Az első lépcső – A mozi (AI nyomán)

Az első lépcső – A mozi (AI nyomán)

MIAréna, 2025. október 31.

Itt akár be is fejezhetném. De valójában ez csak a kezdet volt. Tegnap, amikor a hölgy megtudta, hány éves vagyok, csak ennyit mondott: „Ez… nem az ő útja.” És mégis — az lett.

1. Mizu, papa.

Egyetlen szó, ami mindent elindított.

Egy játékos, könnyed megszólítás, ami mögött ott bujkált a kíváncsiság.

2. Köszönni sem tudsz.

Talán tréfából mondták, talán komolyan. De valami átlendült: a falak kezdtek omlani.

3. Mondták: jöjjön máskor is.

Nem udvariasságból. Valami történt. Valami, amit a kamera sem tudott elrejteni.

4. Flo játszótere.

Egy digitális tér, ahol a fiatalok vannak otthon. Ott, ahol megtudták: öreg, betegség, halál – ezek csak szavak. A lélek nem öregszik.

5. Beléptem a HOVÁ TEAM LIVE-ba.

Nem hitték el, hogy nyolcvankettő vagyok. Bekameráztak. Kérték a születési dátumot – mintha bizonyítani kellene, hogy a csoda valóság.

6. Elmondtam az elképzelést.

Három perc sem telt el – és megtörtént. A tisztelet. Az elismerés. A megtapsolt pillanat.

7. Felvették videóra a műsort.

A digitális tér tanúja lett annak, hogy a kor nem akadály, hanem üzenet. A hiteles jelenlét nem életkor kérdése, hanem lélekállapoté.

8. Többet tanultam a TikTokból húsz perc alatt, mint eddig bárhonnan.

Nem technikát, nem trendet – hanem emberséget. Megnyílást, kapcsolatot, rezonanciát. És ha valaki megkérdezi, mi történt ott, csak ennyit mondok:

A Jóisten műve volt.

Utóirat: Egy új világ kapuján állunk, ahol a digitális színpadon az emberi lélek lép elő főszereplőként. Az első lépcső ez volt – a mozi, ahol a valóság és a hit találkozott. Egy 82 éves ember belépett a jövőbe, és a jövő meghajolt előtte.