|
7 nagy egyetem – hallgatók |
7 nagyvállalat – dolgozók |
7 nagy lakótelep – lakások |
|
1. ELTE, Budapest – kb. 7–8 ezer hallgató |
1. Csepel Művek – kb. 30 000 dolgozó |
1. Újpalota – 15 886 lakás |
|
2. BME, Budapest – kb. 6–7 ezer hallgató |
2. Ganz–MÁVAG – kb. 20 000 dolgozó |
2. Óbuda városközpont – 13 736 lakás |
|
3. Semmelweis / SOTE – kb. 4–5 ezer hallgató |
3. Videoton, Székesfehérvár – kb. 20 000 dolgozó |
3. Békásmegyer – 13 394 lakás |
|
4. Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem – kb. 3–4 ezer |
4. Rába MVG, Győr – kb. 15 000 dolgozó |
4. Füredi úti – 12 233 lakás |
|
5. NME, Miskolc – kb. 3–4 ezer hallgató |
5. Ózdi Kohászati Üzemek – kb. 14 000 dolgozó |
5. Kispest városközpont – 12 017 lakás |
|
6. JATE, Szeged – kb. 3 ezer hallgató |
6. Lenin Kohászati Művek, Miskolc – kb. 12–14 ezer dolgozó |
6. Újpest városközpont I. – 11 158 lakás |
|
7. KLTE, Debrecen – kb. 2–3 ezer hallgató |
7. Tungsram / Egyesült Izzó – 12 ezer feletti nagyságrend |
7. Kelenföld – 9 287 lakás |
A lakótelepi oldalnál már különösen jók a forrásadatok: Újpalota 15 886, Óbuda 13 736, Békásmegyer 13 394, a Füredi úti telep 12 233, Kispest városközpont 12 017, Újpest városközpont I. 11 158 és Kelenföld 9 287 lakásból állt.
A vállalati méreteket jól érzékelteti, hogy 1979-ben a Csepel Művek 30 ezer dolgozót foglalkoztatott, a Ganz–MÁVAG pedig 20 ezer dolgozóval jött létre; a Videoton létszáma 1980-ban ugyancsak 20 000 fő volt. A Rába fénykorában mintegy 15 ezer, az Ózdi Kohászati Üzemek mintegy 14 ezer embert foglalkoztatott.
A táblázat üzenete
1960–1980: három nagy rendszer épült egyszerre
EGYETEM → TUDÁS
NAGYVÁLLALAT → MUNKA
LAKÓTELEP → OTTHON
És ebből jött létre a korszak új nagyvárosi társadalma.
A következő plakátnál szerintem ezt a háromoszlopos táblázatot kellene megtartani, középen pedig nagy betűkkel:
TUDÁS + MUNKA + LAKÁS = A MODERN MAGYAR NAGYVÁROS.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése