1789. Július 14 - Petőfi világszabadság

 

1789. Július 14 - Petőfi világszabadság

Petőfi Sándor neve összeforrt a szabadság eszményével – de nem csupán a magyar

szabadságéval. Ő világszabadságról álmodott. Ez a fogalom nála nem üres szólam, hanem

forradalmi, erkölcsi és emberi hitvallás. Íme egy rövid összefoglalás és egy

idézetgyűjtemény erről a központi gondolatról:

Petőfi és a világszabadság

Petőfi Sándor a 19. század egyik legnagyobb forradalmi költője volt, aki nemcsak a magyar

nép szabadságáért harcolt, hanem egy egyetemes emberi szabadságeszmény hordozója

lett. A világszabadság eszméje nála a nemzetek testvériségét, a zsarnokság elleni harcot és

az egyetemes emberi jogokat jelentette. Számára nem volt elég a magyar függetlenség – ő

hitt abban, hogy minden népnek joga van a szabadsághoz, és a világ csak akkor lehet

igazságos, ha minden ember szabad.

Kulcsidézetek Petőfitől a világszabadságról

1. „Világszabadság! ezt kívánom én…

”

– Egy gondolat bánt engemet (1846)

Itt Petőfi azt fejezi ki, hogy akkor lenne méltó a halál, ha a világszabadság harcában

esne el. Ez az egyik legikonikusabb sora.

2. „Rabok tovább nem leszünk soha,

Mi élni fogunk szabadon!”

– A szabadsághoz

A szabadság itt a lét egyetlen értelme és célja. Ez nem csak magyar ügy: az ember

létének alapja.

3. „A világ népei egyesüljetek! S legyetek szabadok, boldogok!”

– Petőfi levelezéseiben és politikai írásaiban is megjelenik az a gondolat, hogy a

népek összefogása a szabadság útja.

Mit jelentett számára a világszabadság?

●

Politikailag: a nemzeti függetlenségek elismerését, az elnyomó birodalmak

●

●

felbomlását

Társadalmilag: a jobbágyfelszabadítást, jogegyenlőséget, választójogot

Emberileg: a félelem nélküli életet, szólás- és sajtószabadságot, a gondolat

szabadságát

Öröksége a mának

Petőfi világszabadság-eszméje a mai napig aktuális: a diktatúrák, a háborúk, a

kizsákmányolás és a globális igazságtalanság világában újra és újra fel kell tenni a kérdést:„Rabok legyünk, vagy szabadok?”