Levéltervezet

 

Tisztelt Professzor Asszony / Úr!

 

Magyar egyetemi közegből fordulok Önökhöz őszinte tisztelettel és együttérzéssel a Szerbiában zajló hallgatói és akadémiai megmozdulások kapcsán. Mély benyomást tett rám az a példaértékű egység, amelyet a diákok, oktatók és a társadalom más csoportjai tanúsítanak a jelenlegi politikai kihívásokkal szemben.

Úgy látom – és meggyőződésem –, hogy az a konfliktus, amely ma Szerbiában zajlik, nem egyszerűen a hatalom és az ellenzék közötti versengés, hanem egy egész korszak végpontja. A pártok logikája kimerült. A társadalom nem új szereplőket akar a régi kereteken belül, hanem új kereteket.

Ezért szeretném Önökkel megosztani egy kezdeményezés gondolatát, amely Magyarországon is formálódik: egy olyan új demokratikus modell elképzelését, amely nem a politikai pártokra, hanem egyetemekre és tudásalapú közösségekre épül. Ebben a modellben az egyetemek nemcsak oktatási intézmények, hanem deliberatív (megfontoláson alapuló) képviseleti terek is, ahol a társadalom valódi érdekei kerülnek napirendre – nem ideológiák, hanem szakmai érvek alapján.

Hiszem, hogy az, ami Szerbiában történik, világtörténeti jelentőségű lehet. A szerb hallgatók és professzorok elindítottak valamit, amit közösen, határokon átívelve érdemes továbbgondolnunk. Ez egy új világmodell lehetősége: az értelmiség és a társadalom együttműködésén alapuló, pártok nélküli, nyitott demokrácia felé.

Ezért keresem most Önöket. Szeretném elindítani a párbeszédet, közösen gondolkodni, tanulni egymástól, és akár egy közös szakmai műhely vagy kezdeményezés keretében elkezdeni ennek az új modellnek a kidolgozását. Ez nemcsak alternatíva lehet a jelenlegi válságos helyzetre, hanem reményteli üzenet Európa egésze számára is.

Ha nyitottak a gondolat iránt, örömmel egyeztetek személyes vagy online találkozóról. És bízom abban is, hogy a nemzetközi, különösen európai támogatás megszervezéséhez közösen tudunk érveket és terveket kidolgozni.

Barátsággal és tisztelettel:

Név

Pontus Kft.

Kapcsolat: e-mail

 

Melléklet: Új demokratikus modell a pártok után: Egyetemekre épülő részvételi demokrácia

1. Helyzetértékelés – válságban a képviseleti rendszer

A mai Szerbiában kibontakozó társadalmi tiltakozások nem egyszerűen a kormányzati hatalommal vagy egyes politikai kinevezésekkel szembeni reakciók. Ezek mélyebb válságot jeleznek: a társadalom egyre kevésbé fogadja el, hogy a közélet és a közérdek kizárólag a politikai pártokon keresztül képviselhető.

A hallgatók és egyetemi oktatók szerepvállalása, valamint a társadalom széles rétegeinek szolidaritása arra utal, hogy egy új, legitim képviseleti forma iránti igény van jelen. A jelenlegi rendszer struktúráin belül azonban ez a konfliktus nem feloldható: a hatalom és ellenzéke egyaránt saját embereit próbálja érvényesíteni, a társadalmi kontroll és részvétel viszont érdemben nem jelenik meg.

2. A kezdeményezés lényege – az egyetemek, mint demokratikus csomópontok

Az új modell alapgondolata, hogy a politikai pártokat – mint képviseleti mechanizmusokat – az egyetemek váltsák fel, és a tudásintézmények váljanak a közélet szervezőközpontjaivá. Az egyetemek – társadalmi legitimitásuk, szakmai kompetenciáik és deliberatív potenciáljuk révén – képesek lehetnek olyan új közösségi döntési struktúrák létrehozására, amelyek nyitottak, átláthatók és részvételiek. Az alábbi elvekre épülő modell körvonalazódik:

● Társadalmi képviselet pártok helyett egyetemi fórumokon keresztül;

● Deliberatív döntéshozatal, ahol az állampolgárok, hallgatók, oktatók és független szakértők vitákban és közös javaslatalkotásban vesznek részt;

● Nyilvánosság és transzparencia, amely erősíti a társadalmi bizalmat;

● Képviseleti kiválasztás új módszerei (pl. sorsolás, rotáció, szakmai jelölés), a pártlogikával szemben.

