“Bármi megtörténhet!”- Orbán Viktor 2014 Tusnádfürdő

Tusnádfürdő 2014

A 2014. július 26-án, Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, Tusnádfürdő elhangzott beszéd egyik legismertebb része nagyjából a 25. perc környékén hangzott el, amikor Orbán Viktor kijelentette:

„Az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam.”  

Ez a mondat mérföldkőnek számított a magyar politikában, mert először nevezte meg nyíltan azt az állammodellt, amelyet kormánya követni kívánt.

A beszéd fő gondolatai a következők voltak:

• A 2008-as pénzügyi válság után szerinte a nyugati liberális demokráciák válságba kerültek, és elveszítették versenyképességüket.  
• Úgy érvelt, hogy a jövő sikeres államai nem feltétlenül liberálisak, hanem erős állami szervezéssel működnek.
• Példaként olyan országokat említett, mint Szingapúr, Kína, India, Oroszország és Törökország.  
• Az új állam alapját a munkaalapú társadalomban látta, nem pedig a jóléti állam modelljében.  

A politológiában az „illiberális demokrácia” fogalmát korábban Fareed Zakaria használta olyan rendszerek leírására, ahol ugyan vannak választások, de a liberális alkotmányosság – például a fékek és ellensúlyok, a független intézmények és az alapjogok védelme – korlátozottabb. Orbán ezt a fogalmat saját politikai programjának megnevezéseként vállalta fel.  

A beszéd azonnal erős hazai és nemzetközi vitát váltott ki. Támogatói szerint egy új, nemzeti és munkaalapú állammodell meghirdetéséről szólt, kritikusai szerint viszont a liberális alkotmányos demokráciától való tudatos eltávolodást jelentette.  

Történeti szempontból sok elemző ezt a beszédet tekinti a magyar politikai rendszer új korszakának nyilvános programadó pillanataként. 2019-ben Orbán Viktor már úgy fogalmazott, hogy az illiberalizmus lényegét a „keresztény szabadság” fejezi ki, vagyis részben újraértelmezte a 2014-es fogalmat, miközben az „ ” kifejezést továbbra is használta.

Az illiberális szó szerint azt jelenti: nem liberális. Az „il-” előtag latin eredetű fosztóképző, amely tagadást fejez ki (ugyanúgy, mint az illegális, illogikus, illegitim szavakban).

Az illiberális állam kifejezést Orbán Viktor használta nagy nyilvánosság előtt a Tusványosi Szabadegyetem során, amikor arról beszélt, hogy olyan államot kíván építeni, amely nem a liberális demokrácia elveire épül.

A szóban az „il-” szerepe tehát az, hogy jelezze:

• nem liberális,
• a liberális politikai filozófiától eltérő,
• bizonyos liberális elvek elutasítására épülő.

Fontos ugyanakkor, hogy az illiberális nem automatikusan jelenti azt, hogy egy rendszer diktatúra. A fogalmat különböző szerzők eltérően használják. A politikatudományban általában olyan rendszerekre alkalmazzák, ahol ugyan vannak választások, de a liberális demokrácia egyes alapelvei – például a fékek és ellensúlyok, a független intézmények, a sajtószabadság vagy a kisebbségi jogok védelme – korlátozottabban érvényesülnek.

Egyszerűen összefoglalva:

• Liberális = a szabadságjogok, jogállamiság és hatalommegosztás hangsúlyozása.
• Illiberális = ettől a modelltől való tudatos eltérés vagy annak részleges elutasítása.

Nyelvileg tehát az „il-” előtag ugyanazt a szerepet tölti be, mint az illegális („nem legális”) vagy az illogikus („nem logikus”) szavakban: tagadást fejez ki.