MI A BME MEGÚJULÁSÁÉRT - Záró gondolatok

 

Záró gondolatok

 

Drága Gabikám, tisztelt alkotó közösség, Bandussal együtt éltük meg a csodát, a Ladó Tanszék virágzását. Ez évtizedekig tartott. Átvitt értelemben örök tavasz volt, folyamatos megújulás.

Egy kicsit elidőznék a múltban. 2008-ban, amikor hívásomra az Angelikában összegyűltünk, ott voltak Baross Szabolcs, Magyari Beck István és Vecsenyi János, a könyvünk szerzői. Ott volt az a levél is, amelyet a „Ladó László terem” elnevezésének kérelméért több mint 100-an írtunk a rektornak. Kérésünk teljesült. 2023 óta van LADÓ LÁSZLÓ TEREM. 

A könyv ötlete Bandus inspirációjának köszönhető. Tudtuk, hogy kevés az időnk, és hogy az utolsó tanúi voltunk a boldog és eredményes időknek. Így jelenleg összeállt a csapat: Henczi Lajos, Kapitány András, Kádár Katalin, Kátai István József, Kelle Antal, Nahlik Gábor, Sugár Karolina, Szalek Ewa, Szigeti Tamás, Tormási György, Vecsenyi János és Zámori Zoltán. Köszönöm, hogy  mindannyian a könyv szerzői vagytok. Barátok és tanítványok segítettek a könyv összeállításában. Egy gondolatspirál indult el a múltból, amely hídépítőként vezetett minket a jövőbe. A végső döntésben Pap László, Nemeslaki András és a BME új rektora, Charaf Hassan gondolatai hatottak. A tét a BME jövője a Mesterséges Intelligencia forradalmában, amit ÁTTÖRÉSNEK is hívhatjuk.  Az elképzelések végső megfogalmazásában pedig a mesterséges intelligencia, mint asszisztens, segített. Nem véletlenül, hiszen reményeink szerint  az egyetem a mesterséges intelligencia segítségével fog megújulni.

A könyv célja a múlt és a jelen tapasztalatainak összegzése, valamint a jövő irányainak kijelölése. Érdemes visszatekinteni a történet elejére, hogy megérkezhessünk a jelenbe.

A nagy társadalmi-gazdasági rendszer  innováció éve 1968 volt. Most újra eljött az idő egy országos innovációra. Akkor is, ma is a BME a zászlóshajó! A név kötelez.

De most sokkal tágabb lehetőség van előttünk. Vajon megvannak-e a szükséges képességek az új lehetőségek kiaknázására?  A BME kincsei  az egyetemi oktatók és hallgatók együtt. Most lehetőség van a tapasztalt oktatók és az alkotni vágyó hallgatók szürke állományának szervezett integrálására.  Ez a megoldás egyik kulcsa. Egy hatalmas mozgósító erő.

Van egy új lehetőség.

Amikor új lehetőség van, alkalmazkodni kell. Most jött el az ideje, hogy a BME megújuljon, és a mi könyvünk erre inspirációt nyújtson az új vezetőknek. Két erős indok van:

 

1. A rektor akarata: A BME megújulása megállíthatatlanul közeleg. Charaf Hassan rektor úr tudja, mit kell tenni. Ő egy erős vezető, amit minden tettével bizonyít. 

2. A mérnök szakma reneszánsza: Soha nem látott reneszánszát éli a szervezőmérnök szakma azért, mert a BME szervezeti és rendszer innovációja, különösen a Mesterséges Intelligencia oktatásba való integrálása miatt, az országos figyelem középpontjában van.

 

Ez nem csupán egy hazai ügy, hanem világszintű kihívás is. Eljött az ideje annak, hogy az Alma Mater vezetésének szíves figyelmébe ajánljunk egy lehetséges koncepciót 

 

MI A BME MEGÚJULÁSÁÉRT  

(Mintha mindig erre készültünk volna.)

 

A könyv tartalmát teljes mértékben ennek a célnak szenteljük. Ez az utolsó mohikánok üzenete, a mi munkánk, és sokak munkája is. Könyvünk egy része a Magyar Szervezéstudományi Iskola (MSZI) és az egykori Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék tevékenységéről, valamint a szervezőmérnök képzésről szól, a megélt sikerélményekről. Mindig is erősek voltunk az innovációs koncepciók megfogalmazásában, amit az iskolateremtőktől tanultunk. Ismét eljött a mi időnk, még ha hetvenen, nyolcvanon túl is vagyunk. Ahogy az olimpiai játékok végén átadják és átveszik az olimpiai zászlót, úgy nekünk is át kell adnunk a mi zászlónkat a következő generációnak.  Mert mi már megtettük, amit a haza megkövetelt – Bandusért is, meg a többiekért is. 

A zászlónkra a BME megújulása van írva.

Tudjuk, hogy a szervezési innovációban az interdiszciplináris teamek kulcsszerepet játszanak. Munkájukért, az egyetem stratégiai és szervezési feladatainak összehangolásáért az Áttörés  Menedzsment felelős.

