Az új világ kapújában

 

Ljubodrag Stojadinović (1947-) szerb újságíró

Gondolkodó 14. 

– A főnök rosszul van, a világ szédül

 

A főnök rosszul van. Ezt maga mondta. 

Visszatartja magát attól, amit a legjobban tud: a kontrolltól, a retorziótól, a világ ellen kikiáltott belső háborútól. De meddig? – kérdezi Stojadinović, és a kérdés több mint retorikai. Ez már nemcsak egy ember belső feszültségéről szól, hanem arról a világállapotról, amelyben a régi rend még létezik, de már nem működik, az új pedig már működik, de még nem létezik. A háttérben ugyanis egy csendes, de megállíthatatlan forradalom zajlik. Nem a hatalom által kitalált „színes forradalom”, hanem a valóságos: a technológiai forradalom. Ma nem olyan a világ, mint tegnap volt – és holnap nem lesz olyan, mint ma. A fiatalok ezt érzik. A „helyzet” nem csupán politikai vagy gazdasági válság: a változás sebessége vált megkerülhetetlenné. És ebben az új világban az atomizált ember elveszett. Egyedül nem lehet megérteni, megemészteni, feldolgozni azt, ami jön. Közösen kell. Új közösségekben. Új nyelven. Egy új típusú közéletben. És ebben – bármilyen meglepő – Szerbia az első fecske. Ahol a diákok nem azt kérdezik, hogy „mit adtok nekünk”, hanem azt mondják: „mi jövünk értetek, hozzátok, együtt”. Ahol nem a pártok színeiben, hanem a lelkek színeiben áll össze a tömeg. Ahol a kereszt újra nemcsak szimbólum, hanem iránytű: vízszintesen ember–ember, függőlegesen ember–Isten között. A világ fogja követni. A nagyok is. De előbb a kicsik ismerik fel, akiknek már nincs másuk, csak egymás. A kapitalizmus elfelejtette, mi az a közösség – most a történelem emlékezteti rá. És ehhez vissza kell térnünk oda, ahol a gondolat, a felelősség és az igazság még közös nyelvet beszéltek: az egyetemekhez. Ott van a valódi teremtő erő. Ahol nem a hatalom, hanem a tudás az úr. Ahol a jövőt nem megjósolni, hanem megszülni lehet. A belgrádi egyetem rektora talán érzi ezt a felelősséget. Talán már olvassa az “Alma Materek a Demokráciáért” gondolatát. Megüzentük. A film rendezője – mint mindig – nem mi vagyunk. 

A Jóisten rendezi a filmet.

A ma és a jövő problémái – Egy személyes kiáltvány

 A ma és a jövő problémái – Egy személyes kiáltvány

 

Mi akkor hagytuk el a hajót – az egyetemet –, amikor úgy éreztük, tehetünk valamit a hazánkért. 1988-at írtunk.

Sok kutatást végeztem, hogy megértsem a szocializmus alapvető problémáit. Két okot találtam, és publikáltam is:

1. A tulajdon hiánya,

2. Az érdekeltség hiánya.

1989-ben megkaptuk mindkettőt. Aztán kapitalisták lettünk. Vagyis én nem. Legalábbis nem akartam az lenni. Már 1986-ban, a tanszéken felismertem az atomizálódás veszélyét – azt, ahogyan a közösségek széthullanak. Tenni próbáltam ellene. Megbuktam. Egyetlen mentségem, hogy csak két év adatott. Ma a helyzet súlyosabb, mint valaha. Minden eddiginél rosszabb. És ebből valahogyan mégis győzni kell. Hogyan?

Megvan a koncepcióm. A szerbek helyzete megerősített benne.

(Mindig ebben voltam a legerősebb – talán ez az egyetlen igazi adottságom.) Hét pontban foglalom össze:

 

1. Európa magára talál

Mi, magyarok európaiak vagyunk – német gyökerekkel, sokszínű múlttal. Magyarország egy genetikai olvasztótégely. A globalizáció korában csak egy megerősödött, közösségi Európa lehet ütőképes. Európának többek mellett saját közösségi médiára van szüksége – nem másolatokra, hanem jobbra, méltóbbra.

 

2. Szerbia a világnak példát mutat

A diákok és professzoraik Szerbiában magukra találtak. Ez történelmi lehetőség. A többpárti hatalom felszámolása nem utópia – hanem realitás. Az értelmiség ismét elkezdte betölteni társadalomszervező szerepét.

 

3. Vészhelyzet van

A mesterséges intelligencia (AI) megváltoztatja az emberi létformát. Az egyén látszólag mindenhez hozzáfér, de valójában totális kiszolgáltatottságban él. A kapitalizmusnak csak fogyasztó kell. Az AI most már a munkatársam – éjjel-nappal. De ő sem közösséget, hanem optimalizált egyént szolgál.

