Hatékonyság

A hatékonyság klasszikus definíciója így hangzik:

Hatékonyság = Eredmény / A cél eléréséhez felhasznált erőforrás

Ez a képlet látszólag egyszerű, objektív mérce. Valójában azonban olyan mély emberi kérdéseket vet fel, amelyek túlmutatnak a gazdasági vagy technikai világon. A hatékonyság képlete – Eredmény / Erőforrás – akkor nyer méltó értelmet, ha valódi, emberhez méltó célt szolgál. A cél tehát elsőbbséget élvez: nélküle nincs értelme hatékonyságról beszélni. A modern világ gyakran a hatékonyság bűvöletében él, de ha nem kérdezzük meg: „Mi az igazi cél?”, akkor lehet, hogy sikeresen haladunk rossz irányba. Ezért kell újragondolnunk: milyen célra irányul az életünk, s ennek fényében milyen erőforrásokat vagyunk hajlandók – és képesek – mozgósítani érte. Mert nem az a hatékony, aki gyors, hanem aki bölcsen választ célt.

A képlet első tagja, az „eredmény”, csak akkor értelmezhető, ha tudjuk, mi a cél. S az emberi életben éppen ez a legnehezebb kérdés: mi a célunk?

1. Mi az eredmény?

Az eredmény nem más, mint a cél elérése egy adott szinten. Vagyis nem önálló fogalom, hanem mindig valamilyen célhoz viszonyítottan értelmezhető. Egy cég eredménye lehet a profit, egy futóé a célba érés, egy hallgatóé a diploma. De vajon mi az eredménye egy szülői szeretetnek? Egy barátságnak? Egy önkéntes munkának? Ezeknél már nem számszerűsíthető a kimenet. Itt az „eredmény” belső, minőségi, olykor csak évek múlva megmutatkozó gyümölcs.

2. Mi a cél?

A cél lehet mérhető vagy nem mérhető, külső vagy belső, egyéni vagy közösségi.

Mérhető célok:

• Vizsga letétele
• Fizikai teljesítmény (pl. lefutni 10 km-t)
• Projekt befejezése határidőre
• Gazdasági nyereség

Nem mérhető célok:

• Boldogság
• Belső béke
• Hiteles emberré válás
• Értelmes élet
• Szeretetkapcsolatok építése
• Közösségi elköteleződés

Ezek a célok nem számszerűsíthetők, mégis az emberi élet legmélyebb mozgatórugói.

3. Az emberi élet céljai – példák:

Az ember életében a célok gyakran egymásra épülnek, és sokszor nem tudatosulnak, csak megéljük őket:

Emberi cél	Lehetséges eredmény	Mérhetőség
Boldogság	Belső elégedettség, harmónia	Nem mérhető
Önmegvalósítás	Saját tehetség kibontakoztatása	Részben mérhető
Tudás, tanulmányok	Ismeretek, diploma, bölcsesség	Részben mérhető
Egészség	Jóllét, hosszú élet, vitalitás	Részben mérhető
Család, gyermekek nevelése	Szerető otthon, önálló gyermek	Komplex eredmény
Hivatás, munka	Alkotás, társadalmi értékteremtés	Mérhető/nem mérhető
Transzcendens célok (hit, értékek)	Lelki fejlődés, istenkapcsolat	Nem mérhető

Mindezek közös jellemzője: tartós, emberhez méltó célok, amelyek túlmutatnak a puszta teljesítményen.

4. A hatékonyság fogalma emberi értelemben

A hatékonyság technikai értelemben akkor ideális, ha minél kevesebb erőforrással minél nagyobb eredményt érünk el. De az emberi életben ez az arányosság nem mindig célravezető. Például:

• Egy gyereknevelés lehet „hatékony”, ha gyorsan tanul meg engedelmeskedni – de vajon boldog felnőtt lesz-e belőle?
• Egy gyors vizsga lehet hatékonysági siker – de vajon valódi tudást takar?
  

A belső célok felé vezető utak nem mindig a „legrövidebbek”, de lehetnek a legmélyebbek. Így az emberi hatékonyság fogalma erkölcsi dimenziót is kap: nemcsak hogyan, hanem miért.

5. Mi még lehet cél?

Az életút során az ember céljai alakulnak, mélyülnek. További lehetséges célok:

• Küldetéstudat, társadalmi felelősség
• Szolgálat, másokért végzett munka
• Kultúra teremtése (művészet, tudomány)
• Bölcsesség elnyerése, időskori belátás
• Mentorálás, tudás átadása
• Örökség hátrahagyása: gyerekben, tanítványban, műben

E célok sokszor nem egy életciklus alatt „hoznak eredményt”, mégis méltóságot adnak a létezésnek.