Jancsó Miklós a realista

 

Jancsó Miklós (1921-2014)

Rövid bemutatás:

• Született: 1921. szeptember 27., Vác
• Elhunyt: 2014. január 31., Budapest
• Stílusa: sajátos, lassú kameramozgásokkal és hosszú beállításokkal operáló filmnyelv, erős szimbolikával és történelmi–politikai utalásokkal.
• Ismert művei: Szegénylegények (1965), Csillagosok, katonák (1967), Fényes szelek (1969), Még kér a nép (1972).
• Nemzetközi elismerés: Cannes-i Filmfesztiválon és Velencében is díjazták, a 60–70-es években a magyar filmet a világ élvonalába emelte.
• Témái: hatalom és egyén viszonya, szabadság, elnyomás, történelmi traumák.

Jancsó Miklós – Élet és életmű

Életrajz:

• Gyermekkor: Családja gyakran költözött, a magyar–román határvidék kulturális sokszínűsége korán formálta látásmódját.
• Tanulmányok: Jogot hallgatott a kolozsvári egyetemen, majd a háború után Budapesten a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1950-ben.
• Korai pálya: Dokumentumfilmekkel kezdett a Mafilmnél, ami nagyban meghatározta a későbbi realista szemléletét.
• Elismerés: A ’60-as évek közepétől a magyar film legjelentősebb nemzetközi alakja lett.

Stílus és filmnyelv

Jancsó saját, világszerte felismerhető stílust alakított ki:

• Hosszú beállítások, folyamatos kameramozgás (plan-séquence)
• Minimalizmus a díszletben, erős szimbolika
• Csoportmozgások koreografálása
• A történelem mint színpad, ahol a hatalom és az egyén drámája játszódik
• Gyakori szereplői: mezőn, pusztán, vízparton mozgó katonák, parasztok, forradalmárok

Főbb alkotói korszakok

1. Korai játékfilmek (1958–1964)

• A harangok Rómába mentek (1958) – történelmi dráma.
• Oldás és kötés (1963) – pszichológiai film, már a későbbi stílus előképe.

2. Történelmi parabola-filmek (1965–1974)

Ez a korszak tette világhírűvé:

• Szegénylegények (1965) – 1848–49 utáni megtorlás allegóriája.
• Csillagosok, katonák (1967) – az orosz polgárháború kegyetlensége.
• Csend és kiáltás (1968) – politikai paranoia és árulás.
• Fényes szelek (1969) – 1945 utáni ifjúsági mozgalmak.
• Még kér a nép (1972) – forradalmi utópia és erőszak viszonya.
• Szerelmem, Elektra (1974) – antik tragédia és modern hatalomképek.

3. Nemzetközi kitérők és kísérletek (1975–1989)

• Dolgozott Olaszországban, Franciaországban.
• Magánbűnök, közerkölcsök (1976) – botrányfilm a Habsburg-udvar titkairól.
• Operafilmek, tévéprodukciók, modern tánc és zene integrálása.

4. Kései, ironikus-politikai filmek (1990-es évektől)

• Jézus Krisztus horoszkópja (1988)
• Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1999, Kapa–Pepe sorozat kezdete)
• Politikai szatírák, groteszk humor, önreflexió.

Nemzetközi elismerések

• Cannes-i Filmfesztivál: díjak, jelölések (Szegénylegények, Csillagosok, katonák)
• Velencei Filmfesztivál: Életműdíj
• Európai Filmakadémia: életműelismerés
• Kossuth-díj (1973), Magyar Örökség díj

Örökség

• A „puszta-trilógia” (Szegénylegények, Csillagosok, katonák, Csend és kiáltás) ma is filmtörténeti tananyag.
• A hosszú beállítás mestere – filmnyelvét Tarr Béla, Mundruczó Kornél és számos nemzetközi rendező (pl. Béla Tarr, Theo Angelopoulos) is továbbvitte.

Politikai és történelmi kérdésekben radikálisan egyéni hang.

Grunwalsky Ferenc (1943-2025)

Ferenc Grunwalsky (1943. május 16. – 2025. június 30.) magyar filmrendező, operatőr, forgatókönyvíró és egyetemi oktató volt, aki nagy hatással volt a hazai filmművészetre.

• Pályafutása:
  
  
• Kezdetben az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1968-ban, mint rendező-operatőr.
• A Mafilm rendező-operatőre lett, hosszabb ideig Jancsó Miklós és Szomjas György alkotómunkáit fotózta.
  
  
• Fontosabb alkotásai:
  
  
• Jancsó Miklós filmjeiből operatőrként közreműködött: Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1999), Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél (2000), Kelj fel komám, ne aludjál! (2002), A mohácsi vész (2004).
• Rendezőként rendezte többek között a Vörös rekviem, Eszmélés (1985), Kicsi, de nagyon erős (1989), Goldberg‑variációk (1992), Visszatérés (1999), Táncalak (2002) c. alkotásokat.
• Szomjas Györggyel is szoros alkotói kapcsolatban állt, operatőrként szerepelt több filmjében, például a Könnyű testi sértés, Falfúró, Roncsfilm, Gengszterfilm, A Nap utcai fiúk és a Keleti szél: A film című dokumentumfilmben.
• Forgatókönyvíróként hozzájárult több tévé- és játékfilmhez, köztük az Örökbefogadás-hoz, melyért Mészáros Márta 1975-ben elnyerte a Berlini Filmfesztivál Arany Medve-díját.
• Emellett színészként is feltűnt néhány filmben: Szevasz, Vera! (1967), Idő van (1986), Tiszta lap (2002).
  
  
• Intézményi szerepvállalás, oktatás:
  
  
• A Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt 2003–2009 között.
• Tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, és aktív szereplője volt a Magyar Filmszemlék szervezésének.
• 2010-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja, emellett “Magyar Mozgókép Mestere” címet is viselte.
  
  
• Díjak és elismerések:
  
  
• Balázs Béla-díj (1989), Magyarország Érdemes Művésze (1997), Kossuth-díj (2004), Magyar Mozgókép Mestere (2010).
• Később elnyerte a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál Életműdíját (2022), a Filmkritikusok Életműdíját (2023), és Ferencváros díszpolgára lett (2023).
  
  
• Megtisztelő búcsú és jelentős örökség:
  
  
• június 30-án hunyt el rövid, súlyos betegség után, 82 éves korában. A magyar filmművészet egyik meghatározó alakjaként emlékeznek rá, aki művészként, oktatóként és szakmai intézményépítőként egyaránt maradandó nyomot hagyott.

Összegzés:

Grunwalsky Ferenc sokoldalú filmes volt: operatőrként, rendezőként, forgatókönyvíróként és tanárként egyaránt jelentős hatást gyakorolt a magyar film kultúrájára és szakmai struktúrájára. Munkája a hazai mozgókép nyelvének megújításában, és a filmes támogatási rendszer kiépítésében is meghatározó szerepet játszott.