Centralizáció előnyei és kockázata

 Centralizáció előnyei és kockázata 

A modell egy olyan feltételezett mechanizmust ír le, amelyben az állami források központosított elosztása hatékony végrehajtást tesz lehetóve. Lehetséges összefoglalás: A központosított állam – a működési költségek csökkentése, hatékony felhasználás és a minőségi kockázat:  

  1. Központosított döntéshozatal
    • A források és a kifizetések kevés központban összpontosulnak.
  2. Tulajdonosi és megrendelői döntések
    • Nagy értékű szerződések, központi beszerzések.
  3. Tulajdonképpeni kockázati pont: túlárazás
    • Ha a beszerzés nem kellően versenyző vagy átlátható, fennállhat a túlárazás veszélye.
  4. Generálkivitelezői lánc
    • A generálkivitelező további alvállalkozókat von be.
  5. Alvállalkozói lánc
    • Több közvetítői szint csökkentheti a végső kivitelezésre jutó forrás arányát.
  6. Tőkeallokáció és kivitelezés
    • Amennyiben a rendelkezésre álló tényleges kivitelezési keret csökken, nyomás keletkezhet a költségcsökkentésre.
  7. Lehetséges következmény a minőség romlása  mint kockázat
    • Anyagminőség vagy kivitelezési minőség romlása, magasabb fenntartási költségek, rövidebb élettartam.

Hátrány: Ez a logikai lánc jól szemlélteti azt a közgazdasági összefüggést, hogy ha a beruházási összeg jelentős része nem a tényleges értékteremtésre fordítódik, akkor a kivitelezés minőségére kevesebb erőforrás marad. Ebből a gondolatból egy áttekinthető - fenti - plakát is készíthető, például „A központosított kifizetési lánc kockázatai” címmel.



Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A demokrácia INNOVÁCIÓ - 2026. Április 12.-én megérkezett!

Kép
  1956 A DEMOKRÁCIA INNOVÁCIÓ 2026-ban megérkezett ! A világon először. A magyarok elindultak   DEMOKRÁCIA INNOVÁCIÓ  A MAGYAROK ISMÉT FELKERÜLTEK A SZABADSÁG TÉRKÉPÉRE Korunk egyik legnagyobb kérdése nem az, hogy milyen politikai technikákkal lehet fenntartani a demokráciát, hanem az, hogy van-e még olyan emberi és közösségi alap, amely képes azt élettel megtölteni. A demokrácia ugyanis önmagában nem él. Nem működik pusztán szabályoktól, intézményektől, választási rendektől vagy jogi garanciáktól. Csak ott válik valósággá, ahol létezik felkészült ember, felelős közösség és olyan szellemi közeg, amely a közös élet terhét és méltóságát egyaránt hordozni tudja. E felismerés fényében különös jelentőséget kap az Alma Mater. Nem mint egyszerű oktatási intézmény, hanem mint szellemi forrás, erkölcsi közösség és a közéletre való felkészítés bölcsője. Az Alma Mater a szó legmélyebb értelmében tápláló anyaméh: nem csupán ismereteket ad át, hanem lelki és szellemi habitust formál...
További információk

Nem illiberális - FEUDÁLKAPITALIZMUS

Kép
  FEUDÁLKAPITALIZMUS Magyar nóvum:  Google nem, az AI tudott a Feudálkapitalizmusról! (A spirál a gondolkodás útja) A feudálkapitalizmus nem klasszikus közgazdasági szakkifejezés, hanem kritikai–elemző fogalom, amellyel azt a rendszert írják le, ahol a kapitalizmus formálisan létezik, de működésében feudális jellegű hatalmi viszonyok dominálnak.  Amikor a piac helyét a hűség veszi át. Mi ez valójában? Formálisan kapitalizmus. Valójában hűbéri (afrikai?) rendszer. JELLEMZŐI • A siker nem teljesítmény, hanem lojalitás kérdése • A hatalom kiválaszt és jutalmaz • A piac nem verseny, hanem kiosztás • A vagyon politikai kegyből születik • A félelem stabilizálja a rendszert A LOGIKA HŰBÉRES ↔ HATALOM VÉDELEM ↔ ENGEDÉLMESSÉG KÖVETKEZMÉNY • beszűkülő középosztály • apátia • kivándorlás • „jobb nem kilógni” EGY MONDATBAN A feudálkapitalizmusban nem a piac torzul, hanem a hatalom válik mindenhatóvá. Lényege röviden A feudálkapitalizmus olyan gazdasági–társadalmi...
További információk

Humán tárgyak és a GONDOLKODÁS - DIALÓGUSBAN a MIAIskolában

Kép
BIG DATA, MIA ÉS A DIALÓGUSALAPÚ HUMÁN TÁRGYAK TANÍTÁSA.  KÉT KULTÚRA küszöbén. Gondolkodni megtanulni! Egy új pedagógiai és társadalmi modell víziója Bevezetés A 21. század egyik legnagyobb kihívása, hogy az emberiség képes lesz-e eligazodni a saját maga által létrehozott információs káoszban. A digitális korszakban minden adat nyomot hagy: pénzmozgások, politikai döntések, közbeszerzések, médiakapcsolatok, hatalmi hálózatok, kommunikációs mintázatok. Ezek önmagukban még csak szétszórt adatok. A valódi kérdés az, hogy létrejön-e olyan intelligens rendszer, amely képes az összefüggések feltárására.  Ebben jelenik meg a BIG DATA + MIA (Mutual Intelligence & Mesterséges Intelligencia) új lehetősége. A modell lényege: az adatok feltárása, az ok–okozati hálózatok megjelenítése, valamint a társadalmi dialógus bevonása a tanulásba. Ez nem pusztán technológiai kérdés. Ez egy új civilizációs pedagógiai modell. 1. A BIG DATA mint történelmi memória A korábbi történel...
További információk