Az eltűnő emlékezet

1956. október 23.

Ma hol van a “labor”? Covidnál Ausztria volt!

(Gondolatok az “ez itt a kérdésre… A nyugatosodás vagy nyugatosítás?” - 2025. 01.30.-I témáról)

Néhány egyperces (Tanú, 1969), összesen 8 perc:

Kiss Gy. Csaba (1945-), 

Ötvös István (1972-)

Lenéztek minket? Mikortól van ez így?

   

Varga Miklós (1956-)  A vén EURÓPA a dal és az Első szabad 1990. március 15.

Fritz Tamás (1959-): 1989: Nyugaton létrejön a neoliberalizmus! 

Cserhalmi György (1948-): Mit akar a magyar nemzet? 1989. március 15. 

SZABAD, FÜGGETLEN ÉS DEMOKRATIKUS MAGYARORSZÁG 

A 12. pont: Igazságot 56-nak! Tisztességet a forradalom mártírjainak! 

Nyilvánítsák nemzeti ünneppé október 23.-át! 

Márai Sándor: Mennyből az angyal!

Ötvös: A Kádár rendszer legnagyobb tragédiája:

KÁDÁR RENDSZER: KIZÁRÓLAGOS EGYÉNI TÚLÉLÉSI STRATÉGIÁT TETT NORMÁVÁ. KÖZÖSSÉG NINCS!  

Ez nem a kapitalizmus? 

Nem ez van ma is?!

1956  

A régió!? Nem ez van ma is?!

Hamvas Béla (1897-1968): “Az egész magyar értelmiség elárulta 1956-t”.

Honnan vesz? 

Kinek a nevében nyilatkozik?

Elárulta? 

Kindler József - nem, Ladó László - nem, Simonyi Károly - nem. A mi generáción sem. Akkor vajon ki?

Orbán Viktor beszéde 1956 (A beszéd 1956-ról1989. június 16.)

Tatabánya  1990. március 15. Fritz Tamás: Kádár rendszertől való mentális megszabadulás,  

Szerintem, Stefano Bottoni magyar-olasz történész nem látja jól.

A világ 1956-ban a magyarokat tisztelte (2006:-LAZIO) 50 év után is. 

1. De most? 

Ma kevesen tudják, mi történt 1956-ban. Egyre kevesebben vannak, akik átélték, akik elmesélhetnék. Én tudom, akkor lettem felnőtt. Ott voltam nemcsak 1956-ban, hanem 1968-ban és 1989-ben is. Láttam, tapasztaltam. 

A történész sok mindent jól lát – egyet azonban biztos, hogy nem.  Nem veszi észre, hogy a magyarok többsége már nem érti 1956-ot, egyre kevesebben vannak, akik átélték. 

És baj van a nemzeti önértékelésünk is torz.

2. Kik vagyunk mi?

A történelem szolgává tett minket. Megalkuvókká, alkalmazkodókká. Tisztelet a kivételnek. 

3. De az értelmiség? (1956 értelmisége gyújtóláng volt!)

Szolidaritás van? Egoizmus? A másik nem számít? Konzumizmus!

Nincs arányérzékünk? 

Mindenki lenéz minket. 

Miért? (Valaki felteszi ezt a kérdést? .. ez itt a kérdés…)

4. És mi történik most?

Helyzet van a szomszédban, de melyikben?

A szerb egyetemisták ma azok, akik 1956 szellemét képviselik. Ők az akkori magyar egyetemi ifjúság letéteményesei - a mai Európában. (Mi meg közben megyünk külföldre munkát vállalni. Sokan. Aki marad lehet, hogy reménykedik, és lehet, hogy a kiskapukat keresi? A BILATERÁLIS ez a módi - ez a jó?)

5. De mi is volt 1956-ban?

• A nép nem elsősorban a hatalmat akarta, hanem egy emberként: Ruszkik haza! Egy ideig mentek.
• Egy hét után már minden megváltozott. Jöttek a nyilvános akasztások. Fejjel lefelé a lámpavasra az ÁVH-sokat. Sortüzek. Eldurvult!
• Annyi párt alakult, mint égen a csillag.
• A „Pesti srácok” legendája? A valóság az, hogy a hazatért “disszidensek” ágyútölteléknek használták őket, Molotov-koktéllal a tankok ellen. Felelőtlenség. Mondják az utódok.
• Apáink, a negyvenesek tudták, hogy az oroszok visszajönnek (Simonyi is tudta. Akkor is mondta, nem utólag). Ezért nem mentek a barikádokra.

Konzumizmus (vagy konzumerizmus) a kortársi társadalmak olyan jellemzője, amely egy társadalom lényegét a tagjai által – pénz vagy egyéb ellenérték fejében – nyújtott szolgáltatások, gyártott és értékesített termékek fogyasztásában látja. Ebben a felfogásban mind az áruk, mind a szolgáltatások olyan széles skálában állnak rendelkezésre, hogy a társadalom pénzügyi eszközökkel egyenlőtlenül rendelkező tagjai közel a lehetőségeik szerint tudjanak részt venni az anyagi helyzetüknek megfelelő fogyasztásban.