Talán a legfontosabb a MI tudat megléte, amely alapvető fundamentum a közösség kialakításában és annak megújulásában! Nincs jövő közösség nélkül. Az egyén eredménye mit sem ér a közösség elismerése nélkül.

 

Három konkrét javaslat:

 

1. Fejlesztési témákra épített oktatásszervezés: Az oktatók videó pitch-ek segítségével mutatják be projektjeiket, hogy inspirálják a hallgatókat a közös fejlesztésekre. A hallgatók szabadon választhatják meg, mely fejlesztési témákhoz és tanszéki közösségekhez csatlakoznak, így saját képzési tervüket alakíthatják ki.

2. Személyre szabott képzés MI asszisztensekkel: A hagyományos tömegképzés helyett a hallgatók fejlődését egyéni mentorálás, duális képzés és mesterséges intelligencia asszisztensek segítik, amelyek az egyéni igényekhez és célokhoz igazítják a tanulási élményt.

3. Csoportos alkotómunka az innovációban - Startupok:A Moodle és a mesterséges intelligencia integrációjával a hallgatók hálózatos innovációs projekteken dolgoznak csapatokban, fejlesztve együttműködési és kommunikációs készségeiket, miközben megtapasztalják az alkotás örömét.

 

Hogyan újulhat meg a BME egy saját gazdasági társaság létrehozásával?

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) innovációs fordulóponthoz érkezett: az intézmény átalakulása egy radikálisan új működési modell mentén történhet meg, amely a hagyományos oktatási struktúrát egy versenyképes, vállalati szemlélettel egészíti ki. Az alapgondolat egyszerű, mégis forradalmi: a BME bizonyos részei úgy működjenek, mint egy világpiaci szinten versenyképes vállalat, innovációra és az alkotó közösségekre építve. Az új működési modell alapjai:

1. Egyetem mint gazdasági társaság:

Az egyetem egy olyan „húzó” részleget hozna létre, amely innovatív csoportokból, kulcsemberekből állna, akik új technológiákat, termékeket fejlesztenek és versenyképes eredményeket hoznak létre – éppen úgy, mint egy élvonalbeli vállalat. Az így működő szervezeti egység szerves része lenne a marketing, a finanszírozás és a stratégiai tervezés, ezzel megteremtve egy valóban modern, piaci alapon működő felsőoktatási modellt.

2. Az alkotó oktatók és kulcsemberek központi szerepe:

A projekt 100 olyan kulcsfontosságú oktatóra és kutatóra építene, akik képesek az újításra és az egyetem motorjai lehetnek. Ők olyan szakemberek, akik bármely vezető nemzetközi vállalatnál is helyt állnának. Az ő megbecsülésük, motivációjuk és aktív bevonásuk alapfeltétele az átalakulás sikerének.

3. Pilot program: a VIK mint indulási pont:

A projekt pilot formában, a Villamosmérnöki és Informatikai Karon (VIK) indulhatna el, hiszen a BME rektora maga is elkötelezett informatikus, aki alkalmas arra, hogy az átalakulást elindítsa. Az itt megszerzett tapasztalatok alapján az új modell kiterjeszthető lenne az egyetem egészére, sőt akár országos szinten is példaértékű lehetne.

4. Hallgatók integrálása a „vállalati” működésbe:

A hallgatók diplomamunkáikat és kutatásaikat már nem külső cégeknél, hanem az egyetem saját gazdasági társaságán belül végeznék el. Ez az oktatás gyakorlatiasabbá, közvetlenül a piac igényeire szabottá válna, miközben az egyetem számára is értékes szellemi termékeket hozna létre.

5. Mesterséges intelligencia mint stratégiai irány:

Az átalakulás központi eleme lehetne a mesterséges intelligencia (MI) innovációinak bevezetése és alkalmazása az egyetemi képzésben, kutatásban és fejlesztésben. Ez nemcsak az oktatás színvonalát emelné, hanem az egyetemet is a globális technológiai élvonalhoz csatlakoztatná.

Miért világújdonság ez?

Egy oktatási intézmény ilyen szintű átalakulása eddig példa nélküli. A BME lehet az első olyan egyetem, amely képes ötvözni a hagyományos felsőoktatási szerepét a versenyképes vállalati működés elveivel. Ez az innováció modellértékűvé válhat, és nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi felsőoktatási rendszert is új alapokra helyezheti.

Mi kell a sikerhez?

1. Kulcsemberek kiválasztása és motiválása: A projekt sikere azon múlik, hogy az egyetem legjobb szakembereit meg tudja-e nyerni az ügynek – nemcsak anyagilag, hanem az elképzelés iránti elköteleződéssel is.

2. Cégek és alumni támogatása: Az egyetemi gazdasági társaság létrehozása csak a BME alumni és a vállalati partnerek aktív bevonásával lehet eredményes.

3. Stratégiai vízió és menedzsment: Az áttörésmenedzsment egy olyan irányítási modellt kíván meg, amely rugalmasan reagál a kihívásokra, ugyanakkor határozottan halad a kitűzött cél felé.

Miért most?

