A JOGÁLLAM ŐRE
A RÉSZVÉTELI DEMOKRÁCIÁBAN
Baka András (1952–) magyar jogtudós és bíró, a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének egyik ismert képviselője.
Pályájának fontosabb állomásai: 1991–2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírája volt Strasbourgban, majd 2009-ben a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választották. Mandátumát azonban 2012-ben idő előtt megszüntették, miután nyilvánosan bírálta az igazságszolgáltatást érintő kormányzati változtatásokat. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka véleménynyilvánítási szabadságát.
Most különösen aktuális a neve: a TISZA parlamenti frakciója 2026. augusztus 8-án Baka Andrást jelölte Magyarország köztársasági elnökének. A parlamenti választás várhatóan augusztus 11-én lesz.
Ez politikailag és alkotmányjogilag is erős szimbólum: az a bíró kerülhet az államfői tisztségbe, akinek korábbi idő előtti eltávolításáról Strasbourg jogsértést állapított meg.
Baka András személye valóban alkalmas arra, hogy a jogállam helyreállítását összekössük a részvételi demokrácia gondolatával. A TISZA 2026. augusztus 8-i államfőjelölése ezt különösen erős szimbólummá teszi.
BAKA ANDRÁS – A JOGÁLLAMTÓL A RÉSZVÉTELI DEMOKRÁCIÁIG
Baka történetének kiindulópontja a függetlenség. A Legfelsőbb Bíróság elnökeként szakmai alapon bírálta az igazságszolgáltatást érintő átalakításokat. Hatéves elnöki mandátuma 2012-ben, három és fél évvel annak lejárta előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája 2016-ban megállapította többek között a véleménynyilvánítás szabadságának megsértését. Ezért Baka története túlmutat egy személy sorsán. Egy alapelvet testesít meg:
A hatalom nem állhat a jog fölött.
De a jogállam önmagában még nem részvételi demokrácia. A jogállam teremti meg azt a biztonságos intézményi teret, amelyben a polgár szabadon megszólalhat, vitatkozhat, szerveződhet és részt vehet a közös döntések előkészítésében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése