A modern állam alapja – a Bastille-nap öröksége
Nahlik Gábor barátom születésnapja!
A modern állam alapja – a Bastille-nap öröksége
„Liberté, Égalité, Fraternité” – Szabadság, Egyenlőség, Testvériség. E három szó nem csupán jelszava volt a francia forradalomnak, hanem a modern állam eszmei alapzatává váltak. Július 14., a Bastille ostromának évfordulója, nem csupán Franciaország nemzeti ünnepe, hanem egy világtörténelmi fordulópont emléknapja, amely az abszolutista monarchia végét és a népszuverenitás kezdetét hirdeti.
I. A forradalom, mint eszmei kiindulópont
1789-ben a francia nép fellázadt az igazságtalan, hierarchikus társadalmi rend és az elnyomó királyi hatalom ellen. A Bastille börtönének elfoglalása szimbolikus tett volt: nemcsak egy épület, hanem egy korszak omlott össze. Az emberek felléptek a jogfosztottság, a kiváltságok és a társadalmi egyenlőtlenségek ellen. A modern állam eszméje itt születik meg: az állam többé nem az uralkodó személyes birtoka, hanem a nép közös intézménye. A hatalom legitimitása nem Istentől, hanem a polgároktól származik.
II. Az alkotmányosság és a törvény előtti egyenlőség elve
A francia forradalom egyik első vívmánya volt az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789), amely kimondta, hogy:
Ez a nyilatkozat az alkotmányos demokráciák előképe, és máig idézett alapdokumentum az emberi jogok nemzetközi védelmében is.
III. Az állam mint közjó szolgálata
A modern állam nem pusztán rendfenntartó gépezet, hanem a közösség által létrehozott és ellenőrzött struktúra, amelynek célja a közjó szolgálata. A francia forradalom idején megfogalmazódott az igény arra, hogy:
A születési előjogok megszűnése, az állampolgárság egységes fogalma és a közoktatás megszervezése mind ezen elveken alapulnak.
IV. A nemzeti közösség fogalma
A Bastille-nap nem csupán a szabadság ünnepe, hanem a nemzeti egység szimbóluma is. 1790. július 14-én tartották meg a Föderáció Ünnepét, amelyen a francia tartományok képviselői, a polgárok és maga a király is egységet esküdtek az új Franciaország nevében. Ez az esemény előképe a modern nemzetállam megszületésének, amelyben az állampolgárok közös identitással és közös felelősséggel bírnak.
V. A Bastille-nap mint nemzetközi eszmei örökség
Bár a francia forradalom után Európa sokáig küzdött a monarchikus restaurációval, az eszmék megállíthatatlanul terjedtek. A nemzeti szuverenitás, az állampolgári jogok és a demokratikus államberendezkedés fogalma mára az ENSZ alapokmányaiban és az Európai Unió értékrendjében is jelen van. A Bastille-nap tehát nem csak francia ünnep – a modern állam, a demokratikus értékek és a közös felelősség napja. A modern állam nem természetes adottság, hanem történelmi és erkölcsi vívmány. Július 14. arra emlékeztet bennünket, hogy a szabadságot és egyenlőséget nem adják – ki kell vívni, meg kell őrizni, újra és újra meg kell érteni. A Bastille-nap nem a múlt romantikája, hanem az állampolgári tudat jelen idejű ünnepe. A modern állam akkor él, ha polgárai élnek jogaikkal és felelősségeikkel – közösen, szabadon és testvériségben.
Nana Mouskouri – Je chante avec toi liberté című dalának magyar fordítása:
Veled énekelek, Szabadság
(„Je chante avec toi liberté” – magyar fordítás)
Veled énekelek, Szabadság,
Amikor te szólsz, mindenki figyel.
A te hangod felér az egekig,
Te vagy a remény, a legszebb ígéret.
Veled énekelek, Szabadság,
Mint a tengerek morajlása, végtelen.
Te vagy az álmok dallama,
A népek szíveiben élő szerelem.
Refrén:
Te vagy az út, te vagy a fény,
Akiért élni érdemes,
Te vagy az égbolt csillaga,
Aki vezeti a reményeket.
Veled énekelek, Szabadság,
Te tanítottál élni és hinni.
Még ha néha el is veszünk,
A te neved újra felemel bennünket.
Ez a dal a szabadságot mint személyes, egyetemes és örök eszmét jeleníti meg – mintha egy szeretett baráthoz vagy isteni lényhez szólna. A dal gyakran kapcsolódik politikai változásokhoz, ellenálláshoz és népek önrendelkezési vágyához.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése