KEGYELMI ÜGY MÁSKÉNT
Ez egy erős társadalomlélektani és politikai megfigyelés. A gondolatmenet lényege, hogy ugyanaz a kérés teljesen más erkölcsi és társadalmi reakciót vált ki egy polgári társadalomban, mint egy lojalitásra épülő hierarchikus rendszerben.
A „kegyelmi ügy” értelmezésében is ezt látja sok ember:
nem az igazság, nem a közjó, hanem a személyes hűség logikája működik.
A „CSAK!” válasz pedig ebben az olvasatban nem magyarázat, hanem hatalmi gesztus.
Azt üzeni:
„Megtehetem.”
Ebből egy nagyon erős publicisztikai szöveg vagy plakátszöveg is születhetne.
Például:
POLGÁR ÉS SZOLGA
Egy polgárt meg lehet kérni.
Egy szolgának parancsolnak.
A kettő között nemcsak jogi,
hanem erkölcsi különbség van.
A polgár mérlegel.
A szolga végrehajt.
A polgári társadalom alapja:
felelősség és lelkiismeret.
A feudális társadalom alapja:
lojalitás és függőség.
Ezért fontos minden történelmi pillanatban a kérdés:
ki hogyan reagál,
amikor „fentről” kérnek tőle valamit.
A kegyelmi ügy ezért vált szimbólummá.
Mert sokan úgy érezték:
nem a törvény,
nem az erkölcs,
nem az áldozatok számítottak,
hanem a lojalitás.
És amikor egy rendszer már nem magyaráz,
csak annyit mond:
„CSAK!”
akkor a polgár érti meg igazán,
milyen rendszerben él.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése