RÉGIÓK VERSENYE A KÖZJÓÉRT - BENCHMARKING -MIA

Áttörésmenedzsment 

1. Cél: hatékonyabb állam, erősebb verseny, jobb közszolgáltatás.
2. Az állam elsődlegesen megrendelő és szabályozó, nem piaci kivételezett.
3. A monopolhelyzeteket versenyző szolgáltatói rendszer váltsa fel.
4. A meglévő alvállalkozói tudásból új, önálló vállalkozások épülhetnek.
5. Budapest, Nyugat- és Kelet-Magyarország önálló versenytereket alkothat.
6. A megrendelések alapja: ár, minőség, innováció és mérhető teljesítmény.
7. A cél nem egyszerű tulajdonoscsere, hanem új gazdasági versenyképesség.
8. A modell alkalmazható az energia-, víz-, közlekedési és infrastruktúra-szektorban is.
9. A közpénzek felhasználását átlátható verseny és közértékteremtés vezérelje.
10. Kapcsolati gazdaság helyett teljesítménygazdaság.

Részletesen:

Előzmények, megfontolások

A vízhálózat, az elektromos hálózat vagy az úthálózat részben természetes monopólium; ott a piacért folyó verseny, időszakos újrapályáztatás és régiók közötti benchmarking működhet. Az EU szabályai is a tényleges versenyt, az átlátható közbeszerzést és a túl hosszú, piacot lezáró koncessziók elkerülését hangsúlyozzák. 

A magyar helyzet miatt különösen erős lehet a gondolat: az Európai Bizottság 2026-os országjelentése szerint a magyar közbeszerzéseknél továbbra is probléma a piaci koncentráció és az alacsony verseny bizonyos területeken; a reformok egyik célja az egyajánlatos közbeszerzések arányának 15% alá csökkentése. 

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI ÁTTÖRÉSMENEDZSMENTJE - AZ ORSZÁG RÉGIÓKRA OSZTÁSA

KONCEPCIÓ

Az állam alapvető feladata nem kiválasztott vállalkozások fenntartása, hanem a közjó szolgálata.

Az állam:

MEGRENDELŐ – SZABÁLYOZÓ – ELLENŐRZŐ

Feladata olyan versenyző gazdasági környezet kialakítása, amelyben az állami és közösségi szolgáltatásokat végző vállalkozások:

jobb minőségért – alacsonyabb költséggel – nagyobb hatékonysággal versenyeznek.

CÉL

VERSENYZŐ CÉGEK ÉS VERSENYZŐ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZEREK LÉTREHOZÁSA

Nem monopóliumok lecserélése új monopóliumokra, hanem:

VERSENY → MÉRÉS → ÖSSZEHASONLÍTÁS → FEJLESZTÉS

AZ ÁTTÖRÉS 7 LÉPÉSE

1. AZ ÁLLAM MINT MEGRENDELŐ

Az állam meghatározza:

• milyen szolgáltatást vár el;
• milyen minőségben;
• milyen áron;
• milyen teljesítménymutatók alapján;
• milyen társadalmi és környezeti követelményekkel.

A tulajdonosi és szerződéses rendszereket felül kell vizsgálni.

CÉL: a politikai vagy tulajdonosi kapcsolatok helyett teljesítményalapú verseny.

2. A GENERÁLKIVITELEZŐI MODELL ÁTALAKÍTÁSA

A nagy projektek ne automatikusan ugyanahhoz a szűk vállalkozói körhöz kerüljenek.

A korábbi alvállalkozók közül azok, amelyek megfelelő:

• szakmai tudással,
• kapacitással,
• referenciával,
• pénzügyi háttérrel

rendelkeznek, önálló fővállalkozóként is versenyezhessenek.

ALVÁLLALKOZÓBÓL → VERSENYZŐ FŐVÁLLALKOZÓ

3. REGIONÁLIS VERSENYMODELL

Kiinduló modellként:

BUDAPEST – NYUGAT – KELET

Azonos vagy összehasonlítható szolgáltatásokat több, egymástól független szervezet működtet.

