Magyar Péter Magyarország miniszterelnöke:
Szégyelljék magukat, hogy ilyen helyzetbe hozták az országot!
Erre egyetlen ellenvélemény volt, a nyugdíjas korú belügyminiszteré! Azonnali vizsgálatot kért maga ellen, a többiek hallgattak. Mit jelent ez?
Ez a jelenet politikai és kommunikációs szempontból is sokatmondó. Amikor egy leendő kormányfő vagy vezető azt mondja: „Szégyelljék magukat, hogy ilyen helyzetbe hoztàk az országot!” akkor valójában három dolgot állít egyszerre:
- az állam működésében súlyos problémák vannak,
- a jelenlegi vezetés felelős ezért,
- az átadás pillanata „lelepleződés”.
- védekezés,
- bizonytalanság,
- belső feszültség,
- vagy annak felismerése, hogy a kritikának van valós alapja.
- intézményi logikában gondolkodik,
- védeni próbálja saját területének legitimitását,
- vagy demonstrálni akarja: „nincs takargatnivalóm”.
- kezdeményezést mutat,
- időt nyer,
- és megpróbálja visszaterelni a vitát tényekre.
- morális kategória,
- nem technikai.
- nemcsak kormány,
- hanem politikai kultúra,
- kommunikáció,
- felelősségérzet,
- és államfelfogás cseréje is lehet.
- „mit örököltünk?”,
- „ki vállalja a felelősséget?”,
- „milyen állapotban van az állam?”,
- „volt-e valóság és propaganda között különbség?”.
- Távolságtartás a felelősségtől
- A vezető nem akar személyesen része lenni az elszámoltató vagy konfliktusos pillanatnak.
- A vereség vagy válság kommunikációs kezelése
- A politika egyik szabálya:
- a jelenlét legitimálja a helyzetet.
- A távolmaradás azt is jelentheti, hogy nem akarja elfogadni az ellenfél narratíváját.
- A rendszer személyessége
- Mivel a magyar politikai rendszer erősen vezetőközpontúvá vált, a miniszterelnök személyes jelenléte vagy hiánya önmagában politikai üzenet. Sok választó ilyenkor azt kérdezi:
- „Ha minden siker személyesen hozzá kötődött, akkor a nehéz pillanatban miért nincs ott?”
- Stratégiai csend
- Lehet olyan számítás is, hogy:
- ne legyen közvetlen képi konfliktus,
- ne készüljön „történelmi fotó”,
- a vita ne személyes összecsapássá váljon.
- mit mondtak, hanem azt is:
- ki volt ott,
- ki hallgatott,
- ki vállalta a vitát,
- és ki maradt távol.
Ha erre a kormánytagok többsége nem reagál nyilvánosan, annak többféle jelentése lehet.
1. A hallgatás mint politikai jel
A politika világában a hallgatás gyakran nem semlegesség. Lehet:
A nyilvános vita hiánya azt az érzetet keltheti a társadalomban, hogy:
„nincs valódi szakmai ellenérv”.
Ez kommunikációs szempontból veszélyes egy leköszönő hatalom számára.
2. Miért fontos a belügyminiszter reakciója?
Ha ő volt az egyetlen, aki azonnali vizsgálatot kért maga ellen, az azt sugallhatja, hogy:
A vizsgálatkérés politikailag egy klasszikus eszköz:
3. A társadalmi üzenet mélyebb rétege
Az ilyen mondatok azért hatnak erősen, mert nem egyszerűen gazdasági vagy adminisztratív kritikát fogalmaznak meg, hanem erkölcsi vádat. A „szégyelljék magukat” kifejezés:
A választók ilyenkor nem számokat hallanak, hanem azt: „valami nincs rendben az ország lelkiállapotával”. Ezért az átadás–átvétel időszaka mindig szimbolikus korszakhatár is:
Történelmileg sok rendszerváltásnál megjelent ugyanez a motívum:
Ha egy ilyen erős politikai és erkölcsi tartalmú helyzetben Orbán Viktor nincs jelen, annak mindig van szimbolikus jelentése is — még akkor is, ha lehet hivatalos vagy technikai magyarázat. A közvélemény ezt általában nem pusztán „programütközésként” értelmezi, hanem politikai üzenetként. Lehetséges értelmezések:
A politikában különösen fontosak az átadás–átvétel képei. Ezek sokszor történelmi szimbólummá válnak. Ezért a hiány önmagában is kommunikáció. A társadalom ilyenkor gyakran nemcsak azt figyeli:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése