ALMA MATEREK SZEREPE A RÉSZVÉTELI DEMOKRÁCIÁBAN

Koncepció

1. Kiindulás: a mai magyar társadalom

A részvételi demokrácia nem egyszerűen új politikai technika. Kultúraváltás.

A képviseleti demokrácia alapvető logikája:

választó → képviselő → döntés

A részvételi demokrácia ezt egészíti ki:

állampolgár → közösség → párbeszéd → közös gondolkodás → részvétel → döntés → visszacsatolás

A magyar társadalom egyik problémája, hogy az állampolgár sokszor elsősorban nézője, nem pedig résztvevője a közös ügyek alakításának. A politikai és társadalmi megosztottság tovább gyengíti a közösségi gondolkodást.

Ezért a részvételi demokrácia megteremtése nem kezdődhet a Parlamentben.

A demokrácia a családban és az iskolában kezdődik, az egyetemen folytatódik, majd a társadalomban teljesedik ki.

2. Az ALMA MATER új szerepe

Az egyetem hagyományosan tudást ad.

A XXI. században ennél többre van szükség.

Az ALMA MATER legyen:

• tudásközösség,
• gondolkodó közösség,
• alkotóközösség,
• párbeszédtér,
• társadalmi innovációs műhely,
• valamint az egész életen át fennmaradó ALUMNI-hálózat központja.

Az egyetem kapcsolata hallgatóival ezért nem érhet véget a diploma átadásakor.

A hallgatóból:

ALUMNI → szakmai közösségi tag → alkotótárs → társadalmi résztvevő

válhat.

Így az egykor egymástól elszigetelten létező emberekből nem „nyáj”, hanem hálózat lesz.

3. A részvételi demokrácia működésének 12 feltétele

A részvételi demokráciát tanulni kell. Ehhez olyan gondolkodási és együttműködési kultúrára van szükség, amelynek számos eleme már korábban megjelent az egyetemi oktatásban.

A BME-n a rendszerszemlélet, a kritikus gondolkodás, a teammunka és a projektmunka – többek között az Ipari Üzemgazdaságtan oktatási kultúrájában – már évtizedekkel ezelőtt megjelent.

A spirális gondolkodásban ezek a korábbi tapasztalatok magasabb szinten térnek vissza.

A 12 elem

1. Társadalomban – nemzetben – Európában gondolkodás

A lokális és globális problémákat egyszerre kell látni.

LOKÁLIS ↔ NEMZETI ↔ EURÓPAI ↔ GLOBÁLIS

2. Rendszerben gondolkodás

Nem egyetlen problémát, hanem annak környezetét, szereplőit, kapcsolatait és következményeit kell vizsgálni.

3. Kritikus gondolkodás

Nem elfogadni, hanem kérdezni:

Miért?
Mi az oka?
Mi bizonyítja?
Van-e más megoldás?

4. Közösségben gondolkodás és közösségfejlesztés

Az egyéni tudás közösségben megsokszorozódik.

ÉN → MI

5. Párbeszéd – vita – interakció

A vita nem ellenségeskedés.

A különböző álláspontok találkozása új gondolatokat teremthet:

GONDOLAT + GONDOLAT → ÚJ GONDOLAT

6. CÉL – DIAGNÓZIS – TERÁPIA

A stratégiai gondolkodás alapvető sorrendje:

Mit akarunk elérni?
→ Hol vagyunk?
→ Miért vagyunk itt?
→ Mit kell tennünk?

7. Szociális média – azonnali reagálás – DIGITÁLIS SZÍNPAD

A részvétel többé nincs helyhez kötve.

A digitális tér lehet:

SZÍNPAD → FÓRUM → PÁRBESZÉD → ALKOTÓTÉR

Nem csupán kommunikációs felület, hanem közösségi gondolkodási infrastruktúra.

8. Tartalomfejlesztés

A részvételhez közös tudásbázis szükséges.

Az egyetemek, oktatók, kutatók és alumni közösségek folyamatosan készíthetnek:

• elemzéseket,
• vitairatokat,
• modelleket,
• esettanulmányokat,
• videókat,
• INNOGRÁFokat,
• közösségi tudástárakat.

9. Együttműködési technikák

A részvételi demokrácia nem működik megfelelő együttműködési módszerek nélkül.

Ide tartozik:

TEAM – PROJEKT – WORKSHOP – KÖZÖS PROBLÉMAMEGOLDÁS – KONSZENZUSKERESÉS

10. Mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia új lehetőséget ad.

Nem az ember helyett dönt, hanem alkotótársként segítheti:

• az információgyűjtést,
• az összefüggések felismerését,
• a modellezést,
• az alternatívák kidolgozását,
• a közösségi tudás rendszerezését,
• a viták összegzését,
• a társadalmi innovációt.

A képlet:

EMBER + KÖZÖSSÉG + MI → KOLLEKTÍV INTELLIGENCIA

11. A részvételi demokrácia kultúrájának építése

A demokrácia nemcsak intézmény, hanem magatartásforma.

Kultúrája:

MEGHALLGATÁS
→ KÉRDEZÉS
→ VITA
→ EGYÜTTMŰKÖDÉS
→ FELELŐSSÉG
→ RÉSZVÉTEL

Ezt gyermekkorban kell elkezdeni tanulni.

CSALÁD → ISKOLA → EGYETEM → MUNKAHELY → ALUMNI → TÁRSADALOM

12. Az ALMA MATER mint a részvételi demokrácia műhelye

Itt jelenik meg az egyetem új történelmi szerepe.

