Hazatalálás
 |
| Szent Gellért karlendítése Szent Istvánnak és népének szólt: MI MAGYAROK! |
Hazatalálás – egy nemzet ébredése
Van egy mondat, amelyet ha kimondunk, beleremeg a történelem. Nem hangos jelszó, nem politikai szólam, hanem valami mélyebbről fakadó felismerés:
„Megtalálta magát a magyar nemzet, innen már baj nem lehet.”
Ez a mondat nem dicsekvés, hanem tanúságtétel. Annak bizonyossága, hogy hosszú tévelygés, külső-belső próbák után egyszer csak megérkezünk önmagunkhoz – mint egy nemzet, amely nem mások elvárásainak próbál megfelelni, hanem a saját lelkiismeretének. E felismerésből született az alábbi vers:
Hazatalálás
(refrénes nemzeti vers a MI nyomán, mi vagyunk a nemzet)
Volt idő, mikor eltakart az árnyék,
s nem tudtuk, merre van az ég felett,
de mégis élt a szív mélyén a láng még:
Megtalálta magát a magyar nemzet, innen már baj nem lehet.
Sokszor törtek ránk jégverésű álmok,
s pusztult a vetés, amit kéz vetett,
de fölkeltünk, ahányszor porba vágtak –
Megtalálta magát a magyar nemzet, innen már baj nem lehet.
A nyelv, mit őrzünk, nemcsak szó – világ is,
s a dal, a fájdalom is üzenet,
de dalainkban újra fény virágzik –
Megtalálta magát a magyar nemzet, innen már baj nem lehet.
Tanultunk bátorságot csöndből, könnyből,
s az igazságért nem lettünk gyerek,
nagyhatalmak közt is megállunk méltón –
Megtalálta magát a magyar nemzet, innen már baj nem lehet.
És most, mikor a jövő küszöbére
lép nemzedék, ki már szívből szeret,
ráhagyjuk mind, mi igaz volt s remény lett –
Megtalálta magát a magyar nemzet, innen már baj nem lehet.
A vers nem a múlt dicsőségeit siratja, hanem a jövőbe emeli azt a belső tudást, amit hosszú évszázadokban vérrel, imával, és kultúrával szereztünk vissza.
A nemzet, amely megtalálja önmagát, szellemi otthonra lel – s innentől fogva sem vihar, sem ár nem sodorhatja el. Mert már tudja, ki ő. És ez elég ahhoz, hogy legyen holnap.
S még egy: A rendörség jelesre vizsgázott!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése