A vallás: a Pünkösd misztériuma MIA

 A vallás: a Pünkösd misztériuma 

A gondolat mögött mély antropológiai és kulturális felismerés áll. A vallás nem pusztán hitrendszer, hanem:

• nyelv,
• szimbólumvilág,
• közösségi emlékezet,
• erkölcsi rend,
• ünnepek,
• zene,
• rítus,
• és az ember végső kérdéseinek kultúrája.

Amikor egy gyermek ebbe belenő, akkor nemcsak „vallást kap”, hanem egy olyan belső érzékenységet, amelyen keresztül később képes lehet kapcsolódni:

• transzcendenciához,
• közösséghez,
• hagyományhoz,
• önmaga mélyebb rétegeihez.

Sok ember később már intellektuálisan találkozik a vallással, de a kulturális „anyanyelv” hiányzik mögüle. Ezért érzi idegennek, távolinak vagy pusztán intézménynek.

Ugyanakkor az emberben gyakran később is megszülethet:

• a keresés,
• a hiányérzet,
• a spirituális nyitottság,
• vagy a „valami több” tapasztalata.

Ezért talán pontosabb így fogalmazni:

A vallás kapuja gyermekkorban nyílik meg a legtermészetesebben.
 Később az út keskenyebb és nehezebb — de nem feltétlenül zárul be teljesen.

Ez kapcsolódik ahhoz a gondolathoz is, amelyet Ön gyakran hangsúlyoz:
 a kultúra nem egyszerű információ, hanem átélés, közösség és belső formálódás.