INNOVÁCIÓ: Képviselő képzés

INNOVÁCIÓ: Képviselő képzés

 

 

 

Vezetői összefoglaló

(Tudásalapú törvényhozás társadalomtudományi bázison – javaslat képviselői képzési programra egyetemi posztgraduális keretek között)

 

A tanulmány célja, hogy javaslatot tegyen egy olyan magyarországi képviselői posztgraduális képzési rendszerre, amely egyetemi (elsősorban társadalomtudományi karokra épülő) alapokon működik, és hozzájárul a parlamenti munka szakmai színvonalának emeléséhez. A javasolt modell a képviselet professzionalizálódását a demokratikus minőség és társadalmi bizalom erősítésének eszközeként kezeli. Főbb megállapítások:

1. A képviselői szerep átalakulása: A modern politikai döntéshozatal nemcsak politikai érzékenységet, hanem közpolitikai, jogi és gazdasági tudást is megkövetel. A képviselők szakmai felkészültsége nélkülözhetetlen a komplex társadalmi kihívások kezeléséhez.

2. Egyetemek mint tudásbázisok: A képzési program helyszínét a társadalomtudományi karok biztosítanák (pl.  BME GTK, ELTE TÁTK, Corvinus, SZTE, DE, PTE), amelyek garantálják a tudományos megalapozottságot, politikai függetlenséget és regionális elérhetőséget.

3. Háromszintű képzési modell: A program bevezető modulból (új képviselőknek), tematikus továbbképzésekből és szakpolitikai műhelyekből áll, a mikrotanúsítvány-rendszer alkalmazásával. Megfontaladó a mesterképzés az államtudományok képzés keretében.

4. Országos konzorcium: A képzést egy tudományos testület által koordinált egyetemi együttműködés szervezné, decentralizált megvalósítással.

5. Nyilvánosság és bizalom: A képzések tartalma nyilvános, részvételük dokumentált. Ez erősíti az átláthatóságot és a választói bizalmat.

6. Pilot-program: A rendszer bevezetése egy rövid, 8–10 hetes kísérleti kurzussal kezdődne, amelyet több egyetem közösen szervezne önkéntes alapon.

7. Záró gondolat: A képviselői képzés nem elitképzés, hanem a demokratikus működés minimumfeltétele. A tudásalapú törvényhozás nemcsak a döntéshozatal minőségét javítja, hanem közelebb hozza a politikát az állampolgárokhoz.

A parlamenti demokráciában a képviselők képzése (illetve a képviselői szerepre való felkészítés) nem minden országban formalizált, de egyre több helyen felmerül igényként. 

 

 

ELŐSZÓ

1. Miért van szükség képviselői képzésre?

● Komplex jogi és intézményi környezet: A törvényhozás összetett munkát igényel, amelyhez jogi, gazdasági, társadalomtudományi ismeretek szükségesek. 

● Közösség- és tudásépítés céljából modern, alkalmazás szintű technika elsajátítását, leadership képességek meglétét teszi fontossá.

● Társadalmi elvárások: A választók részéről elvárás, hogy képviselőik kompetensek, tájékozottak és átláthatóan működnek.

● Gyors változások: Az új technológiák, a digitalizáció, globális kihívások (pl. klímaváltozás) folyamatos tanulást követelnek meg.

 

2. Képviselői képzés típusai

● Induló képzés (orientation training): Újonnan megválasztott képviselők számára. Célja a parlamenti eljárások, jogalkotási folyamat, etikai szabályok és a parlamenti működés bemutatása.

● Folyamatos képzés: Hivatali idő alatt is szervezett továbbképzések – pl. költségvetési ismeretek, EU-politikák, digitális kompetenciák.

● Tematikus workshopok: Specifikus szakpolitikai kérdések (pl. oktatáspolitika, környezetvédelem) feldolgozására.

● Nemzetközi programok: Egyes képviselők részt vesznek nemzetközi képzéseken, pl. az Inter-Parliamentary Union, az OECD vagy az EU szervezésében.

 

3. Intézményi példák

● Egyesült Királyság: Az UK Parliament saját “induction” programokat működtet az új képviselők számára.

● Németország: A Bundestag együttműködik kutatóintézetekkel és egyetemekkel (pl. Humboldt Egyetem) képzési programokban.

● Kanada: A Library of Parliament széleskörű háttéranyagokat és személyes konzultációkat biztosít a képviselőknek.

● Magyarország: Nincs formalizált képviselői képzés, de az Országgyűlés Hivatala biztosít háttéranyagot, és működik a Parlamenti Kutatószolgálat. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (közigazgatási, jogi modulokban) van önkormányzati képviselő képzés

 

4. Kihívások és kritikák

● A képviselők gyakran túlterheltek, nehéz időt találni a képzésekre.

● Egyesek politikai bizalmatlanság miatt gyanakvással tekintenek a “képzésre” (indoktrinációtól tartanak).

● A pártpolitikai szempontok sokszor felülírják a szakmai-tudományos megközelítéseket. Az új modellben megszűnik!

 

5. Jövőbeli lehetőségek

● Egyetemi együttműködések: A parlamentek együttműködhetnek egyetemekkel képzési programok kidolgozására.

● Online tananyagok: Rugalmasan elérhető tudásanyag a képviselőknek és munkatársaiknak.

● Átlátható és nyilvános képzések: A választók bizalmát is növelheti, ha nyilvános, hogy a képviselők milyen képzésekben vesznek részt.

 

POSZTGRADUÁLIS Képviselő képzés

Bevezetés

A parlamenti demokrácia működésének egyik alapvető feltétele, hogy a választott képviselők képesek legyenek felelősen, szakmailag megalapozottan és hatékonyan ellátni törvényhozói feladataikat. A modern társadalmak komplexitása és a politikai döntéshozatal szakértelmet igénylő jellege egyre inkább szükségessé teszi a képviselők intézményes képzését. Míg számos nyugati országban már léteznek ilyen típusú programok, Magyarországon ez még gyerekcipőben jár.

1. A képviselői szerep professzionalizálódása

A képviselői tevékenység ma már nem csupán politikai jelenlétet és lojalitást kíván, hanem egyre inkább szakértelmet is: a jogalkotás, költségvetési tervezés, nemzetközi kapcsolatok vagy technológiai szabályozás olyan területek, amelyekhez alapos ismeretek szükségesek. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb az elvárás a választók részéről is a szakmailag megalapozott döntéshozatal iránt.

2.  A képviselői képzés hiánya Magyarországon

Magyarországon jelenleg nincs formalizált képzési rendszer a képviselők számára. Bár az Országgyűlés Hivatala és a Parlament Kutatószolgálata készít háttéranyagokat, ezek elérését és hasznosítását a pártpolitikai logika gyakran háttérbe szorítja. A képviselők felkészültsége sokszor személyes háttérükön, nem pedig egy átfogó képzési struktúrán múlik.

3. Egy javasolt modell: egyetemekre épülő demokrácia működése igényli a képviselői képzést

Az egyetemek, különösen a társadalomtudományi, jogi és közgazdasági karok, kiválóan alkalmasak lennének képviselők és parlamenti munkatársak képzésére. Egy ilyen modell három pilléren nyugodhatna:

● Alapképzés vagy felkészítő kurzus: a parlamenti ciklus elején, új képviselők számára, egyetemi szintű (akár akkreditált) kurzus formájában.

● Folyamatos továbbképzés: választható workshopok, rövid tanfolyamok vagy blended learning formájában.

● Tematikus tanácsadói háttér: az egyetemek kutatócsoportjai rendszeres szakmai támogatást nyújthatnának bizottságok vagy frakciók számára.

4. Előnyök és várható eredmények

● A képviselők kompetenciáinak növekedése, ami a törvényhozás színvonalának emelkedését eredményezi.

● A politikai döntéshozatal átláthatóbbá válik, hiszen a szakmai háttér dokumentálható.

● Az állampolgárok bizalma nőhet, ha látják, hogy képviselőik nemcsak politikai, hanem szakmai alapon is tájékozottak.

5. Záró gondolat: deliberatív fordulat a képzésen keresztül

A deliberatív demokrácia elmélete szerint a politikai döntések akkor igazságosak és legitimak, ha racionális, nyilvános vitákon alapulnak. Ennek előfeltétele, hogy a döntéshozók képesek legyenek elmélyülten mérlegelni az alternatívákat – ehhez pedig nélkülözhetetlen az intézményes tanulás és képzés.

 

KONCEPCIÓ

Javaslat képviselő képzés programra egyetemi keretek között - Tudásalapú törvényhozás társadalomtudományi bázison 

Bevezetés

A parlamenti képviselet napjainkban egyre összetettebb feladatot jelent: a politikai döntéshozatal a gyorsan változó társadalmi, gazdasági és technológiai környezetben nem csupán politikai érzékenységet, hanem szaktudást is követel. A képviselőknek ma már nem elegendő lojalitással és retorikai készséggel rendelkezniük – elengedhetetlen a közpolitikai, jogi, gazdasági és társadalomtudományi ismeretek folyamatos fejlesztése. Ez a tanulmány egy olyan képzési modell bevezetését javasolja, amely a képviselők, parlamenti munkatársak és politikai tanácsadók felkészítését a magyarországi társadalomtudományi karokon valósítaná meg, egyetemi szintű tanulmányi program formájában. A képzés intézményes formája nem különálló “akadémia”, hanem az egyetemek saját autonómiáján alapuló, országos lefedettséggel működő Parlamenti és Önkormányzati Képzési Hálózat lenne.

 

1. A képviselői szerep átalakulása – a szakmai felkészültség igénye

A képviselők munkája ma már nemcsak a törvények megszavazására, hanem azok előkészítésére, értelmezésére, módosítására és nyomon követésére is kiterjed. A társadalmi-gazdasági környezet komplexitása, a nemzetközi szabályozási rendszerek (pl. EU, ENSZ), a technológiai átalakulások és a klímaválság mind olyan kihívások, amelyekkel kizárólag szaktudás birtokában lehet hatékonyan foglalkozni. A képviselet professzionalizálódása tehát nem „elitizmus”, hanem demokratikus szükségszerűség: a társadalmi igazságosság, hatékonyság és deliberáció követelményeinek csak jól felkészült döntéshozók képesek megfelelni. Ezt támasztják alá a deliberatív demokrácia elméletei is (Habermas 1996; Mansbridge 2012; Dryzek 2000), amelyek szerint a döntések minősége a résztvevők tudásán és érvelési képességén múlik.

 

2. A képzés helye: társadalomtudományi karok mint demokratikus tudásbázisok

A javasolt képzési modell alapvető kiindulópontja, hogy a képviselők szakmai felkészítése nem a törvényhozás, hanem az egyetemek társadalomtudományi karainak feladata. Ennek három oka van:

● Tudományos megalapozottság: Az egyetemek rendelkeznek azokkal az oktatókkal, kutatókkal és tananyagokkal, amelyek a képviselők közpolitikai és társadalomtudományi képzéséhez szükségesek.

● Intézményi függetlenség: Az új modell szerint az autonóm egyetemek képesek biztosítani a politikai befolyástól mentes, kritikusan gondolkodó és pluralista tanulási környezetet.

● Regionális lefedettség: A különböző városokban működő társadalomtudományi karok lehetővé teszik, hogy a képzés országszerte elérhető legyen, ne csak Budapestre koncentrálódjon.

A modell alapja tehát egy decentralizált, egyetemek közötti együttműködés, ahol az intézmények közösen fejlesztik ki a képzési modulokat, de azok helyben valósulnak meg.

 

3. A képzési program felépítése – egyetemi szintű tudásmodulok képviselők számára

A képzési program három szinten szerveződik: bevezető modul, továbbképző modulok és szakpolitikai műhelyek. A program nem ad politikai képzést, hanem közpolitikai, jogi, gazdasági és társadalomtudományi ismereteket közvetít, elsősorban a törvényhozói munka szakszerűségének erősítése céljából.

3.1 Bevezető modul (új képviselők számára)

● Alkotmányos berendezkedés és parlamenti működés (alaptörvény, házszabály, bizottsági struktúrák)

● Közpolitikai döntéshozatal alapjai (döntéselmélet, hatáselemzés, stakeholder-elemzés)

● Etika, felelősség és közszolgálati normák

● Kommunikáció, retorika, válságkezelés (különösen deliberatív helyzetekre felkészítő gyakorlati modul)

3.2 Továbbképzési modulok (tematikus, választható, rövid kurzusok)

● Oktatáspolitika és társadalmi mobilitás

● Egészségügy rendszerei és reformlehetőségei

● Környezetpolitika és klímaváltozás

● Digitalizáció, mesterséges intelligencia és adatvédelem

● EU-jog és nemzetközi szerződéses kötelezettségek

● Kisebbségek és esélyegyenlőség

E modulokat az egyetemek kreditálhatják, akár tanúsítvány vagy mikrotanúsítvány (microcredent) rendszerben. A részvétel dokumentált, de nem osztályozott.

