Morális Intelligencia

Összefoglaló

A morális intelligencia fogalma viszonylag új, de

rendkívül fontos a személyes és társadalmi

felelősségvállalás szempontjából. Röviden: az a

képesség, amellyel az egyén különbséget tud

tenni jó és rossz között, és képes erkölcsi elvei

szerint cselekedni – még akkor is, ha ez

nehézségekkel jár.

Definíció (összegző)

Morális intelligencia: az a belső képesség, amely lehetővé teszi, hogy az ember etikus

döntéseket hozzon, mások méltóságát tiszteletben tartva cselekedjen, valamint

következetesen képviselje értékrendjét a gyakorlatban is – még nyomás vagy kísértés idején is.

Javasolt saját definíció (idézhető):

„Morális intelligencia az emberben élő iránytű, amely a közjó felé fordítja a szabadságát, még akkor is, ha a világ más irányba húzza.”

Madách és Makovecz értelmében:

A morális intelligencia az az emberi tartás, amely nem csupán értelmi vagy érzelmi kérdés,

hanem belső “gerinc”, szellemi iránytű:

Madáchnál: az ember tragikus szabadsága, mégis hűsége az eszményhez.

Makovecznél: az építész felelőssége az emberi tér és közösség felé.2

Fő komponensei (Lennick–Keil modell alapján, 2005):

Őszinteség (integritás) – Az igazsághoz való ragaszkodás, a szándék és a tett

egysége.

Felelősségvállalás – Saját döntéseink következményeinek ismerete.

Empátia – Mások érzéseinek, helyzetének megértése, együttérzés.

Megbocsátás – Mások hibáinak elfogadása, a sérelmeken való túllépés képessége.

Szolgálatkészség / Alázat – A közjó érdekében való cselekvés, nem önérdekből.

Megkülönböztetés más intelligenciáktól:

Mire vonatkozik? Összehasonlítás:

Érzelmi intelligencia: Érzelmek kezelése,

másokkal való kapcsolat

Empátia, önkontroll

Intellektuális intelligencia:

Gondolkodási, tanulási

képesség

Logikus érvelés, tanulás

Morális intelligencia: Erkölcsi döntések,

értékrend

Őszinte helytállás, felelősség

Doug Lennick és Fred Kiel két ismert amerikai szakember, akik a morális intelligencia (moral

intelligence) fogalmának meghonosítói, népszerűsítői és tudományos keretezői.

1. Doug Lennick

Pénzügyi és üzleti tanácsadó, a Lennick Aberman Group alapítója és

vezérigazgatója.

Pályája során a vezetői teljesítmény és érzelmi intelligencia fejlesztésére

specializálódott.

Korábban a American Express alelnöke volt.

A morális intelligenciát a vezetés és az üzleti etika alapvető pilléreként kezelte.

2. Fred Kiel, PhD3

Organizációs pszichológus és vezetőfejlesztési tanácsadó.

A KRW International társalapítója.

Hosszú karriert futott be mint kutató és tanácsadó a vezetői hitelesség, integritás és

karakter témáiban.

A vezetői morális intelligencia és vállalati teljesítmény közötti összefüggést vizsgálta

empirikus alapon is.

Közös könyvük:

Cím: Moral Intelligence – Enhancing Business Performance and Leadership Success.

Ebben a könyvben bemutatják, hogy a morális intelligencia – azaz a helyes és helytelen

felismerésének, és a helyes cselekvésének képessége – megtanulható és fejleszthető. Azt

állítják, hogy a hosszú távon sikeres vezetők nemcsak okosak vagy rátermettek, hanem

magas morális intelligenciával is rendelkeznek, amely bizalmat, lojalitást és fenntartható

teljesítményt eredményez.

Morális Intelligencia – Az üzleti és vezetői siker erkölcsi alapja

Doug Lennick és Fred Kiel gondolatai alapján

Mi a morális intelligencia?

A morális intelligencia az a képesség, hogy tudjuk, mi a helyes – és azt meg is tesszük. Nem

csupán erkölcsi érzék, hanem gyakorlati vezetői erőforrás is:

„A morális intelligencia nem született adottság, hanem

fejleszthető készség.”

Miért fontos a morális intelligencia a 

vezetésben?

Empirikus kutatások szerint azok a vezetők, akik magas morális intelligenciával

rendelkeznek:

Magasabb alkalmazotti elkötelezettséget érnek el

Erősebb csapatokat építenek

Fenntartható üzleti eredményeket produkálnak

Kevésbé okoznak etikai botrányokat vagy bizalomvesztést4

„Az emberek nem a cégekhez, hanem a vezetőkhöz csatlakoznak – és tőlük is menekülnek.”

Fejleszthető készség – Hogyan lehet építeni?

Napi gyakorlatok:

Önreflexió: naplózni, mikor cselekedtünk erkölcsösen – és mikor nem

Vezetői döntéseink elemzése: volt-e bennük együttérzés? volt-e benne

felelősségvállalás?

Morális visszajelzés kérés: kollégáktól, mentoroktól

Erkölcsi példaképek követése – akár történelmi, akár élő személyek

Zárógondolat:

„A legnagyobb vezetők nem feltétlenül a legokosabbak – hanem azok, akik erkölcsi iránytűvel vezetik az embereket.”