Ez nem csupán egy elméleti utópia: nemzetközi példák (pl. állampolgári tanácsok, deliberatív mini-publics, részvételi költségvetés stb.) már működnek – most azonban intézményi szinten, rendszerszintű váltásban kell gondolkodnunk.

3. A szerb mozgalom történelmi lehetősége

A szerbiai diákmozgalom olyan helyzetet teremtett, amelyben a társadalmi és értelmiségi együttállás új rendszerek beindítását teheti lehetővé. Ez nem forradalom a klasszikus értelemben, hanem intellektuális és demokratikus újjászervezés – amelyre a meglévő struktúrák képtelenek. Ez a modell lehetőséget teremt arra is, hogy a jelenlegi politikai elit arcvesztés nélkül vonuljon ki a hatalmi válságból, ha hajlandó nyitni az új irányba. A hatalom nem veszíti el pozícióját, ha egy átláthatóbb és szélesebb társadalmi támogatással bíró rendszerbe ágyazódik át.

4. Együttműködési lehetőségek

Magyar részről olyan kezdeményezést indítottunk el, amely e modell szakmai kidolgozását, összehasonlító elemzését és nemzetközi beágyazását célozza. Az alábbi konkrét együttműködési formákra keresünk partnereket:

● Szerb–magyar közös kutatócsoport a modell teoretikus és gyakorlati kidolgozására;

● Nemzetközi műhelyek szervezése, amelyekben hallgatók, oktatók, kutatók és aktivisták vitáznak és közösen alkotnak;

● Kísérleti projektek (pl. egyetemi deliberációs gyakorlatok, modellparlamentek);

● EU-s pályázatok és források bevonása egy új típusú társadalmi-demokratikus innováció támogatására.

5. Záró gondolat

A pártok utáni demokrácia nem utópia – hanem a jövő elkerülhetetlen kihívása. A szerbiai diákmozgalom megmutatta, hogy ez a jövő már elkezdődött. A kérdés most az, hogy képesek vagyunk-e közösen megalkotni egy új modellt, amely nemcsak megoldás a jelenlegi válságra, hanem inspiráció is lehet más társadalmak számára.

 

A szerb változat

 

Poštovana profesore gospođo / gospodine!

 

 

Iz mađarskog Übersög miljea, dolazim do vas sa šokovima poput asa i gutsöterezom o Szíttu i akademskim transformacijama koje se dešavaju u Srbiji. Bio sam duboko impresioniran načinom na koji ološi, radnici na cestama, instruktori i drugi ološi Sájámása padaju na zdravu političku mudrost.

Verujem - i svestan sam - da sukob koji se danas odvija u Srbiji nije samo nadmetanje između vlasti i opozicije, već krajnja tačka čitave epohe. Logika stranaka je iscrpljena. Društvo ne želi nove okvire u starim okvirima, već nove okvire.

Tördö Söder želi s vama podijeliti ideju o inicijaciji koja se također formira u Mađarskoj: ideju novog demokratskog modela koji se ne zasniva na političkim strankama, već na übers i üyddasapäsü kolektivima. U ovom modelu, übersäts nisu ideologije, već i deliberativni (u odnosu na očinski) ospileetski prostori, gdje moji sájalám sávém sávém tíke skreún agenda - ne ideologije, već argumenti, argumenti su napušteni.

Verujem da ono što je tursko u Srbiji može biti od svetskog istorijskog značaja. Srpski studenti i profesori su govorili, o čemu treba da razmišljamo zajedno, preko granica. Ovo je riječ za novi svjetski model: polovična, paternalistička, partijska demokratija koja kopa na strani integriteta i sajaláma.

Tražim most za tebe. Želim započeti dijalog, radit ću zajedno, učiti i pustiti zajedničku Praszky radionicu ili initiaţiei sző-tóm da se bavi razradom novog modela. Ova riječ može biti alternativa riječi "krüssös", ali i za evropski masat.

Ako ste zainteresovani za šivenje, rado ćemo vam reći o šivenju ili šivanju na mreži. I također vjerujem da će međunarodne i planove za razvoj.

Sa prijateljima i porodicom:

Uz prijateljstvo i poštovanje:

 

Ime

Pontus Kft.

Kontakt: e-mail

Dodatak: Novi demokratski model poslije partija: Participatorna demokratija zasnovana na univerzitetima

1. Procjena situacije – sistem predstavljanja u krizi

Socijalni protesti koji se danas odvijaju u Srbiji nisu samo reakcije protiv vlasti ili određenih političkih imenovanja. Ovo ukazuje na dublju krizu: društvo sve manje prihvata da se javni život i javni interes mogu zastupati samo kroz političke partije.

Uključenost studenata i univerzitetskih predavača, kao i solidarnost širokih slojeva društva, ukazuju na potrebu za novim, legitimnim oblikom predstavljanja. Međutim, ovaj sukob se ne može riješiti unutar struktura sadašnjeg sistema: i vlast i njena opozicija pokušavaju da afirmišu svoj narod, ali društvena kontrola i participacija se ne ostvaruju.

2. Suština inicijative – univerziteti kao demokratska čvorišta

Osnovna ideja novog modela je da političke stranke – kao mehanizme predstavljanja – treba zamijeniti univerzitetima, a institucije znanja postati organizacioni centri javnog života. Univerziteti, kroz svoju društvenu legitimnost, profesionalne kompetencije i deliberativni potencijal, mogu biti u stanju da stvore nove strukture odlučivanja u zajednici koje su otvorene, transparentne i participativne.

● Naveden je model zasnovan na sljedećim principima:

● Društveno predstavljanje putem univerzitetskih foruma umjesto partija;

● Deliberativno odlučivanje, gdje građani, studenti, nastavnici i nezavisni stručnjaci učestvuju u raspravama i zajedničkim prijedlozima;

● Javnost i transparentnost koji jačaju društveno povjerenje;

 

Nove metode selekcije predstavnika (npr. lutrija, rotacija, profesionalna nominacija), za razliku od partijske logike.

Ovo nije samo teorijska utopija: međunarodni primjeri (npr. vijeća građana, deliberativne mini-javnosti, participativno budžetiranje, itd.) već rade – ali sada moramo razmišljati o institucionalnim, sistemskim promjenama.

3. Istorijski potencijal srpskog pokreta

Srpski studentski pokret stvorio je situaciju u kojoj društvena i intelektualna saradnja može omogućiti pokretanje novih sistema. Ovo nije revolucija u klasičnom smislu, već intelektualna i demokratska reorganizacija – za koju postojeće strukture nisu sposobne.

Ovaj model također stvara priliku za sadašnju političku elitu da se povuče iz krize moći bez gubitka obraza, ako je spremna da se otvori novom smjeru. Moć ne gubi svoju poziciju ako je ugrađena u sistem sa transparentnijom i širom društvenom podrškom.

4. Mogućnosti saradnje

S mađarske strane pokrenuli smo inicijativu usmjerenu na profesionalni razvoj, komparativnu analizu i međunarodno ugrađivanje ovog modela. Tražimo partnere za sledeće specifične oblike saradnje:

● Srpsko-mađarska zajednička istraživačka grupa za teorijski i praktični razvoj modela;

● Organizacija međunarodnih radionica na kojima studenti, nastavnici, istraživači i aktivisti debatuju i sukreiraju;

● Eksperimentalni projekti (npr. univerzitetske vežbe razmatranja, modeli parlamenata);

● Uključivanje EU tendera i fondova za podršku nove vrste socijaldemokratskih inovacija.

5. Konačna misao

Postpartijska demokratija nije utopija - već neizbježan izazov budućnosti. Studentski pokret u Srbiji pokazao je da je ta budućnost već počela. Sada se postavlja pitanje da li smo u stanju da zajednički stvorimo novi model koji nije samo rješenje za trenutnu krizu, već može biti i inspiracija za druga