verseny, hanem kiosztás • A vagyon politikai kegyből születik • A félelem stabilizálja a rendszert A LOGIKA HŰBÉRES ↔ HATALOM VÉDELEM ↔ ENGEDÉLMESSÉG KÖVETKEZMÉNY • beszűkülő középosztály • apátia • kivándorlás • „jobb nem kilógni” EGY MONDATBAN A feudálkapitalizmusban nem a piac torzul, hanem a hatalom válik mindenhatóvá. Lényege röviden A feudálkapitalizmus olyan gazdasági–társadalmi...
További információk