Szubszidiaritás elve

 

Szubszidiaritás elve

A szubszidiaritás elve azt jelenti: A döntéseket azon a legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol azokat hozzáértően és felelősen meg lehet hozni. Csak azt szabad magasabb szintre emelni, amit az alacsonyabb szint már nem tud hatékonyan megoldani. Ez nagyon közel áll ahhoz a gondolathoz, amelyet Ön így fogalmazott meg:

„Legyenek ott a döntések, ahol folyik a tevékenység.”

A szubszidiaritás elvét gyakran így is összefoglalják:

„A döntések szülessenek a lehető legközelebb az emberekhez és a végrehajtáshoz.”

Ez az elv fontos az Európai Unió működésében, a közigazgatásban, az önkormányzatiságban, valamint a modern szervezet- és vállalatirányításban is. A decentralizáció egyik alapelveként tartják számon.


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A demokrácia INNOVÁCIÓ - 2026. Április 12.-én megérkezett!

Kép
  1956 A DEMOKRÁCIA INNOVÁCIÓ 2026-ban megérkezett ! A világon először. A magyarok elindultak   DEMOKRÁCIA INNOVÁCIÓ  A MAGYAROK ISMÉT FELKERÜLTEK A SZABADSÁG TÉRKÉPÉRE Korunk egyik legnagyobb kérdése nem az, hogy milyen politikai technikákkal lehet fenntartani a demokráciát, hanem az, hogy van-e még olyan emberi és közösségi alap, amely képes azt élettel megtölteni. A demokrácia ugyanis önmagában nem él. Nem működik pusztán szabályoktól, intézményektől, választási rendektől vagy jogi garanciáktól. Csak ott válik valósággá, ahol létezik felkészült ember, felelős közösség és olyan szellemi közeg, amely a közös élet terhét és méltóságát egyaránt hordozni tudja. E felismerés fényében különös jelentőséget kap az Alma Mater. Nem mint egyszerű oktatási intézmény, hanem mint szellemi forrás, erkölcsi közösség és a közéletre való felkészítés bölcsője. Az Alma Mater a szó legmélyebb értelmében tápláló anyaméh: nem csupán ismereteket ad át, hanem lelki és szellemi habitust formál...
További információk

Áttörésmenedzsment Orbán oligarciainak vagyona kormánybiztosok kezelésében

Kép
  Áttörésmenedzsment : Orbán oligarchainak vagyona kormánybiztosok kezelésében. Az állami vagyonok privatizációjàban magántulajdonba kerültek. A kormányhoz közeli emberek bank hitelek utján a közvagyonból magán tulajdonhoz jutottak. Ez iparszerű méreteket öltött. Reprivatizáció tőke igénye hatalmas. Tehát “visszavásárlás” csak oly módon valósítható meg, hogy a teljes hálózat irányítását, működtetését kormánybiztosok un. Áttörésmenedzsmentben az AI alkalmazásával oldják meg. Ez egy lehetséges átmeneti kormányzási modellt ír le arra az esetre, ha egy állam nagy léptékű privatizáció után a stratégiai jelentőségű vagyonelemek feletti ellenőrzést kívánná visszaszerezni. Fontos azonban különválasztani a tényállításokat a javasolt megoldástól: az, hogy egyes privatizációk hogyan zajlottak, illetve milyen mértékben szolgálták a közérdeket, politikai és jogi viták tárgya lehet. A következő szöveg ezért inkább egy koncepcionális szakpolitikai javaslatként fogalmazható meg. Áttörésmenedzsmen...
További információk

Illiberalis = FEUDÁLKAPITALIZMUS

Kép
  FEUDÁLKAPITALIZMUS Magyar nóvum:  Google nem, az AI tudott a Feudálkapitalizmusról! (A spirál a gondolkodás útja) A feudálkapitalizmus nem klasszikus közgazdasági szakkifejezés, hanem kritikai–elemző fogalom, amellyel azt a rendszert írják le, ahol a kapitalizmus formálisan létezik, de működésében feudális jellegű hatalmi viszonyok dominálnak.  Amikor a piac helyét a hűség veszi át. Mi ez valójában? Formálisan kapitalizmus. Valójában hűbéri (afrikai?) rendszer. JELLEMZŐI • A siker nem teljesítmény, hanem lojalitás kérdése • A hatalom kiválaszt és jutalmaz • A piac nem verseny, hanem kiosztás • A vagyon politikai kegyből születik • A félelem stabilizálja a rendszert A LOGIKA HŰBÉRES ↔ HATALOM VÉDELEM ↔ ENGEDÉLMESSÉG KÖVETKEZMÉNY • beszűkülő középosztály • apátia • kivándorlás • „jobb nem kilógni” EGY MONDATBAN A feudálkapitalizmusban nem a piac torzul, hanem a hatalom válik mindenhatóvá. Lényege röviden A feudálkapitalizmus olyan gazdasági–társadalmi...
További információk