3.3 Szakpolitikai műhelyek

Az egyetemek keretein belül működő kutatócsoportok tematikus műhelyeket hoznak létre, amelyek:

● rövid elemzéseket, háttéranyagokat készítenek aktuális törvényjavaslatokhoz,

● lehetőséget biztosítanak képviselők és kutatók közös konzultációjára,

● workshopokat tartanak nyilvános, deliberatív vitákhoz.

 

4. Egyetemi együttműködés és koordináció

A képzést országos konzorcium szervezné, amelyben részt vehetnek:

1. BME GTK

2. ELTE Társadalomtudományi Kar

3. Budapesti Corvinus Egyetem

4. Szegedi Tudományegyetem TÁTK és BTK

5. Debreceni Egyetem Humán Tudományok Kara

6. Pécsi Tudományegyetem BTK

7. Nemzeti Közszolgálati Egyetem (közigazgatási, jogi modulokban)

A konzorcium közös tananyagot dolgoz ki, de regionálisan decentralizált módon valósítja meg a képzéseket, lehetővé téve a vidéki, önkormányzati képviselők bevonását is. A program koordinációját egy választott tudományos testület végezné, amely tagjai egyetemi oktatókból, kutatókból és szakértőkből állnak. A program szervezése, értékelése és fejlesztése ezen testület hatáskörébe tartozna.

 

5. Demokratikus nyilvánosság és átláthatóság

A képviselői képzés egyik központi célja, hogy erősítse az állampolgári bizalmat és növelje a parlamenti és az önkormányzati működés átláthatóságát.

● A képzések tananyagai, tematikái, előadásai nyilvánosan elérhetők.

● A képviselők önkéntes részvétele dokumentált, és visszakereshető a választópolgárok számára.

● A tananyagokat open access formában is publikálják, ezzel elősegítve a civil társadalom, újságírók és érdeklődők informálódását.

● A képzés nem titkosított vagy elitista tudás, hanem a közszolgálat minőségének emelését szolgáló eszköz.

 

6. Bevezetés lépései és javasolt pilot-program

A képzési rendszer bevezetése fokozatosan, kísérleti (pilot) jelleggel történhet, amely lehetővé teszi a modell tesztelését, az érintettek bevonását és a későbbi országos kiterjesztést.

6.1 Előkészítés és intézményi együttműködés

● Konzorcium létrehozása: az érintett egyetemek (társadalomtudományi karok) közötti együttműködési megállapodás.

● Tananyag-fejlesztés: közös kurzuskínálat kidolgozása, egységes képzési célokkal.

6.2  Pilot-program indítása

● A program első változata egy 8–10 hetes bevezető modul lenne, amelyet 2–3 egyetem közösen valósít meg, és amelyre önkéntesen jelentkezhetnek új és aktív képviselők.

● A képzést hibrid formában (online + személyes) kínálnák, figyelembe véve a képviselők időbeosztását.

● A résztvevők tanúsítványt kapnak, és visszajelzést adhatnak a program fejlesztéséhez.

6.3  Értékelés és bővítés

● A pilot-program értékelése alapján javasolt a program kiterjesztése más egyetemekre és új tematikus modulokra.

● A későbbi években lehetőség nyílhat kreditálható tanfolyamokra, a melyekbe a képviselők stábtagjai, bizottsági szakértők és akár civil szervezeti szereplők is bekapcsolódhatnak.

 

7. Záró gondolat: tudás és képviselet összekapcsolása

A demokratikus képviselet minősége döntően függ attól, hogy a döntéshozók milyen ismeretekkel, értelmezési keretekkel és érvelési készséggel rendelkeznek. A tudás nem csupán eszköz, hanem a felelős kormányzás alapja. A társadalomtudományi karokon szervezett képviselői képzés lehetőséget ad arra, hogy a politikai döntéshozatal új minőséget nyerjen: szakmailag megalapozottabb, átláthatóbb és társadalmilag igazságosabb legyen. A javasolt, pártok nélküli  modell nem „akadémiai elitképzés”, hanem egy demokratikus minimum: annak elismerése, hogy a politikai képviselet nemcsak jog, hanem tanulható és tanulandó felelősség is. A társadalomtudományok nem a politika felett állnak, hanem annak partnerévé válhatnak az intézményes tanulás terébe. A képviselet jövője nem az intézmények bővítésében, hanem azok elmélyítésében rejlik. A tudásalapú törvényhozás társadalomtudományi alapokon teremthet kapcsolatot a szakmaiság, a nyilvánosság és az állampolgári bizalom között.