Az ALMA MATER nem pártpolitikai központ.

Éppen ellenkezőleg:

független gondolkodási tér.

Olyan hely, ahol eltérő világnézetű és politikai álláspontú emberek képesek egy közös kérdésen együtt dolgozni.

Nem azt kérdezik elsőként:

„Ki mondta?”

hanem:

„Igaz-e?”
„Működik-e?”
„Jobbá teszi-e a közösséget?”

4. KÉPVISELETI ÉS RÉSZVÉTELI DEMOKRÁCIA

A kettő nem feltétlenül egymás ellentéte.

A részvételi demokrácia a képviseleti demokrácia továbbfejlesztése lehet.

Képviseleti demokrácia

Állampolgár
↓
Választás
↓
Képviselő
↓
Döntés

Részvételi demokrácia

Állampolgár
↕
Közösség
↕
Szakértő
↕
ALMA MATER
↕
Digitális tér
↕
Képviselő
↕
Döntéshozó

Ez már nem egyszerű hierarchia.

HÁLÓZAT.

5. Az ALUMNI mint társadalmi hálózat

Az ALMA MATER legnagyobb, gyakran kihasználatlan erőforrása az ALUMNI.

Egy nagy egyetem körül több tízezer olyan ember található, aki:

• tudással,
• szakmai tapasztalattal,
• kapcsolatokkal,
• társadalmi tapasztalattal,
• nemzetközi ismeretekkel rendelkezik.

Ha ezek az emberek elszigeteltek, tudásuk egyéni tudás marad.

Ha hálózatba szerveződnek:

EGYÉNI TUDÁS
↓
TUDÁSMEGOSZTÁS
↓
KÖZÖSSÉGI TUDÁS
↓
KOLLEKTÍV INTELLIGENCIA
↓
TÁRSADALMI INNOVÁCIÓ

jön létre.

6. A szervezőmérnök új szerepe

Ebben jelenik meg ismét a szervezőmérnök.

Feladata nem az, hogy mindenhez ő értsen a legjobban.

Hanem az, hogy felismerje:

KI MIBEN TUDÓS?

Majd összekapcsolja:

EMBER ↔ EMBER
TUDÁS ↔ TUDÁS
PROBLÉMA ↔ SZAKÉRTELEM
VALÓS TÉR ↔ VIRTUÁLIS TÉR

A szervezőmérnök ezért a XXI. században:

HÍDÉPÍTŐ.

Hidat épít tudományterületek, generációk, intézmények és közösségek között.

7. Virtuális és valós ALKOTÓTEREK

Az ALMA MATER köré két egymást kiegészítő tér építhető.

VALÓS ALKOTÓTÉR

egyetem
 → klub
 → műhely
 → konferencia
 → projektcsoport
 → társadalmi fórum

VIRTUÁLIS ALKOTÓTÉR

web
 → közösségi média
 → digitális színpad
 → online vitatér
 → MI-támogatott tudástár
 → közösségi problémamegoldás

A kettő együtt:

HIBRID ALMA MATER

Az egyetem falai megszűnnek a tudás határai lenni.

8. A spirális fejlődés

A folyamat nem egyszeri.

CÉL
→ DIAGNÓZIS
→ PÁRBESZÉD
→ ALTERNATÍVÁK
→ CSELEKVÉS
→ MÉRÉS
→ TAPASZTALAT
→ ÚJ TUDÁS
↗ ÚJ CÉL

Ez már nem körforgás.

Minden ciklusban több tudással indulunk tovább.

Ez a:

SPIRÁLIS GONDOLKODÁS

9. Politikai innováció

A részvételi demokrácia ebben az értelemben politikai és társadalmi innováció.

Nem az a célja, hogy minden állampolgár minden kérdésben közvetlenül döntsön.

A cél az, hogy az állampolgárnak legyen:

LEHETŐSÉGE + TUDÁSA + KÖZÖSSÉGE + ESZKÖZE

a részvételhez.

Az ALMA MATER pedig ehhez adhat:

TUDÁST + MÓDSZERT + KULTÚRÁT + HÁLÓZATOT.

10. A koncepció központi tétele

A DEMOKRÁCIA A CSALÁDBAN KEZDŐDIK.

AZ ISKOLÁBAN TANULJUK.

AZ EGYETEMEN GYAKOROLJUK.

AZ ALUMNI KÖZÖSSÉGBEN FOLYTATJUK.

A TÁRSADALOMBAN VALÓSÍTJUK MEG.

Az ALMA MATER így nem csupán múltunk intézménye.

Az ALMA MATER:

élethosszig tartó tudásközösség,
alkotótér,
hálózat
és a részvételi demokrácia egyik műhelye.

Végső összefüggés

CSALÁD
↓
ISKOLA
↓
EGYETEM
↓
ALMA MATER
↓
ALUMNI-HÁLÓZAT
↓
VALÓS + DIGITÁLIS ALKOTÓTÉR
↓
KOLLEKTÍV INTELLIGENCIA
↓
TÁRSADALMI INNOVÁCIÓ
↓
RÉSZVÉTELI DEMOKRÁCIA.

Nem nézőnek, hanem résztvevőnek.
Nem elszigetelt egyénnek, hanem alkotótársnak. Nem „nyájnak”, hanem gondolkodó hálózatnak.