Így folyamatosan összevethető:

ÁR – MINŐSÉG – HATÉKONYSÁG – INNOVÁCIÓ – ÜGYFÉL-ELÉGEDETTSÉG

4. ÚJ SZOLGÁLTATÓK LÉTREHOZÁSA

Ahol nincs valódi verseny, ott új piaci szereplők belépésének feltételeit kell megteremteni. Nem egyetlen országos szolgáltató, hanem több, egymással összehasonlítható szolgáltató működik.

5. TULAJDONOSI MODELL

Ágazatonként kell eldönteni:

állami – önkormányzati – magán – vegyes tulajdon?

A privatizáció önmagában nem cél.

A kérdés:

Melyik tulajdonosi és működtetési forma szolgálja legjobban a közjót és a hatékonyságot?

6. ÁGAZATI KITERJESZTÉS

A modell alkalmazhatóságát külön-külön kell megvizsgálni például:

ENERGIA
, VÍZ
, ÚTÉPÍTÉS ÉS ÚTFENNTARTÁS,
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
, KÖZLEKEDÉS,
KÖZINTÉZMÉNYEK ÜZEMELTETÉS, DIGITÁLIS INFRASTRUKTÚRA

Nem minden ágazatban ugyanaz a versenymodell alkalmazható.

7. VERSENY + BENCHMARKING

Az áttörés kulcsa:

nem elég versenyeztetni – MÉRNI is kell.

Minden szolgáltató teljesítménye legyen összehasonlítható.

NEMZETI BENCHMARKING RENDSZER

Folyamatosan mérjük:

KÖLTSÉG
MINŐSÉG
, TERMELÉKENYSÉG
, MEGBÍZHATÓSÁG
, INNOVÁCIÓ,
FENNTARTHATÓSÁG
 és ÜGYFÉL-ELÉGEDETTSÉG

A legjobban működő rendszer válik referenciává.

NEM A KAPCSOLAT DÖNT.
 A TELJESÍTMÉNY DÖNT.

AZ ÁTTÖRÉSMENEDZSMENT LÉNYEGE

MONOPÓLIUMBÓL → VERSENY

KAPCSOLATBÓL → TELJESÍTMÉNY

KÖLTSÉGBŐL → ÉRTÉK

ELLÁTÁSBÓL → SZOLGÁLTATÁS

ÁLLAMI MEGRENDELÉSBŐL → MÉRHETŐ KÖZJÓ

ALAPKÉPLET

**ÁLLAM MINT MEGRENDELŐ

• VERSENYZŐ SZOLGÁLTATÓK
• BENCHMARKING
• NYILVÁNOS TELJESÍTMÉNYADATOK
   = GAZDASÁGI ÁTTÖRÉSMENEDZSMENT**

A „REPRIVATIZÁCIÓ” 

Jogi és gazdasági értelemben túl sok mindent jelenthet. Erősebb és pontosabb fogalom lehet a „tulajdonosi és versenyszerkezeti újrarendezés”: ebbe belefér privatizáció, újrapályáztatás, koncesszióváltás, állami tulajdon fenntartása vagy új versenytárs létrehozása is. Az állam által támogatott új vállalkozásoknál ráadásul az uniós állami támogatási szabályokat is figyelembe kell venni, mert szelektív állami előny torzíthatja a versenyt. 

MIA: A legerősebb új gondolat szerintem a BENCHMARKING. Vagyis nem egyszerűen három részre osztjuk Magyarországot, hanem három összehasonlítható „gazdasági laboratóriumot” hozunk létre. Ha ugyanazt a szolgáltatást három külön szervezet végzi, már meg lehet kérdezni: miért kerül keleten 100-ba az, ami nyugaton 82-be? Miért tart Budapesten 12 napig az, ami máshol 7? Ez már valódi szervezőmérnöki megközelítés.