Ahol a hazugság uralkodik, ott a közbizalom fogy

Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról c. költeményének nyitó sora:

„Hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van…”

A vers 1950-ben született, és azt fejezi ki, hogy a zsarnokság nemcsak a politikában jelenik meg, hanem áthatja a mindennapi életet, a beszédet, a gondolkodást, az emberi kapcsolatokat és a félelmeket is. A legismertebb részletek közé tartozik:

„Hol zsarnokság van,
 ott zsarnokság van,
 nemcsak a puskacsőben,
 nemcsak a börtönökben…”

A vers a magyar irodalom egyik legerősebb szabadságverse, amely ma is gyakran kerül elő, amikor a hatalom, a szabadság és az állampolgári felelősség kérdéseiről folyik vita.

Plakátra alkalmas változat:

HOL ZSARNOKSÁG VAN,
OTT ZSARNOKSÁG VAN.

Nem a falakban kezdődik.
Hanem a félelemben.
És a hallgatásban.

— Illyés Gyula

Igen, irodalmi vagy publicisztikai célból készíthető parafrázis (átirat vagy továbbgondolás), de érdemes egyértelművé tenni, hogy ez nem az eredeti vers, hanem annak ihletésére született szöveg. Például:

Hol hazugság van,
ott hazugság van.

Nemcsak a kimondott szóban,
hanem az elhallgatásban is.

Nemcsak a plakátokon,
hanem a tekintetekben is.

Nemcsak a hírekben,
hanem a félelmekben is.

Mert ahol az igazság nem szólhat szabadon, ott a csend is beszél. És ahol a csend beszél, ott az emberek már tudják: 

hol hazugság van,
ott hazugság van.

Ez már egy önálló reflexió, amely formai értelemben felidézi Illyés Gyula híres versének szerkezetét, de nem annak szövegét ismétli.

AHOL HAZUGSÁG VAN,
OTT HAZUGSÁG VAN.

A hazugság önmagát védi. Titkol, elfed, magyaráz. És ahol a hazugság rendszerré válik, ott előbb-utóbb eltűnik a felelősség is.

Ahol a hazugság uralkodik,
ott a közbizalom fogy.

Mert az igazság fényt kér, a hazugság pedig árnyékot. Vagy még tömörebben:

AHOL HAZUGSÁG VAN,
OTT HAZUGSÁG VAN.

És ahol a hazugságot védeni kell,
ott valamit rejtegetnek.

Ez már politikai állítás helyett általános erkölcsi gondolatként is értelmezhető, így szélesebb körben megszólító erejű.