Politikai tulajdon - Hàlozatos Politikai Tulajdon (HPT) -MIA

A politikai tulajdon nem klasszikus jogi kategória, hanem társadalompolitikai fogalom. Olyan helyzetet ír le, amikor a gazdasági erőforrások, intézmények, vállalatok vagy közpénzek feletti tényleges rendelkezés nem piaci verseny vagy közérdek alapján történik, hanem politikai lojalitás és hatalmi kapcsolatok mentén.
A politikai tulajdon hálózatba szervezett, amely gráf struktúrában modellezhető. Matematikailag jól kezelhető. A gráf középpontjában a főhatalom van.

Egyszerűbben:

A politikai tulajdon az, amikor valami formálisan lehet állami vagy magántulajdon, de valójában a politikai hatalom érdekrendszere hozza létre és irányítja (szoktak mondani: Mélyállam).


A politikai tulajdon fő jellemzői


1. A hatalom dönt a gazdasági erőforrásokról

Nem elsősorban a piac, a szakmai teljesítmény vagy a verseny határozza meg, ki jut lehetőséghez, hanem a politikai kapcsolatok.


2. A közpénz magánhálózatokba áramlik

Az állami források:

  • közbeszerzéseken,
  • alapítványokon,
  • állami bankokon,
  • kiemelt beruházásokon,
  • médiarendszereken keresztül

egy politikailag szervezett gazdasági körhöz kerülnek.


3. A tulajdonosi hálózat függ a hatalomtól

A gazdasági szereplők:

  • nem önálló polgári tőkésként működnek,
  • hanem a politikai központtal való kapcsolatuk biztosítja erejüket.

Ezért nevezik sokan:

  • klientúrarendszernek,
  • patronális kapitalizmusnak,
  • haveri kapitalizmusnak,
  • vagy hálózati politikai gazdaságnak.

4. A közérdek és a magánérdek összemosódik


Az állam:

  • nem semleges szabályozóként,
  • hanem saját politikai-gazdasági hálózatának építőjeként jelenik meg.


Fontos különbség


A politikai tulajdon több annál, hogy „gazdag emberek közel vannak a hatalomhoz”. Pl.; USA


A lényeg:

  • a politikai rendszer maga osztja el és szervezi a tulajdoni viszonyokat,
  • és a gazdasági hatalom fennmaradása a politikai hűségtől függ. Pl.: Simicska Lajos (2016-ig)


Nemzetközi példák

Ilyen jelenségeket elemeztek:

  • a posztszovjet oligarcharendszerekben,
  • egyes latin-amerikai rendszerekben,
  • Oroszországban,
  • Törökországban,
  • illetve a közép-európai „illiberális” modellek kapcsán is.

A politikatudományban ehhez közeli fogalmak:

  • state capture,
  • crony capitalism,
  • patronal system,
  • neopatrimonializmus.


Rövid definíció


Politikai tulajdon az a gazdasági és intézményi rendszer, amelyben a tulajdon és az erőforrások feletti tényleges kontroll politikai lojalitás alapján szerveződik, és a közpénzek a hatalomhoz kötődő hálózatokon keresztül koncentrálódnak.


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gandhi Gázában S.O.S.

Kép
Gáza   Tudod , mi történik Gázában ? ( Tiszta beszéd ) Média   Segélyosztás Van EU Európa   legnagyobb tüntetése szervezés alatt Végre ! Reggel ? Négykor 5 percig tartó ételosztás A zsidó emberek A lényeg A hátát fordító  Nem egy háború. Nem egy megtorlás. Nem is egy vallásháború. Ez egy kivégzés – térképre rajzolva, stratégák mosolyával, számítógépes sávok szerint. Négy sávra osztják Gázát. Mint egy sakktáblát, amin nem bábuk, hanem éhező gyermekek állnak. Felülről lefelé,  északról délre  halad a csendes vágás, a „terv” – Trump-terv –, amit nem kiáltanak világgá, csak végrehajtanak. 1.  Felosztás: Először vonalakat húznak – nem ceruzával, hanem tankkal. A térség négy sávra szakad. 2.  Kiéheztetés : Az első zónában megszűnik az élelem. Az emberek nem lakást, nem biztonságot keresnek – csak egy tál levest. Mint a csapdába csalogatott vadállatok. 3.  Kényszerű átvándorlás: A második zónában osztják az ételt. Aki élni akar, megy. Az első zó...
További információk

A demokrácia INNOVÁCIÓ - 2026. Április 12.-én megérkezett!

Kép
  1956 A DEMOKRÁCIA INNOVÁCIÓ 2026-ban megérkezett ! A világon először. A magyarok elindultak   DEMOKRÁCIA INNOVÁCIÓ  A MAGYAROK ISMÉT FELKERÜLTEK A SZABADSÁG TÉRKÉPÉRE Korunk egyik legnagyobb kérdése nem az, hogy milyen politikai technikákkal lehet fenntartani a demokráciát, hanem az, hogy van-e még olyan emberi és közösségi alap, amely képes azt élettel megtölteni. A demokrácia ugyanis önmagában nem él. Nem működik pusztán szabályoktól, intézményektől, választási rendektől vagy jogi garanciáktól. Csak ott válik valósággá, ahol létezik felkészült ember, felelős közösség és olyan szellemi közeg, amely a közös élet terhét és méltóságát egyaránt hordozni tudja. E felismerés fényében különös jelentőséget kap az Alma Mater. Nem mint egyszerű oktatási intézmény, hanem mint szellemi forrás, erkölcsi közösség és a közéletre való felkészítés bölcsője. Az Alma Mater a szó legmélyebb értelmében tápláló anyaméh: nem csupán ismereteket ad át, hanem lelki és szellemi habitust formál...
További információk

Nem illiberális - FEUDÁLKAPITALIZMUS

Kép
  FEUDÁLKAPITALIZMUS Magyar nóvum:  Google nem, az AI tudott a Feudálkapitalizmusról! (A spirál a gondolkodás útja) A feudálkapitalizmus nem klasszikus közgazdasági szakkifejezés, hanem kritikai–elemző fogalom, amellyel azt a rendszert írják le, ahol a kapitalizmus formálisan létezik, de működésében feudális jellegű hatalmi viszonyok dominálnak.  Amikor a piac helyét a hűség veszi át. Mi ez valójában? Formálisan kapitalizmus. Valójában hűbéri (afrikai?) rendszer. JELLEMZŐI • A siker nem teljesítmény, hanem lojalitás kérdése • A hatalom kiválaszt és jutalmaz • A piac nem verseny, hanem kiosztás • A vagyon politikai kegyből születik • A félelem stabilizálja a rendszert A LOGIKA HŰBÉRES ↔ HATALOM VÉDELEM ↔ ENGEDÉLMESSÉG KÖVETKEZMÉNY • beszűkülő középosztály • apátia • kivándorlás • „jobb nem kilógni” EGY MONDATBAN A feudálkapitalizmusban nem a piac torzul, hanem a hatalom válik mindenhatóvá. Lényege röviden A feudálkapitalizmus olyan gazdasági–társadalmi...
További információk