IV. RÉSZ: COGITO, ERGO SUM

 IV. RÉSZ: COGITO, ERGO SUM

Zoran Đinđić

A fejezet margójára:

„A gondolkodás nem passzív tevékenység. Aki elkezd gondolkodni, az már cselekszik. Aki kérdez, az már szembeszállt a hallgatással. Aki kimondja: ’Nem így van rendjén’, az már egy új világ alapját rakja le.”

A „Cogito, ergo sum” („Gondolkodom, tehát vagyok”) René Descartes legismertebb filozófiai tétele, amely a szubjektív bizonyosság alapköve a modern nyugati filozófiában. Az állítás a „Meditációk az első filozófiáról” (1641) című művében jelenik meg, és a radikális kételkedés módszeréből fakad: még ha minden másban is kételkedünk, abban biztosak lehetünk, hogy ha kételkedem, akkor gondolkodom, és ha gondolkodom, akkor létezem. Érdemes lehet az alábbi irányok egyikét követni:

1.  Filozófiai alapvetésként

A modern szubjektum hogyan születik meg Descartes-nál, és milyen hatással van ez az egyéni felelősségre, autonómiára, erkölcsi döntésre. Pl.:

„A ‘Cogito’ kijelöli az egyéni tudat autonómiáját, amely a demokratikus felelősségvállalás és a közösségi gondolkodás alapja lehet.”

2.  Politikai kontextusban

Érdekes lehet a „gondolkodom” és „vagyok” viszonyát a társadalmi-politikai létre alkalmazni: például egy olyan korban, amikor az autonóm gondolkodás veszélybe kerül (cenzúra, propaganda, apátia):

„Aki gondolkodik, az már ellenáll. Aki nem gondolkodik, az aláveti magát. Ezért a cogito politikai tett is.”

3.  Társadalomkritikai olvasatban

A gondolkodás mint szabadság, és annak elfojtása a modern hatalomtechnológiák (megfigyelés, manipuláció, fogyasztói kultúra) révén:

„A fogyasztói társadalom arra kondicionál, hogy érezz, de ne gondolkodj. Descartes tételének új változata ma így hangzana: ‘Fogyasztok, tehát vagyok’.”

A „Cogito, ergo sum” („Gondolkodom, tehát vagyok”) című fejezeted Szerbia jelenlegi politikai patthelyzetére utal, amely 2024 novembere óta tartó, folyamatos tüntetések és kormányválság következménye. A helyzet azóta sem rendeződött, és az ország továbbra is mély politikai és társadalmi válságban van.

 

Mi történt eddig?

● 2024. november 1-jén az újvidéki vasútállomás tetőszerkezete beomlott, 15 ember halálát okozva. A tragédiát széles körben a korrupció és a hanyagság számlájára írták, mivel a felújítást egy kínai konzorcium végezte, és számos szabálytalanságra derült fény.

● Országos tüntetések indultak, amelyeket kezdetben egyetemisták vezettek, de hamarosan csatlakoztak hozzájuk tanárok, gazdák és más társadalmi csoportok is. A demonstrációk a kormány lemondását, a korrupció felszámolását és az igazságszolgáltatás függetlenségét követelték.

● 2025. január 28-án Miloš Vučević miniszterelnök lemondott, miután a tüntetések során egy diáklányt állítólag a kormánypárt tagjai bántalmaztak. A lemondás azonban nem csillapította a tiltakozásokat. 

● 2025. április 16-án Đuro Macut, egy politikai tapasztalattal nem rendelkező orvosi professzor lett az új miniszterelnök. Kabinetje azonban nagyrészt a korábbi kormány tagjaiból áll, ami nem hozott érdemi változást. 

 

Miért „Cogito, ergo sum”?

A fejezet címe – „Gondolkodom, tehát vagyok” – szimbolikusan utal arra, hogy a szerb társadalom egyre tudatosabban reflektál saját helyzetére. A tüntetések nem csupán a konkrét események ellen irányulnak, hanem egy mélyebb rendszerszintű problémára: az autoriter kormányzásra, a jogállamiság hiányára és a társadalmi felelősségvállalás elnyomására.

 

 

Mi várható?

● További tüntetések: A demonstrációk valószínűleg folytatódnak, különösen, ha a kormány nem hajlandó érdemi reformokra.

● EU nyomás: Az Európai Unió hangsúlyozta, hogy Szerbia EU-csatlakozása a jogállamiság, a sajtószabadság és a választási reformok előrehaladásától függ. 

● Gazdasági kihívások: A politikai instabilitás és a tüntetések negatívan befolyásolják a gazdaságot, különösen a turizmust és a befektetéseket.

● Oroszország nyomása: Putyin és az ortodox pátriárka

 

Fejezetvázlat-javaslat

1. Bevezetés: A „Cogito, ergo sum” jelentése és relevanciája a jelenlegi szerbiai helyzetben.

2. A válság kezdete: Az újvidéki tragédia és az azt követő társadalmi reakciók.

3. A tüntetések dinamikája: A különböző társadalmi csoportok részvétele és követeléseik.

4. Politikai válaszok: A kormány lemondása, az új miniszterelnök kinevezése és az EU reakciója.

5. Társadalmi ébredés: A polgári öntudat növekedése és a „gondolkodás” mint ellenállás.

6. Kilátások: Lehetséges forgatókönyvek a politikai és társadalmi válság megoldására.

 

2025 tavasza

„A gondolkodás önigazolás. De mi történik, ha egy egész nemzet kezd el gondolkodni?”

2025. április vége. Belgrád, Újvidék, Kragujevac, Nis – egyre több a transzparens, egyre kevesebb a bizalom. A városok tele vannak kérdésekkel, a falvakban halkan morajlik az elégedetlenség. Az ország egy ponton mintha megállt volna. Nem előre, nem hátra. Csak körözünk a tények körül. Patthelyzet. Nem lehet tudni, mi fog történni – és mégis: valami már történik. Az emberek gondolkodnak. Ez a legfontosabb. Nem a pártok vezetnek, nem a tévék mondják meg, mit kell érezni. Valami mélyről, belülről jön: kérdések, kételyek, felismerések. A filozófus Descartes, évszázadokkal ezelőtt, azt mondta: „Gondolkodom, tehát vagyok.” Most, mintha egy egész társadalom próbálná ezt kimondani:

„Gondolkodunk – tehát még vagyunk.”

 

Márciusban a tüntetések új lendületet kaptak. A fiatalok, akik a kezdetek óta ott voltak az utcákon, most tanáraikkal, szüleikkel, egyházi emberekkel, orvosokkal és gazdákkal együtt vonultak. A társadalom nem csoportokra bomlott, hanem új szövetségekbe rendeződött. Nem volt vezető. Nem kellett. Mindenki a saját fejével kezdett el gondolkodni.

A kormány válasza? 

Egy új miniszterelnök, akit kevesen ismernek, és akit annál többen gyanakodva figyelnek. Đuro Macut professzor arcán nincs mosoly, nyilatkozatai óvatosak, körmondatai olyanok, mint az orvosi diagnózis: pontosak, de lélektelenek. A parlamentet ugyanazok töltik meg, akik az elmúlt években is – új csak a díszlet.

 

És mi lesz holnap?

Nem tudjuk. De gondolkodunk. És ez maga a forradalom. Nem a kövek, nem a könnygáz, hanem a felismerés:

„Ez a világ nem maradhat így.”

A Cogito itt nem öncélú filozófia. Itt létkérdés. Aki nem gondolkodik, az könnyen manipulálható. Aki gondolkodik – az már ellenáll. Kérdések, amelyek ma Szerbiában élnek:

● Kinek az országa Szerbia?

