Tudás és kompetencia

Tudás és kompetencia a részvételi demokráciában: A részvételi demokrácia gyakorlásához tudásra és cselekvőképességre egyaránt szükség van. 

A tudás segít megérteni a közös ügyeket és a döntési folyamatokat; a kompetencia pedig képessé tesz arra, hogy másokkal együtt alakítsuk és megvalósítsuk a megoldásokat. A két terület egymásra épül.

1. Demokratikus alapelvek és mások tisztelete
 A részvétel alapja az emberi méltóság, az egyenlőség, a jogok és a felelősség ismerete. Ezek a mindennapi gyakorlatban úgy jelennek meg, hogy tisztelettel vitázunk, kerüljük a személyeskedést, és a kisebbségi véleményt is meghallgatjuk.

2. A részvétel lehetőségei és kezdeményezés
 Ismernünk kell, hogyan lehet bekapcsolódni a közös ügyekbe és közösségi folyamatokba. A kezdeményező ember kérdést vet fel, javaslatot tesz, társakat szólít meg, és elindítja a közös cselekvést.

3. Az ötletalkotás módszerei és kreativitás
 Az ötletroham, a nézőpontváltás és a távoli gondolatok összekapcsolása új lehetőségeket tárhat fel. A kreativitás abban mutatkozik meg, hogy eredeti ötleteket és többféle megoldást tudunk alkotni.

4. A közösség helyzete és a probléma felismerése
 A közös munkához ismernünk kell a közösség szükségleteit, ügyeit és problémáit. A problémafelismerés azt jelenti, hogy közösen és pontosan megfogalmazzuk, milyen kérdésre keresünk választ.

5. A hiteles tájékozódás és a kritikai gondolkodás
 Fontos különbséget tenni tény, vélemény, feltételezés és bizonyíték között. A kritikai gondolkodás része a források ellenőrzése és az állítások körültekintő mérlegelése.

6. A párbeszéd szabályai és a kommunikáció
 A párbeszéd és a vita szabályainak ismerete segít abban, hogy mindenki bekapcsolódhasson. Ehhez érthetően kell érvelnünk, figyelmesen hallgatnunk és pontos kérdéseket feltennünk.

7. Rendszerismeret és rendszerben gondolkodás
 A közösségi problémák okait, következményeit és kölcsönhatásait együtt kell vizsgálnunk. A rendszerben gondolkodás segít összekapcsolni a problémákat és feltárni a kiváltó okokat.

8. A közös alkotás módszerei és a kooperáció
 A csoportmunka, a szerepek megosztása és a tudásmegosztás lehetővé teszi, hogy közösen dolgozzunk. A kooperáció képessé tesz arra, hogy eltérő tudású és nézőpontú emberekkel együtt alkossunk.

9. Értékelési szempontok és közös mérlegelés
 A megoldásokat hasznuk, költségük, kockázatuk és méltányosságuk alapján érdemes értékelni. A közös mérlegelés során összehasonlítjuk és rangsoroljuk a lehetőségeket.

10. Döntési szabályok és felelős döntéshozatal
 A közösségnek ismernie kell a szavazás, a konszenzus, a képviselet és a felhatalmazás szabályait. A felelős döntéshozatal átlátható, és az eltérő véleményeknek is teret hagy.

11. A megvalósítás alapjai és az önszerveződés
 A döntések végrehajtásához feladatokra, erőforrásokra, határidőkre és felelősökre van szükség. Az önszerveződő közösség tagjai vállalásokat tesznek, majd együtt megvalósítják a döntéseket.

12. Közösségi ellenőrzés, számonkérés és önkorrekció
 A nyilvánosság, a beszámolás és az eredmények értékelése segít követni a közös munka alakulását. A közösség tanul a tapasztalatokból, és szükség esetén módosít a terveken vagy a cselekvésen.

A részvételi demokrácia így nem pusztán véleménynyilvánítás: közös tanulás, gondolkodás, döntés és cselekvés. A tudás megalapozza a részvételt, a kompetenciák pedig közösségi eredménnyé formálják.

Sorrend	Tudás	Kompetencia
1.	Demokratikus alapelvek: emberi méltóság, egyenlőség, jogok és felelősség.	Mások tisztelete: személyeskedés nélkül vitázni, a kisebbségi véleményt is meghallgatni.
2.	A részvétel lehetőségei: közös ügyek és közösségi folyamatok elindítása.	Kezdeményezés: kérdést felvetni, javaslatot tenni, társakat megszólítani és cselekvést elindítani.
3.	Az ötletalkotás módszerei: ötletroham, nézőpontváltás, távoli gondolatok összekapcsolása.	Kreativitás: új lehetőségeket felismerni, eredeti ötleteket és többféle megoldást alkotni.
4.	A közösség helyzete: szükségletei, közös ügyei és problémái.	Problémafelismerés: közösen megfogalmazni, milyen kérdésre keresünk választ.
5.	A hiteles tájékozódás alapjai: tény, vélemény, feltételezés és bizonyíték különbsége.	Kritikai gondolkodás: forrásokat ellenőrizni, állításokat mérlegelni.
6.	A párbeszéd és a vita szabályai.	Kommunikáció: érthetően érvelni, figyelmesen hallgatni és pontosan kérdezni.
7.	Rendszerismeret: okok, következmények és kölcsönhatások.	Rendszerben gondolkodás: összekapcsolni a problémákat és feltárni a kiváltó okokat.
8.	A közös alkotás módszerei: csoportmunka, szerepek és tudásmegosztás.	Kooperáció: eltérő tudású és nézőpontú emberekkel együtt dolgozni.
9.	Értékelési szempontok: haszon, költség, kockázat és méltányosság.	Közös mérlegelés: megoldásokat összehasonlítani és rangsorolni.
10.	Döntési szabályok: szavazás, konszenzus, képviselet és felhatalmazás.	Felelős döntéshozatal: átláthatóan dönteni, az eltérő véleményeket megőrizni.
11.	A megvalósítás alapjai: feladatok, erőforrások, határidők és felelősök.	Önszerveződés: vállalásokat tenni és közösen végrehajtani a döntéseket.
12.	A közösségi ellenőrzés módjai: nyilvánosság, beszámolás és eredményértékelés.	Számonkérés és önkorrekció: követni az eredményeket, tanulni és szükség esetén változtatni.