A tudás segít megérteni a közös ügyeket és a döntési folyamatokat; a kompetencia pedig képessé tesz arra, hogy másokkal együtt alakítsuk és megvalósítsuk a megoldásokat. A két terület egymásra épül.
1. Demokratikus alapelvek és mások tisztelete
A részvétel alapja az emberi méltóság, az egyenlőség, a jogok és a felelősség ismerete. Ezek a mindennapi gyakorlatban úgy jelennek meg, hogy tisztelettel vitázunk, kerüljük a személyeskedést, és a kisebbségi véleményt is meghallgatjuk.
2. A részvétel lehetőségei és kezdeményezés
Ismernünk kell, hogyan lehet bekapcsolódni a közös ügyekbe és közösségi folyamatokba. A kezdeményező ember kérdést vet fel, javaslatot tesz, társakat szólít meg, és elindítja a közös cselekvést.
3. Az ötletalkotás módszerei és kreativitás
Az ötletroham, a nézőpontváltás és a távoli gondolatok összekapcsolása új lehetőségeket tárhat fel. A kreativitás abban mutatkozik meg, hogy eredeti ötleteket és többféle megoldást tudunk alkotni.
4. A közösség helyzete és a probléma felismerése
A közös munkához ismernünk kell a közösség szükségleteit, ügyeit és problémáit. A problémafelismerés azt jelenti, hogy közösen és pontosan megfogalmazzuk, milyen kérdésre keresünk választ.
5. A hiteles tájékozódás és a kritikai gondolkodás
Fontos különbséget tenni tény, vélemény, feltételezés és bizonyíték között. A kritikai gondolkodás része a források ellenőrzése és az állítások körültekintő mérlegelése.
6. A párbeszéd szabályai és a kommunikáció
A párbeszéd és a vita szabályainak ismerete segít abban, hogy mindenki bekapcsolódhasson. Ehhez érthetően kell érvelnünk, figyelmesen hallgatnunk és pontos kérdéseket feltennünk.
7. Rendszerismeret és rendszerben gondolkodás
A közösségi problémák okait, következményeit és kölcsönhatásait együtt kell vizsgálnunk. A rendszerben gondolkodás segít összekapcsolni a problémákat és feltárni a kiváltó okokat.
8. A közös alkotás módszerei és a kooperáció
A csoportmunka, a szerepek megosztása és a tudásmegosztás lehetővé teszi, hogy közösen dolgozzunk. A kooperáció képessé tesz arra, hogy eltérő tudású és nézőpontú emberekkel együtt alkossunk.
9. Értékelési szempontok és közös mérlegelés
A megoldásokat hasznuk, költségük, kockázatuk és méltányosságuk alapján érdemes értékelni. A közös mérlegelés során összehasonlítjuk és rangsoroljuk a lehetőségeket.
10. Döntési szabályok és felelős döntéshozatal
A közösségnek ismernie kell a szavazás, a konszenzus, a képviselet és a felhatalmazás szabályait. A felelős döntéshozatal átlátható, és az eltérő véleményeknek is teret hagy.
11. A megvalósítás alapjai és az önszerveződés
A döntések végrehajtásához feladatokra, erőforrásokra, határidőkre és felelősökre van szükség. Az önszerveződő közösség tagjai vállalásokat tesznek, majd együtt megvalósítják a döntéseket.
12. Közösségi ellenőrzés, számonkérés és önkorrekció
A nyilvánosság, a beszámolás és az eredmények értékelése segít követni a közös munka alakulását. A közösség tanul a tapasztalatokból, és szükség esetén módosít a terveken vagy a cselekvésen.
A részvételi demokrácia így nem pusztán véleménynyilvánítás: közös tanulás, gondolkodás, döntés és cselekvés. A tudás megalapozza a részvételt, a kompetenciák pedig közösségi eredménnyé formálják.
|
Sorrend |
Tudás |
Kompetencia |
|
1. |
Demokratikus alapelvek: emberi méltóság, egyenlőség, jogok és felelősség. |
Mások tisztelete: személyeskedés nélkül vitázni, a kisebbségi véleményt is meghallgatni. |
|
2. |
A részvétel lehetőségei: közös ügyek és közösségi folyamatok elindítása. |
Kezdeményezés: kérdést felvetni, javaslatot tenni, társakat megszólítani és cselekvést elindítani. |
|
3. |
Az ötletalkotás módszerei: ötletroham, nézőpontváltás, távoli gondolatok összekapcsolása. |
Kreativitás: új lehetőségeket felismerni, eredeti ötleteket és többféle megoldást alkotni. |
|
4. |
A közösség helyzete: szükségletei, közös ügyei és problémái. |
Problémafelismerés: közösen megfogalmazni, milyen kérdésre keresünk választ. |
|
5. |
A hiteles tájékozódás alapjai: tény, vélemény, feltételezés és bizonyíték különbsége. |
Kritikai gondolkodás: forrásokat ellenőrizni, állításokat mérlegelni. |
|
6. |
A párbeszéd és a vita szabályai. |
Kommunikáció: érthetően érvelni, figyelmesen hallgatni és pontosan kérdezni. |
|
7. |
Rendszerismeret: okok, következmények és kölcsönhatások. |
Rendszerben gondolkodás: összekapcsolni a problémákat és feltárni a kiváltó okokat. |
|
8. |
A közös alkotás módszerei: csoportmunka, szerepek és tudásmegosztás. |
Kooperáció: eltérő tudású és nézőpontú emberekkel együtt dolgozni. |
|
9. |
Értékelési szempontok: haszon, költség, kockázat és méltányosság. |
Közös mérlegelés: megoldásokat összehasonlítani és rangsorolni. |
|
10. |
Döntési szabályok: szavazás, konszenzus, képviselet és felhatalmazás. |
Felelős döntéshozatal: átláthatóan dönteni, az eltérő véleményeket megőrizni. |
|
11. |
A megvalósítás alapjai: feladatok, erőforrások, határidők és felelősök. |
Önszerveződés: vállalásokat tenni és közösen végrehajtani a döntéseket. |
|
12. |
A közösségi ellenőrzés módjai: nyilvánosság, beszámolás és eredményértékelés. |
Számonkérés és önkorrekció: követni az eredményeket, tanulni és szükség esetén változtatni. |
