Klímavédelem

 

Áder János klímavédelmi öröksége – szándék és eredmény

Bevezetés

A 21. század egyik legnagyobb kihívása a klímaváltozás. A tudományos közösség egyetért abban, hogy a felmelegedés, a szélsőséges időjárási jelenségek és a biodiverzitás csökkenése hosszú távon meghatározza a társadalmak jövőjét. Magyarország számára is stratégiai kérdés, hogy mennyire képes alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz.

Áder János 2012 és 2022 között Magyarország köztársasági elnöke volt. Korábban a Fidesz egyik alapító tagja, meghatározó politikusa, majd európai parlamenti képviselő. Köztársasági elnökként a klímavédelem vált egyik legfontosabb közéleti ügyévé.

A klímavédelem képviselete

Áder János számos hazai és nemzetközi fórumon szólalt fel a klímaváltozás ügyében. Támogatta a környezeti szemléletformálást, részt vett nemzetközi klímakonferenciákon, és létrejött a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány is, amely oktatási és fenntarthatósági programokat indított.

Ezek a kezdeményezések hozzájárultak ahhoz, hogy a klímavédelem nagyobb nyilvánosságot kapjon Magyarországon.

Az intézményi eredmények

A közéleti figyelem felkeltése önmagában azonban nem elegendő.

A 2010 óta kormányzó Fidesz időszakában nem jött létre önálló környezetvédelmi minisztérium. A környezetvédelmi feladatok több minisztérium között oszlottak meg. Készültek klíma- és energiastratégiák, azonban több szakmai szervezet szerint a végrehajtás nem eredményezett olyan mértékű változást, amely megfelelt volna a klímaváltozás gyorsuló kihívásainak.

Az agrárpolitika számos területen alkalmazkodott az új körülményekhez, de nem alakult ki olyan, átfogó nemzeti klímaalkalmazkodási rendszer, amely a vízgazdálkodást, az erdőgazdálkodást, a mezőgazdaságot, a településfejlesztést és az infrastruktúrát egységes stratégiai keretben kezelte volna.

A politikai felelősség kérdése

Áder János köztársasági elnökként nem irányította a kormányt, ezért a végrehajtó hatalom döntéseiért alkotmányosan nem ő viselte a közvetlen felelősséget.

Ugyanakkor Fidesz-alapítóként, valamint a kormánypárthoz kötődő, nagy tekintélyű közjogi méltóságként jelentős politikai és erkölcsi befolyással rendelkezett. Ebből következően felmerülhet az a kérdés, hogy sikerült-e elérnie, hogy a klímavédelem a kormányzás egyik meghatározó prioritásává váljon.

A rendelkezésre álló eredmények alapján sok elemző arra a következtetésre jut, hogy ez a törekvés csak részben valósult meg.

Mérleg

Pozitívumként értékelhető, hogy:

• a klímaváltozás kérdését következetesen napirenden tartotta;
• nemzetközi fórumokon is képviselte a témát;
• támogatta a környezeti nevelést és szemléletformálást.

Ugyanakkor kritikai szempontból megállapítható, hogy:

• nem jött létre önálló környezetvédelmi minisztérium;
• nem alakult ki átfogó, intézményileg erős klímairányítás;
• a társadalom és a gazdaság felkészítése sok szakértő szerint nem érte el a szükséges mértéket.

Következtetés

Áder János a klímaváltozás jelentőségét korán felismerte, és ezt következetesen képviselte közéleti szerepvállalása során. Ugyanakkor a Fidesz hosszú kormányzási időszakában nem valósult meg olyan átfogó intézményi és kormányzati klímapolitikai fordulat, amely arányban állt volna a kihívás nagyságával.

Ezért megfogalmazható az az értékelés, hogy Áder János személyes elkötelezettsége fontos volt, de politikai befolyása nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a klímavédelem a magyar állam egyik meghatározó, intézményesen is kiemelt prioritásává váljon.