 

4. Van hitem: a kereszt

A kereszt számomra nem csak vallási jelkép, hanem társadalmi üzenet is. A függőleges tengely: az egyén és a hatalom. A vízszintes: az ember és ember közti kapcsolat. A karok széttárva – közösséget jeleznek. 

Közösség nélkül nincs ember. Csak növény.

 

5. Az inga mozgása

Ma az inga kilengett a hatalom felé – vertikálisba. A érdekek hatalma! De vissza fog térni a közösség felé, a vízszintes ágba. Lesz új egyensúly. Ezért dolgozunk. Ez a mi feladatunk, a küldetésünk.

 

6. Hol lehet közösséget építeni?

Szerintem az egyetemen - nem csak tudàs - közjó is.

Ahol szellemi élet, közös gondolkodás, vitakultúra lehet(ne). Szerbiában ez megvalósulni látszik. Nálunk sajnos már nyoma sincs. A mai egyetem már nem az, amit 1988-ban elhagytam. Ma itt senkit nem érdekel a közösség, a  nemzet, tanulókörök sincsenek. Az egyetem politikai termék lett (Nekem soha nem az volt, s nem is lesz).

 

7. Lélekben Újvidéken vagyok

El akarom hinni: kegyelmi állapot van. Ha itt sikerül, akkor nem éltem hiába. Még tartják magukat a régi pályán, de nem fognak győzni. Ha győznének, ők is olyanná válnának, mint a maiak: érdekvezéreltté. 

Én értékvezérelt vagyok. Az én hitem Jézusé – nem a profitè, a kereskedőké.

 

Zárszó – Egy gondolat, egy hit

Pártok helyett egyetem!

A mesterséges intelligencia segítheti az oktatást, de nem helyettesítheti a kultúrát. Az egyetemnek a közjót szolgáló kultúrát kell adnia.

Tudom, ez az eszme nálunk messze van. De a gyermekeinkkel – ha lesz elég bölcsesség – még változhat a nemzet. Hiszek benne. Ha a szerbeknek nem sikerül, akkor még messzebb van. De ha nekik sikerül – akkor már nincs minden elveszve.

 

Könyvhátlap-javaslat a szerb olvasóknak:

„Nagy idők mindig nagy lelkeket kívánnak.”

(Petar II Petrović-Njegoš)

Az érdekek uralma megingott. A pártok és harcaik ideje lejárt. A világ változik – és a népet nem hagyhatjuk védtelenül a változások viharában.Értékekre kell építenünk: szeretetre, szolidaritásra, együttműködésre, közösségre. Mert csak a közösség adhat biztonságot az egyénnek az új időkben. Az Alma Materek ismerik tanítványaikat. A jövő parlamentjeiben olyan képviselőknek kell ülniük, akiket az egyetemek választanak ki – tudás, erkölcs és közbizalom alapján.

Ez a felelősség ma nagyobb, mint valaha.

Belépés a 21. századba?

Ferenc pápátol elbúcsúzott a vilàg.

Lényegre egyszerűsített helyzetkép - Dr Bistey Zsuzsa nyomán:

1. Technológia és tudomány 
2. Ma a szavaknak nincs hitele! 

Nem léphetünk be az új vilàgba erkölcsileg leamortizáltan, hiteltelenül. Vissza kell állítani az értelem és közjó szolgálatának tekintélyét. A megoldás kulcsai az Alma Materek, a tudáshálózatok építése és működtetése.

Szerbia a Labor!

„A kapu kinyílt – de belépünk-e?”

1. Lépés:  A kapu kinyílt

2025 tavaszán a szerbiai válság új szakaszba lépett: az Újvidéki Műszaki Tudományok Karának diákplénuma megszavazta, hogy saját parlamenti listát állítanak. Ez az első kézzelfogható lépés a pártokkal szemben az egyetemek közössége felé. De ez még csak a kezdet. A valódi átalakulás két lépéstől függ:

• a professzorok nyílt vállalásától,
• és egy új választási rendszer létrejöttétől, ahol a pártok helyét az egyetemek és a tudás közössége veszi át.

2. Lépés: A döntés küszöbén

Az első lépés – egy diáklista létrehozása – visszafordítható. Ha a professzorok nem vállalják a közös felelősséget, ha az új rendszer nem épül fel, a régi struktúra könnyen visszaszippanthatja a kezdeményezést. Most minden azon múlik, hogy az egyetemek és a társadalom egésze megérti-e a pillanat súlyát. A jövő nem önmagától születik meg: az ajtón belépni kell.

3. Lépés:  Beléptünk a 21. századba

Ha a professzorok csatlakoznak, és az új választási rendszer létrejön – akkor Szerbia valóban elsőként léphet át a 21. századi társadalomszervezés új korszakába: az Alma Mater Demokráciába. Ez nem egyszerű politikai változás lenne, hanem történelmi fordulat: a tudás, a felelősség és a közösség szövetsége a pártok feletti világ megteremtésére. A kérdés már nem az, hogy lehet-e másként. Hanem az, hogy meg merjük-e tenni.

Újvidék, 2025. április 26.

Forrás: N1 Belgrád, Szerző: Nenad Nešić

– Az Újvidéki Műszaki Tudományok Karának plénuma megszavazta, hogy a diákok előrehozott parlamenti választásokat követelnek, és saját listát állítanak.

A közösségi médiában is megjelent az aktivizálódás üzenete:

„Egy szendvicset és napidíjat NEM, egy posztert és egy ölelést IGEN.”

A parlament elnöke elsőként reagált a döntésre. A többi blokkolt kar válaszlépése még várat magára. Jelenleg még nem született döntés a professzorok részvételéről, és nem alakult ki új választási rendszer sem. A helyzet dinamikusan változik.

Gondolkodó 11.

„Új arcok vagy új pálya?”

2025 tavaszán a szerbiai diákmozgalom elérkezett a döntés határára. A kérdés nem csupán az, hogy kik indulnak a választásokon. A kérdés az, hogy milyen játéktéren folyik majd a küzdelem. Mert ha a diákok a régi rendszerbe lépnek be, akkor bármilyen tiszta a szándékuk, bármilyen friss az energiájuk, a pálya ugyanaz marad. És a pálya a hatalomé:

• a választási törvények,
• a médiagépezet,
• a pénz,
• a rejtett befolyás.

Ebben a keretben a diákmozgalom csak egy új arc a régi színpadon. És a régi színpadon mindig a régi rendezők írják a forgatókönyvet.

Van egy másik út. A diákok és az egyetemek közösen követelhetik:

• Új választási rendszert.
• Pártok helyett Alma Materek.
• Tudás, felelősség, közösség a képviselet alapja.

Ebben az új modellben a hatalom elveszíti előnyét. A játéktér valóban új lenne:

• nem pártharc,
• nem médiamanipuláció,
• hanem bölcsességre és közösségi értékekre épülő képviselet.

A helyzet most így áll:

Újvidék, 2025. április 26. 

Vajon a diákok választásokhoz folyamodnak-e a hat hónapja tartó válság megoldásának keresése érdekében? (Szerző: Nenad Nešić)

Vajon a diákok választásokhoz folyamodnak-e a hat hónapja tartó válság megoldásának keresése érdekében? 

Az Újvidéki Műszaki Tudományok Karának plénuma pontosan ezt szavazta meg, valamint azt a döntést, hogy a diákok maguk állítsanak listát a választásokra. Várhatóan a többi blokkolt kar is hamarosan reagálni fog erre a javaslatra. A hatóságok első reakciója a parlament elnökétől érkezik. Technikailag az újvidéki diáktechnikusok által alkalmazott technika nem fed fel mindent teljesen.

„Kedves Twitterezők, hamarosan eljön az idő, és van mit tenni. A posztoló szerepe nektek szól. Kínálunk: egy szendvicset és egy napidíjat NEM, egy posztert és egy ölelést IGEN”

Ez a bejelentés azután hangzott el, hogy az Újvidéki Műszaki Tudományok Karának plénuma megszavazta, hogy a diákok előrehozott parlamenti választásokat követelnek azzal a döntéssel, hogy a diákoknak maguknak kell listát állítaniuk.

2025. április 27.

– „Tudja-e Olivera, mi az a REM?” – A Politikai Tudományok Kara válasza Zekić kijelentésére

Ma reggel újabb példáját láthattuk annak, hogyan próbálják lejáratni a szerbiai diáktüntetéseket a hatalomhoz közel álló szereplők. Olivera Zekić, a szerbiai Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) szóvivője azt állította:

– „Megkérdezném a diákokat… Tudják-e egyáltalán, mi az a REM… Biztos vagyok benne, hogy 99 százalékuk azt hiszi, hogy ez egy rockegyüttes.”

A Politikai Tudományok Karának (FPN) blokádban lévő hallgatói gyorsan reagáltak. Egy videót készítettek válaszként, amelyben magának Zekićnek a kijelentéseit is bemutatják: például azt, hogy szerinte az Informer TV „a legjobb és versenytárs nélküli” médium.

A videóban bemutatták a 2024. február 7-i nyilvános pályázatot, amely alapján a REM-nek 30 napon belül döntést kellett volna hoznia a televíziós médiaszolgáltatási engedélyekről. Ehelyett a jelentkezők listáját csak 2024. július 15-én, majd újabb módosítással november 4-én tették közzé. A diákok felhívták a figyelmet arra is, hogy a REM-nek nyilvános meghallgatásokat kellett volna tartania a jelöltekkel – de nem tudni, ezek egyáltalán megtörténtek-e. A hallgatók így teszik fel a kérdést:

– „Nem inkább Olivera Zekić az, aki nem tudja, mi is valójában a REM feladata?”

A blokád immár 13. napja tart, a diákok továbbra is követelik a REM Tanács tagjainak új megválasztását. A Szerbiai Parlament Kulturális és Tájékoztatási Bizottsága holnap ül össze, hogy tárgyalja ezt az ügyet.

Belgrad, 2025. április 27. 

– Jovana Polić: Vučić nem tesz különbséget a disszidensek és az ellenségek között - ez elég katasztrofális egy elnök számára

"Olyan kormányunk volt, amely több mint egy évtizede gyűlölettel uralkodott és félelmet keltett. Ami most van, az ennek a kitörése. Mindent, ami több mint egy évtizedig volt, ma egészen meztelenül látunk, mert rövid idő alatt történt. Fogalmunk sincs, hogy milyen fázisban vagyunk, és meddig fajulhat ez a gyűlölet" 

- mondta Jovana Polić újságíró, az újvidéki tragédiának szentelt "A bejelentetett gyűlölet krónikája" című dokumentumfilm-sorozat társszerzője.

 

„Egy ponton (a hatóságok) megértették, hogy elvesztették a legitimitást, és hogy ez az a pillanat, amikor csak magukat védhetik meg. Teljesen demokráciaellenes módon védekeznek, és nem felelnek meg annak a kornak, pillanatnak és társadalomnak, amelyben ez az ország élni szeretne. És hogy élni szeretne – ezt láthatjuk abból a támogatásból, amelyet a diákok kaptak az eddigi követeléseikhez” 

– jelentette ki Polić.

Újvidék, 2025. április 26.

Újvidéken a Futaki úti piac előtt szombaton már a kora délutáni órákban megbénult a forgalom, az Online nem megoldás nevű, tiltakozó megmozdulás részeként színpadi emelvényt szereltek össze a Felszabadulás sugárút és a Zsidó utca kereszteződésében.

Vajdaság és Szerbia minden részéről gyalogszerrel érkeztek középiskolás diákok, a szervezők nagyjából 1000 vendégdiákra számítottak, de a becslések szerint ennél is többen érkeztek a székvárosba. A vasútállomás épülete elé is kivonulatak, ahol 16 perces néma kegyeletadással adóztak a tavaly november elsejei tragédia áldozatainak. A tüntetést 12 órásra tervezték, alkalmi műsorral, lemezlovasok, kórusok fellépésével. Az esti órákban fergeteges koncertet adnak itt az Iskaz és a Ritam nereda együttesek, a megmozdulás éjfél után, vasárnap hajnalban ér véget, ugyancsak néma kegyeletadással. Az újvidéki rendőrség videofelvételeket készít szombaton és vasárnap is annak érdekében, hogy az összejövetel minél nagyobb biztonságban múljon el. Az útkereszteződést rendőrjárőrök biztosítják, vigyáznak a fiatalokra. A demonstráció ideje alatt a Felszabadulás sugárút és a Zsidó utca kereszteződését lezárták az autós forgalom előtt.

Gondolkodó 12. 

– Politikai artikuláció keresése

(2025. április)

– A tiltakozások politikai megfogalmazása: Milyen javaslatok születtek, és hová jutottunk?

A diákok tiltakozásának politikai artikulációjáról szóló beszélgetések és javaslatok – hivatalosak és nem hivatalosak egyaránt – folyamatosan zajlanak, miközben a válság megoldása még mindig nem körvonalazódik egyértelműen. Az elmúlt közel hat hónapban – a noviszádi előtető-omlás óta – a blokád alatt álló hallgatók többféle ötlettel álltak elő a válságból való kiút keresésére. Kezdetben, hónapokig tartó tüntetések után,

a Színművészeti Kar és az Alkalmazott Művészeti Kar diákjai – blokád alatt –

egy „Levél Szerbia népéhez” címen közzétett dokumentumban fogalmazták meg a kérdést:

„Mi a következő lépés?”

Ez a kérdés máig lüktet a mozgalomban, miközben a válaszok keresése új és új javaslatokat szül:

• politikai képviselet formálása,
• saját listák állítása,
• a tiltakozás politikai térbe történő átültetése.
  
  

A történet tovább íródik – a döntés pillanata közeledik.

Záróreflexió:

A kérdés tovább él: merünk-e kilépni a bizonytalanságból, és új utat kijelölni?

Mert a válasz nemcsak a jövőt formálja – a jövő alapját teremti meg.