● Mi történik, ha a nép elkezdi visszakövetelni a saját jövőjét?

● Lehet-e hatalom nélküli közösséget építeni?

● Elég-e a gondolat ahhoz, hogy valami új elinduljon?

 

 

Belgrád, 2025. május 2. 

 

Európai Újságírók Szövetsége: Szükségállapotban a médiaszabadság Szerbiában, ajánlások a szerb és az uniós hatóságok számára

 

(Szerző: Nikola Radišić)

 

 

A sajtószabadság világnapjának előestéjén az Európai Újságírók Szövetsége (EFJ) közzétette a Médiaszabadság Gyorsreagálású Missziójának (MFRR) jelentését, amely riasztó megállapításokat tartalmaz a médiaszabadság helyzetének romlásáról Szerbiában. Az MFRR szolidaritási misszióját április 7. és 9. között Belgrádban és Újvidéken hajtották végre folyamatos megfigyelés mellett, és olyan helyzetet állapítottak meg, amely vészhelyzetnek nevezhető, és sürgős figyelmet és intézkedést igényel a szerb hatóságok és az EU részéről – jelentette be az EFJ. Bár a médiaszabadság válsága évek óta tart, az újvidéki vasútállomás előtetőjének tragikus leomlásáról szóló beszámolók még nagyobb nyomást gyakoroltak az újságírókra Szerbia-szerte, beleértve a fiatal újságírókat és az újságíró hallgatókat is – értékeli a jelentés. A dokumentum kiemeli, hogy a cenzúrától, a politikai nyomástól, a fokozódó médiaellenőrzéstől, a folyamatos lejárató kampányoktól, a visszaélésszerű perektől és a mindennapos életveszélyes fenyegetésektől kezdve a média munkatársai ellenséges környezettel szembesülnek, amelyben az elkövetők – beleértve az állami hatóságokat és tisztviselőket is – büntetlenül működnek. A fenyegetésekkel kapcsolatos vizsgálatok, amennyiben megkezdődnek, ritkán hatékonyak, és még ritkábban fejeződnek be, inkább formalitásként szolgálnak, mintsem valódi kísérletként az újságírók igazságszolgáltatásának és védelmének biztosítására. Mivel az újságírókat megakadályozzák szokásos munkájuk elvégzésében, folyamatos támadásokkal, visszautasításokkal és hiteltelenítési kísérletekkel szembesülnek, ami aláássa a polgárok szabad és pártatlan tájékoztatáshoz való jogát. A szolidaritási misszió során az MFRR partnerei találkoztak magán- és állami média, szakszervezetek és civil szervezetek újságíróival. A küldöttség találkozott a Köztársasági Ügyészség és a szerb rendőrség képviselőivel, valamint az Európai Unió belgrádi irodájának, az Európa Tanácsnak (ET) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a képviselőivel is. Az MFRR megállapításai között szerepelnek a szerb hatóságok súlyos mulasztásai az újságírók védelmében, ami ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményében (EJEE) biztosított szólásszabadság védelmével és az EU-csatlakozási tárgyalások 23. fejezetében (Igazságszolgáltatás és alapvető jogok) meghatározott kritériumokkal. 

 

Főbb ajánlások a szerb hatóságok, köztük Szerbia elnöke számára:

 

● Szüntessék be és ítéljék el a média és az újságírók elleni összes nyilvános támadást.

● Szüntessék be a média elleni összes jogellenes rendőri fellépést, beleértve a szerkesztőségek elleni razziákat is.

● Szüntessék meg a kémprogramok újságírók és a civil társadalom elleni jogellenes használatát.

● Biztosítsanak megfelelő képzést a rendőrség és az igazságszolgáltatás tagjai számára.

● Biztosítsák a média és az újságírók elleni támadások alapos és gyors kivizsgálását, beleértve a megoldatlan gyilkosságokat is.