A BME innovációs helyzetben van, amely lehetőséget teremt a megújulásra. Egy ilyen átalakulás elindítása nemcsak az egyetemet, hanem az egész magyar oktatási rendszert új szintre emelheti. Az időzítés kulcsfontosságú: ha most sikerül elindítani a projektet, az hosszú távon meghatározhatja a BME és az ország pozícióját a globális innovációs térképen.

A kérdés tehát adott: van 100 olyan megszállott szakember a BME-n, akik képesek elindítani ezt a forradalmi átalakulást?

Ez a projekt nemcsak az egyetem jövőjéről szól, hanem egy új korszak kezdetéről a magyar felsőoktatásban.

Fontos lenne a fejlesztéseket országossá tenni. Célszerűnek látszik hálózatos klaszter szervezése, amelyet európai uniós pénzekkel az EIT támogat az iparral együttműködve. Ebben a BME vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen!

A permanens megújulás éves megmérettetése a Kiváló Oktatók és Kutatók Elismerése: a Simonyi Károly Iskolateremtő-Díjjal. Ez a díj elismeri, tiszteli és ünnepli azokat, akik munkájukkal formálják a jövőt, akik jelentősen hozzájárulnak a jövő generációinak képzéséhez és inspirációjához. Végső soron ők a meghatározó professzorok a BME életében és megújulásában.

Végül, bár ez a rész talán jobban illene az előszóhoz, mégis a könyv végén kapott helyet, mivel befejezésként állt össze, és nem utolsósorban a mesterséges intelligencia alkalmazása révén is összefonódik a könyv szellemiségével: a kereszt, a háromszög, a téglalap és a gömb. Ezek a geometriai formák külön-külön is mély jelentéssel bírnak, de együtt szemlélve őket gyakran a világegyetem alapvető elemeinek és az emberi tapasztalatok különböző aspektusainak megjelenítésére használják. Vezérelvek a szervezetek innovációjában:

Kereszt:

A kereszt számos jelentéssel bír. Közös jellemzője, hogy két vonal találkozását jelképezi, ami lehet a földi és az isteni (vertikális és horizontális), az anyag és a szellem, vagy az emberi és az isteni közötti kapcsolat szimbóluma. Így a kereszt az egységet, az egyensúlyt és a találkozási pontokat jelképezi. Egyik irányban az én tudatot, az önismeretet, a motivációt, valamint a struktúrát, a hatalmat és a szervezetet jeleníti meg, míg a másik irányban a mi tudatot, a közösséget, és ebben az együttműködést szimbolizálja, ami a szervezéstudomány alapvető irányait is tükrözi.

Háromszög:

A háromszög a harmónia, az egyensúly és a tökéletesség szimbóluma. Spirituálisan gyakran az isteni hármasságot (például a kereszténységben az Atya, a Fiú és a Szentlélek) vagy a test-lélek-szellem egységét jelenti. Az egyetemi gondolkodás összetevői lehetnek. Például a háromszög összekapcsolja az iskolateremtők és tudásközösségük hálózatos együttműködését a hit gondolatával, jelezve a célszerűséget, a stabilitást és az erőt.

Téglalap:

A téglalap a stabilitás, a rend és a struktúra szimbóluma. Ez az alakzat a fizikai világot, a racionalitást és az anyagi valóságot képviseli. Egyszerűségével és szabályos formájával az ember által teremtett rendet és rendszereket jelképezi. Villamosmérnöki tanulmányaim során, a 60-as években, minden előadás a téglalap (input, output) megrajzolásával, mint rendszerrel indult.

Gömb:

A gömb a globális világot jelképezi. Az egység, a teljesség és a végtelenség szimbóluma. Mivel nincsenek élei vagy sarkai, a gömb az univerzumot, a teljességet és a tökéletességet képviseli. A szimbolikában gyakran az időtlenség, a teljesség és a tökéletes harmónia kifejezője.

Közös jelentés:

Ezek a szimbólumok együttesen az univerzum szerkezetét és az emberi tapasztalatok teljességét képviselik. A kereszt az egyensúlyt és a kapcsolatokat, a háromszög a gondolkodás alappilléreit, a téglalap a stabilitást és a rendet, míg a gömb a teljességet és a végtelenséget jelképezi. Együtt ezek az alakzatok az emberi tapasztalatok különböző aspektusait ölelik fel, az anyagi és spirituális világot egyaránt kifejezve. Ezek szolgáltatják a BME megújulásának komponenseit, és szimbolizálják e folyamat komplexitását is.

A szimbólumok képzőművészeti alkotásban a megújulás vizuális szimbólumává válhatnak.

Mai világunk egyúttal a multimédia hatása alatt áll. Indokolt a BME megújulását zenei szimbólummal, például saját Himnusz (szöveg és zene) megalkotásával érzelmileg kimutatni.

Minden javaslatunk a tapasztalatunkra is épül. Nem egyszeri, véletlen sikerek, hanem sokunk életműve a garancia, hogy gondolataink hasznosak lehetnek szeretett Alma Materünk megújulásának irányítói számára.