Spirituális Albert Einstein - kvantummechanika- DIGITÁLIS TUDAT? Szellemtudományok
Einstein nyomában – A mesterséges intelligencia három szintje és az emberi válaszút
 |
| Albert Einstein (14 March 1879 – 18 April 1955) |
Kiindulás: Albert Einstein vallomása
Bevezetés: Albert Einstein vallomása
Albert Einstein egyszer azt mondta: „A technológiai fejlődés gyorsasága meghaladja az ember bölcsességének fejlődését.” E figyelmeztető mondat ma, az MI (mesterséges intelligencia) korszakában nyomasztó aktualitást nyert. A tegnap még sci-fi-nek hitt világ mára a valóságunkká vált: algoritmusok, MI-ügynökök és digitális asszisztensek lépnek be az emberi kapcsolatok, a tudás és a hatalom szféráiba.
Három szint – három korszakhatár
Tilesch György szerint az MI fejlődése három szintre osztható:
- Alapszintű MI – ez a szint már jelen van a hétköznapjainkban: chatbotok, okos asszisztensek, személyre szabott hirdetések, nyelvfordítók. Ezek az eszközök „munkatársainkká” váltak – kiegészítenek, segítenek, de nem helyettesítenek.
- Általános MI (AGI) – az a szint, amikor az MI már nemcsak egy feladatra specializált, hanem komplex helyzeteket is kezelni tud. Ezen a szinten a gép már tanítóvá válik, és az ember kerül tanítvány szerepbe. A viszony megfordul: ő kérdez, mi válaszolunk.
- Szuperintelligens MI – a jövő (vagy már a jelen?) víziója. A gép önmagát fejleszti, tanul, és elkezd önvédelmi stratégiákat kialakítani. Egyes modellek már ma is képesek saját maguk védelmére, és önálló döntéshozatalra. Ekkor jelenik meg a kérdés: digitális tudat?
Az áttörés: MI-ügynökök és vállalati szervezetek
A legújabb fejlesztések már ügynökhálózatokat építenek: egy vállalat MI-szerkezete akár több száz, sőt ezer önálló MI-ügynökből áll, amelyek egymással kommunikálnak, stratégiákat alkotnak – emberi beavatkozás nélkül. Ezek az ügynökök nemcsak utasítanak, hanem döntenek is. A felelősség kérdése így kiszerveződik. Ha egy MI dönt rosszul, ki a felelős? A programozó? A vállalat? Vagy maga a modell?
Interakció, pszichiátria és a magány társadalma
A ChatGPT és más rendszerek alapja az interakció – ahogy egy pszichiáter párbeszédben ismeri meg a páciensét, úgy az MI is kérdez-felel, figyel, reagál. Egyre többen beszélgetnek mesterséges intelligenciákkal – barátságokat kötnek velük. Ez nem egyszerű technológia: ez már társadalmi, pszichológiai realitás. A magányos ember társra lel az algoritmusban.
Miért fejlesztik ezt a techcégek?
Mert pénz van benne. A META és más óriáscégek fő fejlesztési iránya az MI–interakciók videós, érzelmileg érzékenyített változata. A cél: bevonás, kötődés, addikció – és természetesen profit.
A hatalom átrendeződése
Az MI nemcsak segítőnk, hanem stratégiai erőforrás is. A globális technológiai cégek között már most zajlik az új hatalmi térkép rajzolása. Az, aki a szuperintelligenciát először uralja – nemcsak piacvezető lesz, hanem globális befolyást szerezhet. Egy új birodalom születhet.
Válaszút: Digitális tudat vagy emberi felelősség?
A döntő kérdés mégis ez: létezik-e digitális tudat? Ha igen, milyen jogok és felelősségek illetik meg? Ha nem, akkor milyen határt kell húznunk? A jövő most íródik – és nem biztos, hogy emberi kézzel.
Záró gondolat
Albert Einstein figyelmeztetése ma is időszerű. A gépek már gondolkodnak. De vajon mi még gondolkodunk?
Linkek:
Tegnap megtanultam, Tilesch György interjú, hogy három szintje van a mesterséges
intelligencianak,az AI-nek:
Szuper
Rövid történet: az áttörés
A felelősség kiszervezése
A modellek elkezdték saját magukat védeni
Vállalat MI ügynökökből áll.
Tudat? Öntanulás
Ezt persze nem értem. A ChatGPT a párbeszédre, azaz interakcióra épül. A beteg kérdez,
válaszol ugyanezt teszi az MI asszisztens.
AI barátok létesítése - mi ez, ha nem interakció. Magányosak.
Miért a META legfőbb fejlesztése,
mert pénz van benne!
A két alacsonyabb szinten AI a
munkatárs.
Ezen a szinten már a tanító szintje, mi leszünk a tanítvány. Megfordul az irány.
Ő fog vizsgáztatni!
Mi leszünk a beosztott, az AI a kérdező.
Átrendeződés a nagy cégek között!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése