Nemzetközi példák
- Amerikai DARPA-modell – az állam problémát rendel meg
Az állam nem előre meghatározott terméket vásárol, hanem feladatot ad: például új kommunikációs, navigációs vagy védelmi technológia kifejlesztését. Az ARPANET-ből később az internet egyik alapja lett.
- Brit megújulóenergia-modell – hosszú távú megrendelési biztonság
Az állam kiszámítható átvételi feltételeket teremt a szélerőműveknek. A támogatás egy részét fenntartható beszállítói lánchoz, innovációhoz és munkahelyteremtéshez köti.
- Európai IPCEI-programok – állam és vállalat közös beruházása
Az államok olyan nagy kockázatú területeken segítik az első ipari fejlesztéseket, mint az akkumulátor, a hidrogén, a mikroelektronika vagy a felhőtechnológia. Az eddigi programokban több mint 37 milliárd euró jóváhagyott közpénzhez összesen több mint 100 milliárd eurónyi beruházás társult.
- Amerikai energiafinanszírozás – az állam csökkenti az első beruházó kockázatát
Az állam hitellel vagy garanciával segíti, hogy az új technológia eljusson a kísérlettől az ipari méretű alkalmazásig. A cél az, hogy később már a magántőke is finanszírozhatónak lássa.
Mit rendeljen meg a magyar állam?
A) Ami közvetlenül bevételt termel
- energetikai és vízgazdálkodási állami vállalatok fejlesztése;
- vasúti és logisztikai szolgáltatások;
- egészségipari, gyógyszeripari és orvostechnikai gyártás;
- digitális állami szolgáltatások exportálható technológiái;
- állami tulajdonú ingatlanok és természeti erőforrások értékteremtő hasznosítása.
Itt követelmény: legyen üzleti terv, megtérülés és nyilvános eredménykimutatás.
B) Ami a gazdaság működési feltételeit javítja
- vasút, közút és közösségi közlekedés;
- energiatermelés, energiatárolás és hálózatfejlesztés;
- vízmegtartás, öntözés és „szivacsváros” program;
- lakásépítés és épületenergetikai korszerűsítés;
- digitális infrastruktúra;
- iskola, szakképzés, egyetem és kutatóhely;
- kórházak és megelőző egészségügy.
Ezek nem mindig hoznak közvetlen bevételt, de csökkentik a társadalom és a vállalkozások költségeit.
C) Ami állami kötelezettség, de egyúttal piacot is teremthet
- oktatás;
- egészségügy;
- szociális és idősgondozás;
- honvédelem és katasztrófavédelem;
- környezetvédelem;
- közigazgatás.
Például az állam nem egyszerűen „iskolai informatikát” vásárol, hanem működő digitális tanulási rendszert rendel meg, képzéssel, karbantartással és mérhető tanulási eredménnyel.
Mit kell tenni?
Minden nagy állami megrendelés előtt hat kérdésre kell válaszolni:
- Milyen társadalmi problémát old meg?
- Mennyi új értéket teremt?
- Hány tartós munkahelyet és mennyi adóbevételt hoz?
- Mekkora hazai tudás és beszállítói teljesítmény kapcsolódik hozzá?
- Mennyibe kerül a teljes életciklusa – nemcsak a megépítése?
- Ki és hogyan ellenőrzi az eredményt?
A pályázatban ne kizárólag a legalacsonyabb ár döntsön, hanem:
- teljes élettartamra számított költség;
- minőség;
- innováció;
- energia- és anyagtakarékosság;
- hazai tudásteremtés;
- kkv-k tényleges részvétele;
- határidő és korábbi teljesítmény.
Az OECD szerint a stratégiai közbeszerzés egyszerre ösztönözheti az innovációt, a kkv-k fejlődését, a fenntarthatóságot és a regionális gazdaságot.
A szükséges átláthatóság
Minden projekthez nyilvános „pénzút-térkép” kell:
Állami megrendelő → fővállalkozó → alvállalkozók → tényleges teljesítők → kifizetett összegek → létrejött eredmény
Nyilvánosságra kell hozni:
- a szerződés és az előleg összegét;
- a tulajdonosi hátteret;
- minden alvállalkozót és kifizetést;
- a módosításokat és drágulásokat;
- az elkészült teljesítményt;
- az üzemeltetési költséget;
- a társadalmi és gazdasági eredményt.
A lényeg egy mondatban:
Az állam ne vállalkozókat válasszon, hanem megoldandó feladatokat; a verseny döntse el, ki tudja azokat a legnagyobb közösségi értékkel teljesíteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése