Tiszta vizet: Az MNB-alapítványok

Az MNB-alapítványok jogi és pénzügyi nyomai elvileg teljes körűen feltárhatók:

1. Az MNB törvény alapján alapítványt hozhat létre, de csak az MNB feladataival és elsődleges céljával összhangban. 
2. Az alapítvány működésének törvényességét az ügyészség ellenőrzi; jogsértés esetén bírósághoz fordulhat.
3. Az alapítványnak éves beszámolót kell készítenie és nyilvánosságra hoznia.
4. Minden banki átutalásnak, befektetésnek, szerződésnek, értékpapírügyletnek és kedvezményezettnek dokumentált nyoma van. A banki adatok azonban nem automatikusan nyilvánosak: azokhoz az arra jogosult ellenőrző, nyomozó vagy igazságszolgáltatási szervek férhetnek hozzá. A pénzügyi intézmény az ügyészség vagy a nyomozó hatóság törvényes megkeresésére köteles adatot szolgáltatni. 
5. Az alapítvány nem „tehet meg mindent”. Elsődlegesen nem alapítható üzletszerű gazdasági tevékenységre. Vállalkozhat és befektethet, de csak az alapítványi cél megvalósításával összefüggésben, annak veszélyeztetése nélkül.
6. Értékpapírokat vásárolhat, befektetési alapokban vagy vállalkozásokban szerezhet részesedést. Ez azonban nem ugyanaz, mint hogy maga az alapítvány „tőzsdére megy”.

A lényegi következtetés:

Az MNB-alapítványok pénzmozgásai nem tűnhettek el nyomtalanul. Az alapító okiratok, kuratóriumi döntések, szerződések, éves beszámolók, bankszámlák és értékpapírszámlák alapján a teljes vagyonmozgási hálózat rekonstruálható.

Tehát itt nem elsősorban adathiány van. A döntő kérdés az, hogy ki, mikor, milyen felhatalmazással, milyen célból és kinek az érdekében rendelkezett a vagyonnal. Ez már valódi rendszerszemléletű, BIG DATA-alapú vagyonvizsgálat tárgya.