EURÓPA HIMNUSZA: ÖRÖMÓDA

 EURÓPA HIMNUSZA: ÖRÖMÓDA

Az „Örömóda” szerzője:

Szöveg: Friedrich Schiller
 („An die Freude”, 1785)

Zene: Ludwig van Beethoven
 (IX. szimfónia, 1824 – 4. tétel)
A mű üzenete – testvériség, emberi összetartozás, öröm – miatt az Európai Unió himnuszának alapja lett (szöveg nélkül).

Magyarországnak sokféle problémája van: 

Az Európa-ellenesség. Az oligarchiák. A  turáni átok. Mindegyikre az Örömóda ad választ. 

Öröm, te csendben érlelődő fény,

nem zajból születsz, nem tapsból fakadsz,

hanem mikor az ember megérti végre:

nem külön van – hanem együtt van csak.

Öröm, mikor a kéz nem markol többé,

csak tart, ha kell, és elenged, ha fáj.

Mikor a szó nem sebez, nem követel,

csak hidat ver két hallgatás közé.

Öröm, te lassú, emberi csoda,

nem győzelem, nem más bukása vagy,

hanem felismerés:

hogy élni annyi, mint felelősen szeretni.

Öröm, mikor a közösség nem tömeg,

hanem arc, név, emlékezet,

s a „mi” nem nyeli el az „ént”,

hanem helyet ad neki.

Öröm, mikor a tudás nem uralkodik,

csak szolgál, kérdez, figyel, tanul,

s a bölcsesség nem kiabál,

hanem világít.

Öröm, te jövőbe hajló jelen,

szelíd forradalom a szívekben:

ahol nem félni tanulunk egymástól,

hanem bízni – újra. És ha egyszer majd megkérdik:

mi tartotta egyben a világot,

ne zászlót mutassunk, ne jelszót,

csak egymás szemébe nézzünk –

és mondjuk ki halkan: öröm.

Az átok

Nem szűnöm átkozni a kort,

Melyben születtem:

Az ész meghalt, s a szív kiholt,

Csak a test él, s az élvezet.

Az ember elsüllyedt magától,

És szenvedélye lett ura;

A hit, a hűség eltünének,

S az önzés lépett helyökbe.

Itt a gonosz virágzik egyre,

S a jó hervadva sír;

A lélek koldul igazságért,

S aranyra lel csak itt.

Ha van még átok, hulljon erre

A korra, mely így él;

Mely szent nevet játékra ad fel,

S nem ismeri a célt.

Vagy jöjjön egy jobb nemzedék,

Mely újra ember lesz:

Hol a szív él, az ész világol,

S a hit nem álarc lesz.

(Aurora, 1833)