● Biztosítsák, hogy a REM Tanács tagjainak új megválasztási folyamata tisztességes, független és átlátható, politikai befolyástól mentes legyen.

● Biztosítsák a közszolgálat függetlenségét.

 

Ajánlások az Európai Unió számára:

 

1. Nyilvánosan ítéljék el az újságírók és a civil társadalmi képviselők elleni összes támadást, akiket munkájuk miatt fenyegetések, fizikai támadások és jogi nyomás nehezítenek.

2. Nyilvánosan és következetesen kérdezzék meg a szerb hatóságokat az újságírók elleni támadások kivizsgálásának állapotáról.

3. Nyilvánosan ítéljék el az újságírók és a civil társadalmi szervezetek elleni jogellenes digitális megfigyelést és kémprogramok használatát, és vessék fel a kérdést a szerb tisztviselőkkel, köztük Szerbia elnökével tartott magas szintű találkozókon.

4. Fontolja meg a szerb hatóságokkal a 23. fejezetről folytatott tárgyalások felfüggesztését, amíg jelentős és fenntartható reformok nem történnek a következő területeken: A média szabadságának, a médiapluralizmusnak és az újságírók biztonságának biztosítása

 

A Médiaszabadság Gyorsreagálású Misszió kifejezi készségét a nyilvános konzultációkban való részvételre és a médiaszabadság megerősítésének támogatására Szerbiában. A missziót az Európai Újságírói Szövetség (EFJ) vezette, és csatlakoztak hozzá az ARTICLE 19 Europe szervezetek, az Európai Sajtó- és Médiaszabadság Központ (ECPMF), a Free Press Unlimited (FPU), a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) és az Osservatorio Balcani e Caucaso Transeuropa (OBCT) képviselői. A missziót a Szerbiai Független Újságírók Szövetsége (NUNS) támogatásával koordinálták.

A jelentés a misszióban részt vevő összes szervezet közös erőfeszítéseként készült, hangsúlyozza a közlemény.

 

 

 

Belgrád, 2025. május 2. 

 

Az EB Vučić moszkvai látogatásáról: A kapcsolatok Oroszországgal nem lehetnek normálisak, amíg a háború tart

 

(Szerző: Nikola Radišić)

 

EU zászlók, EB Christophe Licoppe/ Shutterstock.com

Aleksandar Vučić bejelentésével kapcsolatban, miszerint május 9-én Moszkvában lesz a fasizmus feletti győzelem napján, Markus Lammert, az EB szóvivője azt mondja, hogy az EU számítani akar Szerbiára, és hogy az országnak meg kell erősítenie stratégiai irányát az EU felé.

 

„Az EU mindenki számára, beleértve Szerbiát is, világos, hogy a kapcsolatok Oroszországgal nem lehetnek normálisak, amíg a háború tart” 

 

– mondta Lammert. Egy további kérdés után megismételte ezt a mondatot, és hozzátette, hogy nem akar találgatásokba bocsátkozni a lehetséges következményekről.

 

„Szerbia benyújtotta az EU-tagság iránti kérelmét. Az EU megbízható európai partnerként kíván számítani Szerbiára a közös elvek, értékek, biztonság és haladás terén. Szerbiának meg kell erősítenie stratégiai irányát. Kristálytiszta közléseket tettünk minden partnerünk, köztük a tagjelölt országok, köztük Szerbia számára: az Oroszországgal való kapcsolatok nem mehetnek a megszokott módon, amíg Putyin rezsimje van hatalmon, és Oroszország Ukrajna elleni, kiprovokálatlan és indokolatlan háborújának és agressziójának árnyékában áll” 

 

– mondta. Ahogy Vučić április 23-án elmondta, „a nyomás ellenére sem változtatta meg álláspontját”, és bejelentette, hogy május 9-én Moszkvába utazik a második világháborúban a fasizmus felett aratott győzelem 80. évfordulóját ünneplő parádéra.

 

 

 

Belgrád, 2025. május 2.