 

Irodalomjegyzék:

 

• Habermas, J. (1996). Between Facts and Norms. MIT Press.

• Dryzek, J. S. (2000). Deliberative Democracy and Beyond. Oxford University Press.

• Mansbridge, J. (2012). A Systemic Approach to Deliberative Democracy. In Deliberative Systems, ed. Parkinson & Mansbridge.

 

 

 

IMPLEMENTÁCIÓ

 

A képviselői posztgraduális képzés elnevezésének érdemes egyszerre kifejeznie a célcsoportot, a képzés szintjét, és a demokratikus, közpolitikai fókuszt. Az alábbi névötletek mind ezt az irányt követik:

1. Alapnevek – világos és szakmai: Választhatók:

● Képviselői és közpolitikai tanulmányok posztgraduális program

● Demokratikus képviselet és törvényhozás szak

● Parlamenti és közpolitikai ismeretek szakirányú továbbképzés

● Képviseleti kompetenciák posztgraduális képzés

● Képviseleti és közszolgálati tanulmányok szak

2. Rövidebb, „brandelhető” nevek

● Parlamenti Akadémia (ha külön programként jelenik meg)

● Képviselői Tudásprogram

● Törvényhozási Mesterkurzus

● Közpolitikai Képviselői Modul

● Demokratikus Tudásprogram

3. Angol nyelvű változat (ha szükséges nemzetközi kommunikációhoz)

● Graduate Program in Parliamentary and Public Policy Studies

● Postgraduate Certificate in Democratic Representation

● Legislative Leadership and Policy Program

● Academic Training for Elected Representatives

 

Képzés hivatalos neve lehet:

Törvényhozási és Közpolitikai Tanulmányok – szakirányú továbbképzési szak

 

Képzés célja

A szak célja, hogy a közéletben, különösen a törvényhozásban, önkormányzati, kormányzati vagy más közpolitikai területen tevékenykedő szereplők számára rendszerezett, alkalmazható tudást, közösség- tudásépítés szervezési kompetenciákat nyújtson a parlamenti működés, a közpolitikai döntéshozatal, a társadalmi hatáselemzés és a demokratikus deliberáció területein. A képzés hozzájárul a közéleti szerepvállalás professzionalizálásához, és megalapozott tudással támogatja a közszféra hatékonyabb működését.

 

Célcsoportok

● Országgyűlési és önkormányzati képviselők

● Parlamenti és önkormányzati munkatársak

● Politikai tanácsadók, frakciók és bizottságok szakértői

● Civil és érdekvédelmi szervezetek szakpolitikai szakemberei

● Közszolgálati tisztviselők, akik jogalkotási, közpolitikai munkában vesznek részt

 

Felvételi követelmény

Legalább alapképzésben szerzett (BA/BSc) diploma, preferáltan műszaki, társadalomtudományi, jogi, gazdasági vagy humán területről.

 

Képzési idő és forma

● 2 félév, levelező tagozat (heti egy-két nap, hibrid formában)

● Kredit: 60 kredit

● Zárás: szakdolgozat és komplex záróvizsga

 

Mintatantervi modulok

1. Parlamenti intézményrendszer és törvényhozási eljárások

2. Közpolitikai elemzés és hatásvizsgálat

3. Etikai és közszolgálati normák a képviseletben

4. Társadalomelmélet és politikai filozófia alapjai

5. KÖZÖSSÉGÉPITÉS, InfoKommunikáció és deliberáció – vitavezetés, nyilvános megszólalás

6. Európai és nemzetközi jogi környezet

7. Kutatási módszertan és szakpolitikai műhelymunka

 

Intézményi háttér (javasolt)

A képzés társadalomtudományi karokon belül kerülne akkreditálásra (pl. BME GTK, ELTE TÁTK, Corvinus, SZTE, PTE stb.), országos lefedettségű együttműködés keretében.

