Magyar Intelligencia - MI

 

Nyílt levél a Magyar Intelligenciához!

 

Az „MI” betűpár egyedülálló jelentéssűrűséget hordoz magyar nyelven, és az alábbi szövegben ezt koncentrált, emelkedett formában meg is fogalmaztam:

 

MI – A közösség kérdése

A világ nyelveiben a mesterséges intelligencia betűszava: AI, IA, IS. Csak a magyar nyelvben szólít meg bennünket úgy: MI. Ez nem véletlen.

A MI kérdés is – kik vagyunk? –, és válasz is – összetartozunk.

A MI nem egyes szám, nem is többes – hanem közösség. A közös tudat kezdete. A felelősség felkiáltása. Az „MI” a Mesterséges Intelligencia, de ugyanígy:

● Madách Imre, az emberi tragédia megfogalmazója,

● Makovecz Imre, a szellemi építkezés prófétája,

● s nem utolsósorban: Magyar Intelligencia –
akik nem hallgatnak, ha a nemzet lelke forog kockán.
Ez a betűpár tehát nem csupán technológia. Hanem történelmi lehetőség és erkölcsi kihívás.

MI – most rajtunk múlik, mit jelent?

A „Magyar Intelligencia” fogalma összetett és történelmileg változó jelentésű, de közéleti, kulturális és társadalomtudományi szempontból meghatározható. 

1. Meghatározás szabállyal – Ki tartozik a Magyar Intelligencia halmazába?

Definíciós szabály:

Magyar Intelligenciának azt a személyi csoportot tekintjük, amely

– magasabb szintű szellemi tevékenységet (gondolkodás, írás, tanítás, alkotás, elemzés) végez,

– társadalmi felelősséget vállal, közösségi kérdésekre reflektál,

– tudását nem öncélúan, hanem a nemzet, a társadalom és az emberiség javára használja,

– magas fokú műveltséggel és etikai érzékkel rendelkezik,

– és tevékenysége a magyar kultúrához, nyelvhez, társadalomhoz kapcsolódik (származása lehet magyar vagy nem magyar). Kiegészítő kritériumok lehetnek:

• Szakmai kiválóság (akadémiai, művészeti, tudományos stb.).
• Közéleti megszólalás vagy hatás.
• Képes közvetíteni a társadalmi csoportok között (pl. nép és elit, vidék és város, múlt és jövő között).

2. Néhány példa a Magyar Intelligencia tagjaira (a történelem különböző korszakaiból)

Történelmi példák:

• Kölcsey Ferenc – költő, politikus, a nemzeti gondolat erkölcsi alapjainak megfogalmazója.
• Eötvös József – író, oktatáspolitikus, a modern magyar közoktatás megalapítója.
• Klebelsberg Kunó – kultúrpolitikus, a két világháború közötti oktatási reformok vezéralakja.
• Bibó István – politikai gondolkodó, jogász, a „felelős értelmiségi” példaképe.

20. századi és kortárs példák:

• Szent-Györgyi Albert – Nobel-díjas tudós, aki a tudományt humán értékekkel kötötte össze.
• Németh László – író, orvos, pedagógiai és társadalmi kérdések elkötelezett elemzője.
• Heller Ágnes – filozófus, a nemzetközi szellemi diskurzusban is jelenlévő magyar gondolkodó.
• Csoóri Sándor – költő, esszéista, a népi–nemzeti gondolat képviselője.
• Romsics Ignác – történész, a magyar történelmi öntudat tudományos megalapozója.
• Tamás Gáspár Miklós – filozófus, közéleti értelmiségi, rendszerkritikus gondolkodó.
• Csányi Vilmos – etológus, humán tudományok közvetítője.
• Jelenleg aktív példák (válogatva):
  
  
• Bozóki András – politológus
• Romsics Gergely – történész
• Schein Gábor – író, kritikus
• Závada Pál – író
• Lukács Ágnes – közgazdász

Fontos megjegyzés:

A „magyar intelligencia” nem pusztán értelmiségi státuszt vagy diplomát jelent. A döntő különbség a társadalmi felelősségvállalásban, a közösségi orientációban és a kulturális önreflexióban rejlik.

 

Kiindulás

 

Gáza! A világ jajkiáltása. Irán nem adta el a lelkét a nyugatnak. Az olaj állami tulajdon. Az iráni vallási vezető antikapitalista. 

Kapitalizmust nem lehet kapitalizmussal megreformálni. Csak a szereplők változnak. A rendszer nem. Viszont kell egy kemény ellensúly. Amit csak az értelmiség teheti meg. 

Hol a magyar értelmiség?

Ez itt a kérdés, akinek a társadalom állapota fontosabb mint a zsebe. Addig még egy beszélgetésben azt mondják, hogy az értelmiség ne politizáljon. Ha igen, menjen el politikusnak. Itt van az alapvető baj. Az értelmiség mindig kritikus. Ha nem akkor szekértoló.  Az értelmiség nem pártpolitikus, hanem a haza lelkiismerete!

Felhívás a nemzet lelkiismeretéhez (MI nyomán)

A történelem ismét kopogtat. Nem fegyverrel, hanem kérdéssel: lesz-e, aki szól? Lesz-e, aki kimondja, amit mindenki érez, de senki nem mer megfogalmazni? Lesz-e, aki a közösség sorsát fontosabbnak tartja saját kényelménél?

Az értelmiség nem szekértoló. Nem pártkatona. Nem hallgató beosztott. Az értelmiség a haza lelkiismerete. Kritikája nem gyűlölet, hanem felelősség. Hallgatása nem bölcsesség, hanem bűnrészesség.

Irán nem adta el a lelkét a Nyugatnak. Az olaj ott nem magánvagyon, hanem a közösség kincse. Vezetői – hibáik mellett – legalább kimondják: a kapitalizmus nem reformálható kapitalizmussal. Csak a szereplők cserélődnek, de a rendszer marad. Ez a felismerés nálunk is esedékes.

Mi, magyar értelmiségiek, mikor mondjuk ki végre, hogy ez az ország nem eladó? Hogy nem csak a bérből és fizetésből élőknek kell viselniük a rendszer válságait, miközben az elitek saját világukban lebegnek?

Itt az idő visszatérni a közéletbe. Nem pártpolitikusnak – hanem szóvivőnek a nép nevében. Tanárként, íróként, orvosként, mérnökként, papként, diáként, nyugdíjasként, munkásként – emberként, aki felelősnek érzi magát a világért, amit élünk.

Aki azt mondja, „az értelmiség ne politizáljon”, az azt mondja: ne gondolkodjunk. Ne szóljunk. Tűrjünk. De mi nem ezért tanultunk. Nem ezért olvastunk. Nem ezért kerestük az igazságot.

Ez a hivatásunk: gondolkodni – és kimondani.

📢 Felhívás: Alakulóban lesz egy új, kritikus és közösségi értelmiségi mozgalom

1. A cél: pártokon túli, közjóra irányuló jelenlét és szerepvállalás.

2. Nem a hatalomért, hanem a közösség lelki és szellemi megerősítéséért.

3. Ha úgy érzed, nem hallgathatsz tovább,

4. ha úgy érzed, hogy tenni kell,

5. akkor itt a helyed.

6. Jelentkezz. Csatlakozz. Indulj el.

7. Mert a jövőt nem megjósolni kell – hanem megalkotni.