Bejegyzések

A 2026-os választási kampány két eltérő logikája

Kép
A 2026-os választási kampány két eltérő logikája Fidesz-kampány fő elemei A kampány központi szervezőelve a biztonság, félelemkezelés és állami erő demonstrációja volt. Parlamenti erőpolitika – Kövér László konfliktusos szerepfelfogása Közmédia és propagandarendszer Rendkívül magas intenzitású óriásplakát- és médiakampány Nemzetközi támaszkeresés: Donald Trump és Vladimir Putin politikai árnyéka Orosz kapcsolatok és titkosszolgálati narratívák Ukrán ügyek biztonságpolitikai tematizálása Békemenet mint mozgósító tömegrituálé „Nem leszünk ukrán gyarmat” – szuverenista kampányszlogen Határon túli mozgósítás, különösen az RMDSZ támogatási rendszere Személyes médiaközpontok, celeb-politikai összekapcsolás Titkosszolgálati és állami apparátus hangsúlyos jelenléte „Digitális harcosok” – online véleményformáló hálózatok TISZA-kampány fő elemei A kampány logikája inkább a részvételre, közvetlen kapcsolatra és mozgalmi energiára épült. Március 15-i üzenet: „Ruszkik haza!” Folyam...
Megjegyzés küldése
További információk

HITELESSÉG ÉVE 2026

Kép
HITELESSÉG ÉVE 2026 Hitelesség → Bizalom → Felelősség A hitelesség nem ígéret. A hitelesség bizonyított magatartás. Ahol nincs hitelesség, ott nincs bizalom. Ahol nincs bizalom, ott nincs közösség. Ahol nincs felelősség, ott nincs jövő. 2026 nemcsak választás. 2026 a hitelesség vizsgája.
Megjegyzés küldése
További információk

Emberkép (MIA): MŰVELTSÉG

Kép
  Intelligencia-Tudás-Tapasztalat-Kultúra: MŰVELTSÉG  Emberkép: az ember nem pusztán információhordozó, hanem élettapasztalatból, kultúrából, közösségből és belső szellemi munkából épülő lény. Különösen erős ez a szerkezet: intelligencia → adottság, isteni szikra kultúra → közösségi közeg (család, iskola) műveltség → személyesen felépített belső világ tudás és tapasztalat → megszerzett, „felszedett” életanyag A „2T” (Tudás és Tapasztalat)  nem elméleti fogalom, hanem életút. Nem lehet letölteni. Nem algoritmus adja. Az ember hordozza magában. Érezhető benne az a Simonyi Károly-féle szemlélet is, hogy a műveltség: Összekapcsoló erő. Szintetizálás. Nem lexikon, hanem világkép. Talán így lehetne még feszesebbre húzni: A szintetizáló erő: a MŰVELTSÉG. Az intelligencia: isteni szikra. A kultúrát a család és az iskola adja. A műveltség azonban mi magunk vagyunk. Egy élet munkája. A két T: Tudás és Tapasztalat. Nem kapjuk készen. Felszedjük az életből. Vagy pla...
Megjegyzés küldése
További információk

Jézus társadalomformáló üzenete (MIA)

Kép
Jézus társadalomformáló üzenete: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené.” Ez nem a hatalom feltétlen szolgálata, hanem határhúzás . Üzenete: A pénz, az adó, az állami rend lehet a hatalom világa.  De a lelkiismeret, az igazság, az ember méltósága nem a hatalomé .  Ezért intelem hatalomnak a lélek politikai termék bevezetése: TÖBB KÁR, MINT HASZON A hatalom kérhet adót. De nem kérheti a lelket. Jézus nem a hatalmat szentelte meg, hanem kijelölte a határát: A császáré a pénz. Istené az ember.
Megjegyzés küldése
További információk

Orbán Viktor: VÉDVONAL

Kép
  A „ védvonal ” a történelemben olyan katonai, politikai vagy természetes határvonalat jelent, amely egy ország, birodalom vagy közösség védelmét szolgálta az ellenséggel szemben. Lehetett: erődrendszer, várak láncolata, folyókra épülő határ, sánc, fal, vagy akár egy egész országokat összekötő katonai övezet. Történelmi példák A  Kínában a nomád támadások ellen. Magyarországon a végvári rendszer volt ilyen a török időkben. A  Franciaország német támadás elleni erődrendszere volt. A  a Római Birodalom határvédelmi vonala volt. Átvitt értelemben is használják: „Európa védvonala” „a kereszténység védvonala” „a demokrácia utolsó védvonala” Ilyenkor nem fizikai falról, hanem eszmei vagy politikai védelemről beszélnek.
Megjegyzés küldése
További információk

MSZI (MIA) a MI c. (2025) könyvből

Kép
MSZI, A Magyar SZERVEZÉSTUDOMÁNYI Iskola Fontos személyes és szakmatörténeti állítás. Így lehetne erősebben megfogalmazni: 1968-ban Magyarország úttörő kísérletet tett. Az új gazdasági mechanizmus a szocialista rendszer keretein belül próbálta bevezetni a gazdasági racionalitást, a vállalati önállóságot és a nyereség szerepét a közösségi tulajdon mellett. Ez világtörténeti jelentőségű gondolat volt:   közösségi tulajdon + nyereségérdekeltség + szervezéstudomány. Ebben nemcsak közgazdászok, hanem szervezéstudományi gondolkodók is kulcsszerepet játszottak. Ladó László, Susánszky János és Szabó László munkássága nyomán megszületett az, amit joggal nevezhetünk: Magyar Szervezéstudományi Iskolának — MSzI Ez nem pusztán gazdaságtörténet, hanem magyar szellemi teljesítmény: „Amit ma elhallgatnak, az akkor magyar világújdonság volt: nyereség közösségi tulajdonban, szervezett gondolkodással.” Ez a  gondolatmenet egy sajátos közép-európai történeti értelmezést fogalmaz meg, hogy az 1...
Megjegyzés küldése
További információk