 

Akkreditációs dokumentum – Vázlat

 

1. Képzést indító intézmény

 

Pl: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (BME GTK)

 

2. A képzés célja

 

A képzés célja, hogy a hallgatók komplex és alkalmazható tudást szerezzenek a törvényhozás, a közpolitikai elemzés, valamint a demokratikus intézmények működésének területén. A program felkészít a választott képviseletben és politikai tanácsadásban végzett munkára, fejleszti az intézményi, jogi és társadalomtudományi ismereteket, és elősegíti a transzparens, deliberatív politikai működés gyakorlati megvalósítását.

 

3. A képzés jellemzői:

 

1. Típusa: szakirányú továbbképzés

2. Időtartam: 2 félév, levelező tagozat

3. Kreditérték: 60 kredit

4. A képzés célcsoportjai:

 

● Országgyűlési és önkormányzati képviselők

● Parlament és önkormányzatok szakértői

● Politikai és közpolitikai tanácsadók

● Civil és érdekképviseleti szervezetek szereplői

● Közigazgatási döntéshozók

 

5. Bemeneti követelmény: Legalább BA/BSc diploma – preferáltan műszaki, társadalomtudományi, jogi, gazdasági, politológiai vagy mérnöktudományi háttérrel.

 

 

4. A képzés során megszerezhető kompetenciák:

 

- A parlamenti és önkormányzati döntéshozatal jogi és intézményi kereteinek alkalmazása
- Közpolitikai elemzések készítése és vitában való részvétel
- közösség- és tudásépítés, infokommunikáció eszközök alkalmazása, Nyilvános és deliberatív kommunikáció
- Politikai felelősség, etikusság és képviseleti gondolkodás
- A társadalmi komplexitás értelmezése tudományos eszközökkel

 

 

5. Mintatanterv

 

Modul címe	Kredit	Tantárgyi példák
Törvényhozási intézmények és eljárások	8	Parlament működése, bizottsági struktúrák
Közpolitikai elemzés és hatáselemzés	10	Politikai döntéselmélet, stakeholder-elemzés
Képviseleti etika és közszolgálati felelősség	6	Politikai etika, integritás
Kommunikáció, deliberáció és retorika	8	Infokommunikáció, Nyilvános vita, tárgyalás, kríziskommunikáció
Európai és nemzetközi jog	6	EU-jog, nemzetközi szerződések
Társadalomtudományi alapozás	8	Politológia, társadalomelmélet
Kutatási módszertan és műhelymunka	8	Esettanulmány, policy paper készítés
Záródolgozat és prezentáció	6	Gyakorlati alkalmazás, visszacsatolás

 

6. Tantárgyleírások

 

Törvényhozási intézmények és eljárások

A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a parlamenti és önkormányzati szervek működését, a törvényalkotás szakaszait, valamint a jogalkotási eljárás technikai és politikai aspektusait. Kiemelt figyelmet kapnak a bizottsági struktúrák és azok szerepe a döntéshozatalban.

 

Közpolitikai elemzés és hatáselemzés

A tárgy középpontjában a közpolitikai döntések előkészítésének módszerei állnak, különös tekintettel a hatáselemzésre, stakeholder-elemzésre és közpolitikai modellekre. A hallgatók gyakorlati példákon keresztül sajátítják el az alkalmazott eszközöket.

 

Képviseleti etika és közszolgálati felelősség

A tantárgy célja a politikai etika, integritás és felelősség kérdéseinek vizsgálata. Foglalkozik a képviselők és közszolgák magatartási normáival, összeférhetetlenséggel, transzparenciával és a közbizalom szerepével.

 

Közösség és tudásépítés, Szervezés, Kommunikáció, deliberáció és retorika

A kurzus során a hallgatók a közéleti szereplők kommunikációs eszközeit és stratégiáit ismerik meg, különös figyelemmel a nyilvános vitára, érveléstechnikára, válságkommunikációra és deliberatív folyamatokra.

 

Európai és nemzetközi jog

A tantárgy bemutatja az EU intézményrendszerét, jogalkotási eljárásait, valamint a nemzetközi jog szerepét a nemzeti törvényhozásban. Kitér a nemzetközi szerződések hatására és jogharmonizációs kérdésekre.

 

Társadalomtudományi alapozás

A kurzus célja, hogy elméleti alapozást nyújtson a politikatudomány, szociológia és társadalomelmélet főbb irányzataiból, különös tekintettel a modern állam, hatalom, és képviselet fogalmaira.

 

Kutatási módszertan és műhelymunka

A hallgatók megismerkednek a kvalitatív és kvantitatív kutatási módszerekkel, valamint közpolitikai dokumentumok (policy paper, hatásvizsgálat) készítésével. A tárgy része egy gyakorlati műhelymunka is.

 

Záródolgozat és prezentáció

A tantárgy keretében a hallgatók egy választott szakpolitikai témában önálló záródolgozatot készítenek, melyet prezentáció formájában is bemutatnak. A dolgozat célja a megszerzett ismeretek alkalmazása és integrálása.

 

 

7. Képzést indító intézmény

 

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (BME GTK)

 

1. Oktatói háttér és szakmai kompetenciák

 

A képzés multidiszciplináris jellege miatt a tantárgyakat a BME GTK, valamint együttműködő karok (pl. Állam- és Jogtudományi Karok, Politikatudományi Intézetek) oktatói és kutatói tanítanák. Az oktatók kiválasztásánál elsődleges szempont a releváns tudományos háttér, közpolitikai vagy gyakorlati tapasztalat, valamint a felnőttképzésben való jártasság. Lehetséges oktatói profilok:

 

- Dr. XY Anna – habilitált egyetemi docens, szakterület: politikai intézmények, parlamenti működés

- Dr. Z Béla – egyetemi tanár, szakterület: közpolitika, döntéselmélet, hatáselemzés

- Dr. T Katalin – adjunktus, szakterület: közszolgálati etika, integritásmenedzsment

- Dr. L Gábor – kutató, szakterület: EU-jog és nemzetközi kapcsolatok

- Dr. N Mária – retorika és vitakultúra oktató, közösségépítő, kommunikációs tanácsadó

 

2. Minőségbiztosítási terv

 

A képzés minőségét több szinten biztosítjuk:

- Oktatói kiválasztás és értékelés: Az oktatókat a kari tanács által elfogadott kritériumok alapján választják ki. Félévente hallgatói visszajelzés alapján értékeljük őket.
- Tartalmi monitoring: A tananyagokat évente felülvizsgálja a szakmai tanácsadó testület.
- Programfejlesztés: A záródolgozatok és szakmai visszajelzések alapján évente javaslat készül a képzés fejlesztésére.
- Adminisztratív nyomonkövetés: Minden kurzushoz tartozik elektronikus jelenlét- és teljesítmény-nyilvántartás.

 

3. Modulonkénti tanulási eredmények

 

Tudás és kompetenciák:

 

A hallgató képes értelmezni és bemutatni a parlamenti és önkormányzati intézményrendszert.

Átlátja a törvényhozás szakaszait, szereplőit és formális eljárásrendjét.

Közpolitikai elemzés és hatáselemzés

Képes közpolitikai javaslatokat rendszerszinten elemezni.

Alkalmazza a hatáselemzési és stakeholder-elemzési módszereket döntési helyzetekben.

Képviseleti etika és közszolgálati felelősség

Ismeri a politikai etika alapfogalmait és alkalmazza azokat a képviseleti munkában.

Érzékenyen reagál integritási dilemmákra, ismeri a közszolgálati normarendszert.

Kommunikáció, deliberáció és retorika

Képes nyilvános megszólalások előkészítésére, infokommunikációs eszközök, mesterséges intelligencia alkalmazására, Közösség- és tudásépítésre. Szevezés.

Hatékonyan vesz részt vitákban, érvel deliberatív helyzetekben.

Európai és nemzetközi jog

Megérti az EU és a nemzetközi jog viszonyát a hazai törvényhozáshoz.

Képes értelmezni a nemzetközi kötelezettségek hazai hatásait.

Társadalomtudományi alapozás

Ismeri a politikatudomány, szociológia és társadalomelmélet főbb iskoláit.

Alkalmazza az elméleteket társadalmi folyamatok értelmezésére.

Kutatási módszertan és műhelymunka

Képes kvalitatív és kvantitatív kutatás tervezésére.

Közpolitikai policy dokumentumot tud önállóan készíteni.