6. És most?

• Van Kétosztagúság! Kinek jó?
• Szerencsére nincs idegen hatalom az országban, még ha harsogják is, hogy van! – Akkor volt.
• Van viszont konzumizmus kapitalista hatalom, a cégek mindent a kezükben tartanak. Kik jönnek a helyükbe? 
• Van egy középosztálybeli harag – van mit veszíteni?
• Akkor mi van ? (Orbán Viktor beszéde 2024. október 23.) …ez itt (a valódi) kérdés…

1956 szelleméből nem maradt semmi. Sikerült kiűzi! (RADVÁNYI, 2024)

Nagy Imre, Magyarország volt miniszterelnökének újratemetése a rendszerváltozás egyik szimbolikus eseménye volt. Orbán Viktor, ifjú politikusként 1989. június 16-án egy rövid beszédet tartott a Hősök terén, amely beszéd nagy botrányt kavart. Orbán Viktor beszédében követelte a szovjet csapatok kivonását az országból.

Stefano Bottoni olasz-magyar történész szerint nem tudni hogyan reagálna Orbán Viktor rendszere, ha megcsappanna a társadalmi támogatottsága, főleg a kisebb, vidéki településeken. Ahogy az is kérdés, hogy a szemben álló politikai felek ha 2026-ban egy tiszta választás jön, és azt Orbán elveszti, meg akarnak-e majd állapodni egy rendezett hatalomátadásban, vagy nem. Egy ilyen egyezségnek a történész szerint része kellene, hogy legyen a NER-elit által magánvagyonként felhalmozott sok milliárd euró sorsának rendezése is. Stefano Bottoni szerint nagyon sok lehetséges kimenetel van, de az látszik, hogy a felek folyamatosan emelik a tétet, az Orbán rendszer pedig egyre durvább. Attól tart, nem feltétlenül lesz jó vége ennek a történetnek.

RADVÁNYI MIKLÓS: A

“gengszterautokrácia” kifejezés egy modern politikai fogalom, amely olyan autokratikus rendszerekre utal, ahol a hatalom gyakorlói a jogállamiság és a demokrácia látszatát fenntartva valójában egy szűk elit érdekeit szolgálják, gyakran korrupt, oligarchikus vagy bűnözői módszerekkel.Ez a rendszer a klasszikus diktatúráktól abban különbözik, hogy nem nyíltan elnyomó, hanem inkább a törvényeket saját céljaira alakítja, a média manipulációjával és a gazdasági hatalommal tartja fenn uralmát. A politikai ellenfelek ellehetetlenítése, a központosított kontroll és a populista retorika gyakran jellemzi az ilyen rendszereket.

Mesterséges Intelligencia szerint: 

A genszterautokrácia (angolul gangster autocracy) egy politikai kifejezés, amely olyan autokratikus rendszert ír le, ahol az állam működését a szervezett bűnözés módszereire emlékeztető elvek és gyakorlatok határozzák meg. Az ilyen rendszerekben a hatalom birtokosai – legyenek politikai vezetők, oligarchák vagy egy szűk elit csoport – a korrupciót, megfélemlítést, jogi manipulációt és akár nyílt erőszakot is felhasználják a hatalmuk megszilárdítására és megtartására.

Jellemzői:

​1.​Korrupció és klientelizmus – Az állam és a magánérdekek összefonódása, ahol a vezetők saját hűséges köreiknek juttatják a gazdasági és politikai előnyöket.

​2.​Jogállamiság leépítése – A törvényeket szelektíven alkalmazzák, az igazságszolgáltatás és a jogrendszer pedig a hatalom érdekeit szolgálja.

​3.​Erőszak és megfélemlítés – A politikai ellenfelek, újságírók és civil szervezetek ellen fenyegetéseket, karaktergyilkosságokat vagy akár fizikai erőszakot is alkalmazhatnak.

​4.​Állami és bűnszervezeti struktúrák összemosódása – A hatalmon lévők és a szervezett bűnözés között szoros kapcsolatok alakulnak ki, például illegális pénzmozgások, pénzmosás vagy zsarolás révén.

​5.​Propaganda és populizmus – A hatalom gyakran populista retorikával próbálja legitimálni magát, miközben ellenőrzése alá vonja a médiát és a nyilvános diskurzust.

​6.​Gazdasági függőségek kiépítése – Az államvezetés gazdasági függőséget hoz létre a lakosság és a vállalkozások számára, hogy könnyebben manipulálhassa őket.

Példák a történelemben és a jelenben:

​•​Egyes elemzők Oroszországot Vlagyimir Putyin vezetése alatt, vagy egyes közép-ázsiai és latin-amerikai rezsimeket tekintik genszterautokráciának.

​•​A múltban a maffiaállam kifejezést is használták például a 20. század eleji fasiszta Olaszország vagy az 1990-es években Szlobodan Milošević Szerbiájának leírására.

A fogalom tehát egy olyan politikai berendezkedést jelöl, amelyben az állami vezetők bűnszervezeti módszereket alkalmaznak a hatalom maximalizálása és a társadalom feletti kontroll fenntartása érdekében.