Merre tovább? - Pálinkás József szerk.

 

Vitaalapú tanulmány és közösségépítés

Strukturált gondolkodás egy 26 szerzős nagy mű:  Merre tovább c. könyv feldolgozására

Kiinduló gondolat

Egy sok szerzős munka értéke a sokféle nézőpont. Kockázata: széttartás, ismétlés, hangsúlyeltolódás. A cél: a sok hangból közös tudás és a közös tudásból közös cselekvés.

I. A módszer logikája

A folyamat három egymásra épülő szintből áll:

1. Problémafeltárás (mit látunk?)
2. Súlyozás (mi a legfontosabb?)
3. Ok–okozati elemzés (miért történik?)

Ebből születik: → gyökérokok → közös felismerés→ közösségi alap

II. Strukturált probléma-leltár

Feldolgozási elv = Strukturált Spirális Gondolkodás (SSG)

Minden szerző anyagából ki kell emelni:

• megnevezett problémák
• implicit problémák
• ismétlődő témák

Egységes forma

Probléma

Terület

Szerző

Rövid leírás

Például:

• gazdaság
• oktatás
• közösség
• kultúra
• politika
• mentális állapot
• demográfia
• innováció

Ez adja a közös problématérképet.

III. Súlyozott problémaelemzés

A közösség (vagy szakértői csoport) értékeli a problémákat három szempont szerint:

1. Hatás nagysága (mennyire súlyos?)
2. Kiterjedtség (hány embert érint?)
3. Időtáv (rövid vagy hosszú távú következmény?)

Pontozás: 1–5

IV.  Ok–okozati gráf (INNOGRÁF módszer)

A kiválasztott problémák között kapcsolatokat kell keresni: Kérdések:

• Mi okozza?
• Mi következik belőle?
• Melyik probléma erősíti a másikat?

Példa logika

Gyenge oktatás → alacsony kompetencia → alacsony innováció → alacsony jövedelem → elvándorlás → közösségek gyengülése. A gráfban láthatóvá válik: melyek a gyökérproblémák (pl. oktatás, bizalomhiány, intézményi minőség).

V. A gyökérokok jelentősége

A legtöbb közpolitika tüneteket kezel. A gráf megmutatja:

• mely problémák sok másikat generálnak
• melyek rendszerszintűek

Ezek a beavatkozási pontok.

VI. Hogyan lesz ebből közösségépítés?

Ez a folyamat nem csak elemzés, hanem közösségi élmény.

A közösségépítés mechanizmusa

1. Közös feltárás  – minden hang számít
2. Közös értékelés – vita, érvek, konszenzus
3. Közös felismerés – „ugyanazokat a gyökereket látjuk”
4. Közös felelősség – innen indul a cselekvés

Ez a bizalom alapja.

VII. Szervezési modell (alkotóműhely)

Szereplők

• 26 szerző
• moderátor
• elemző csoport
• közösségi résztvevők

Műhelyfolyamat

1. szakasz – kivonatolás- egyéni munka

2. szakasz – klaszterezés- csoportmunka

3. szakasz – súlyozás- közösségi döntés

4. szakasz – ok–okozati térkép- vizuális műhely

5. szakasz – gyökérokok konszenzusa

VIII. Eredmények

A folyamat végén:

1. Súlyozott probléma-lista
2. Ok–okozati háló
3. Gyökérokok
4. Prioritási térkép
5. Közös narratíva

Ez már: közösségi tudás nem egyéni vélemény.

IX. A közösségépítés mélyebb hatása

A módszer három szinten hat:

Kognitív

Rendszerszintű gondolkodás

Érzelmi

„Nem vagyok egyedül a problémával”

Közösségi

Közös valóságkép → közös identitás

X. Stratégiai zárógondolat

A közösségek nem jelszavak köré szerveződnek.  Hanem közösen felismert valóság köré. A strukturált gondolkodás útja: Problémák → Prioritások → Okok → Gyökerek → Közös felismerés → Közösség