Milyenek vagyunk mi, magyarok?
 |
| Makovecz Imre épitész (1935-2011) |
Vitaindító:
Társadalmi önértékelés – Milyenek vagyunk mi, magyarok?
A pszichológia világában közhelyszámba megy, hogy az egészséges önértékelés az emberi élet alapja. Klinikai pszichológusok, életmód-tanácsadók egyaránt vallják: aki nem ismeri saját értékeit, gyengeségeit és lehetőségeit, az kiszolgáltatott lesz – mások véleményének, divatoknak, hatalmaknak. Vajon igaz lehet ugyanez egy egész nemzetre, egy társadalomra is?
Hol tart ma Magyarország társadalmi önértékelése? Képesek vagyunk-e szembenézni kollektív erényeinkkel és gyarlóságainkkal? Mit látunk magunkról – és mit látnak mások?
Gyakran emlegetjük, hogy a magyar nép különleges – „a magyar észjárás”, „a magyar virtus”, „a világ legszebb nyelve”, „találékony, szabadságszerető nép” – de vajon hogyan értelmezzük mindezt napjaink valóságában?
Sokan osztják azt a nézetet, miszerint egy társadalomnak olyan kormánya van, amilyet megérdemel. Ez fájó, de fontos kijelentés. Rávilágít arra, hogy a politikai elit minősége összefügg a társadalom állapotával. Ha folyton panaszkodunk a politikusainkra, nem kerülhetjük meg a kérdést: vajon mit mond ez rólunk?
Föbb kérdések a vitához:
- Milyen tulajdonságok jellemezték a magyar társadalmat történelmileg, és ezekből mi él ma is tovább?
- Miben különbözünk szomszédainktól – osztrákoktól, románoktól, szerbektől, szlovákoktól? Ezek a különbségek erősségeink vagy gyengeségeink?
- Van-e egészséges középosztály, amely képes értékeket képviselni, vagy szétszakadt társadalmunk felső és alsó pólusra?
- Miért van az, hogy gyakran végletekben gondolkodunk? Vagy „lenéznek minket”, vagy „mi vagyunk a legjobbak”. Miért ilyen törékeny az önértékelésünk?
- Mit gondolnak rólunk a szomszédaink? Milyen a nemzetközi megítélésünk a mindennapok szintjén, nem csak diplomáciai szinten?
A valódi önismeret – akár egyénenként, akár társadalmi szinten – nem a hiúság vagy az önostorozás eszköze, hanem a fejlődés kulcsa. Ezért érdemes e kérdéseket nyíltan és őszintén feltennünk – akkor is, ha a válasz néha kényelmetlen.
Budapest, 2025. július 22.
Erdősi Gyula
Megjegyzések
Megjegyzés küldése