A sorokban azonban célszerűen nem a megrendelők, hanem az egyes megrendelések – szerződések vagy projektek – szerepelnek. Így ugyanaz a megrendelő több sorban is megjelenhet, és pontosan követhetővé válik minden ügylet.
A négy pénzügyi alaposzlop
- Állami megrendelés – szerződéses díj
- Megvalósítók és alvállalkozók szerződéses díjai
- Igazolt tényleges költség
- Eredmény, profit
A számítás:
\text{Profit}=\text{megrendelési díj}-\text{tényleges költség}
\text{Profithányad}=\frac{\text{profit}}{\text{megrendelési díj}}\times100
Ez a négy érték valóban elegendő lehet a pénzügyi lényeg bemutatásához. Az értelmezéshez azonban szükség van néhány azonosító adatra is.
Milyen adatok kellenek még?
- szerződés és projekt azonosítója;
- állami megrendelő neve;
- fővállalkozó és tulajdonosai;
- alvállalkozók;
- a megrendelés tárgya;
- helyszín;
- közbeszerzési eljárás típusa;
- ajánlattevők száma;
- szerződéskötés időpontja;
- eredeti és módosított határidő;
- eredeti és végleges szerződéses összeg;
- előlegek és kifizetések;
- műszaki készültség;
- minőségi és teljesítési mutatók;
- késedelem, kötbér, garanciális javítás;
- uniós vagy hazai finanszírozás;
- szerződésmódosítások száma és indoka.
Fontos különbség: a profit sok esetben nem állapítható meg közvetlenül egyetlen szerződésből, mert a vállalkozás általános költségeit is felosztják. Ezért az „igazolt projektköltség” és a vállalkozás éves beszámolójából származó eredmény együttes vizsgálata szükséges.
Milyen BIG DATA-elemzések végezhetők?
1. Árelemzés
- Mennyibe kerül ugyanaz az út, iskola, kórházi ágy vagy informatikai rendszer különböző helyeken?
- Mennyi az egy kilométerre, négyzetméterre vagy darabra jutó költség?
- Mekkora az eltérés a hazai és a nemzetközi referenciaáraktól?
- Hogyan változik az ár az infláció kiszűrése után?
2. Profitelemzés
- Mely vállalkozóknál szokatlanul magas a profithányad?
- Mely ágazatokban keletkezik kiugró profit?
- Van-e összefüggés az előleg, az áremelkedés és a profit között?
- A közpénzes megrendelések után ugrik-e meg a cég osztaléka?
3. Versenyelemzés
- Hány ajánlat érkezett egy-egy pályázatra?
- Milyen gyakori az egyajánlatos közbeszerzés?
- Mindig ugyanazok a vállalkozások nyernek-e?
- Vannak-e egymás között rendszeresen „váltakozva nyerő” cégek?
4. Koncentrációelemzés
- Az állami megrendelések hány százalékát kapja a tíz legnagyobb vállalkozó?
- Mely minisztériumok rendelnek rendszeresen ugyanazoktól a cégektől?
- Milyen tulajdonosi körhöz kerül a közpénz?
- Az első szintű alvállalkozókon túl végül kikhez jut el a pénz?
5. Szerződésmódosítások elemzése
- Hányszor és milyen összeggel emelkedett az eredeti ár?
- Gyakori-e az alacsony ajánlattal történő nyerés, majd az utólagos drágítás?
- Mely vállalkozóknál rendszeres a határidő-módosítás?
- Milyen indokokra hivatkozva emelik leggyakrabban az árat?
6. Teljesítményelemzés
- A kifizetett összeghez képest elkészült-e a vállalt teljesítmény?
- Határidőre, megfelelő minőségben valósult-e meg?
- Mennyi garanciális javítás vált szükségessé?
- Mekkora a beruházás tényleges társadalmi haszna és kihasználtsága?
7. Kapcsolati háló elemzése
A BIG DATA megmutathatja a szereplők hálózatát:
flowchart TD
A["Állami megrendelő"] --> B["Fővállalkozó"]
B --> C["Alvállalkozók"]
C --> D["Tényleges megvalósítók"]
B --> E["Tulajdonosi kör"]
E --> F["Kapcsolt vállalkozások"]
Így láthatóvá válhat, ha látszólag különböző cégek mögött ugyanaz a tulajdonosi vagy érdekcsoport áll.
8. Kockázati és korrupciós jelzőrendszer
Automatikus figyelmeztetést kaphatna az a szerződés, amelynél például:
- csak egy ajánlat érkezett;
- a végösszeg jelentősen meghaladja az eredeti árat;
- kiugró a profithányad;
- feltűnően magas az előleg;
- rövid idő alatt többször módosították a szerződést;
- ugyanaz a vállalkozói kör rendszeresen nyer;
- a fővállalkozói díj és a tényleges megvalósítás költsége között nagy a különbség;
- a teljesítés késik, de nincs kötbér;
- a nyertes cégnek kevés alkalmazottja vagy csekély korábbi teljesítménye van.
Ezek önmagukban nem bizonyítják a bűncselekményt, de kijelölik azokat az ügyeket, amelyeket ellenőrizni kell.
A legfontosabb mutató
Különösen beszédes lenne a közvetítői rés:
\text{Közvetítői rés}
=
\text{állami szerződés összege}
-
\text{tényleges megvalósítók díja}
Ez megmutatja, mennyi pénz marad a fővállalkozói és közvetítői szinteken. A különbség lehet indokolt szervezési, finanszírozási és kockázatvállalási díj – de ha aránytalanul nagy, vizsgálatot igényel.
A rendszer alapelve így foglalható össze:
Minden közpénzes megrendelés legyen nyitott, összehasonlítható és a teljes vállalkozói láncon keresztül követhető. Ne csak azt lássuk, mennyit fizetett az állam, hanem azt is: ki, mennyiért és milyen eredménnyel végezte el a munkát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése