Vucsics: Hogyan győztem le a színes forradalomat

 Orbán Viktor: A napnál is világosabb, hogy a szerb és a magyar nemzet történelmi kihívásai

DOMJÁN ANIKÓ

KÖVETÉS

2025.02.17. 17:45

 

Hétfőn Aleksandar Vucsics szerb elnökkel tárgyalt Orbán Viktor kormányfő és többek között bejelentette, hogy van egy nagy tervük, amelynek már zajlik a megvalósítása: egy 300 kilométer hosszúságú olajvezeték megépítését tervezik a két ország közé, amely Magyarország és Szerbia energiabiztonságát fogja szolgálni. Vucsics tanítójaként hivatkozott Orbán Viktorra és hangsúlyozta, hogy a két nemzet között már baráti a viszony. 

Ahogyan arról beszámoltunk, Orbán Viktor Aleksandar Vucsics szerb elnökkel tárgyalt hétfőn. A megbeszélést követően sajtótájékoztatón számoltak be az eredményekről.  A kormányfő nyilatkozatát azzal kezdte, hogy bejelentette: Sulyok Tamás köztársasági elnök a legnagyobb magyar kitüntetéssel ismerte el Aleksandar Vicsics érdemeit.  Ma már a napnál is világosabb, hogy a szerb és a magyar nemzet történelmi kihívásai azonosak

– fogalmazott Orbán Viktor a sajtótájékoztató nyitányaként. 

A miniszterelnök elmondta, hogy a migráció, a katonai biztonság és energiabiztonság kérdését tekintették át Vucsics elnökkel. 

Orbán Viktor szerint Szerbia Európa legsikeresebb országa

Orbán Viktor szerint a balkán régió stabilitása Szerbia stabilitásával függ össze. Szerbia pedig akkor stabil, ha erős vezetése van. „Nincs magyar energiabiztonság Szerbia nélkül, és nincs szerb energiabiztonság Magyarország nélkül” – hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy tavaly mintegy 7,5 milliárd köbméter gáz érkezett Magyarországra Szerbián keresztül. 

A miniszterelnök bejelentette, hogy egy mintegy 300 kilométer hosszúságú olajvezeték építését tervezik a két ország közé, amely Szerbia és Magyarország energiabiztonságát fogja szolgálni. 

Orbán Viktor közölte, hogy az előkészítő munkálatok intenzíven zajlanak. De a két ország közötti villamosenergia volumenének a megduplázását is tervezik. A miniszterelnök hozzátette, hogy destabilizációs törekvések zajlanak mind Magyarország, mind Szerbia ellen és ilyen ellenszélben kellett dolgozniuk a gazdasági növekedésen. Orbán Viktor Európa egyik legsikeresebb országaként hivatkozott Szerbiára. 

Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Alekszandar Vucic szerb államfő sajtótájékoztatója a Karmelita kolostorban 2025. február 17-én

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI

Vucsics már testvéri viszonyról beszél

Aleksandar Vucsics ezután kifejtette, hogy megtiszteltetés volt számára átvenni a Magyar Érdemrend nagykeresztjét a nyaklánccal és az arany sugaras csillaggal. Úgy fogalmazott, hogy a szerbek lesznek a leghűségesebb barátai a magyaroknak, ennek a barátságnak az alapkövét pedig szerinte Orbán Viktor rakta le. Ez elsősorban Orbán Viktor politikai víziójának köszönhető Vucsics szerint. 

Igyekeztem tőle tanulni és figyelmesen rá hallgatni. Így épült fel a mi baráti és testvéri kapcsolatunk

– idézte fel a szerb elnök, hozzátéve, hogy a szerbek és a magyarok össznemzeti érzelmi viszonya változott meg.

Orbán Viktort nemcsak szövetségesének, de tanárának is nevezte a szerb elnök. 

A Budapest-Belgrád vasútvonal fontosságát hangsúlyozva kijelentette, hogy remélhetőleg 2026-ra már két óra 40 perc alatt lehet eljutni egyik fővárosból a másikba és így jöhetnek a szerbek Belgrádból a Váci utcára gulyásozni. Ha nem lettek volna gáztározók Magyarországon, kérdéses, hogy Szerbiában a leghidegebb napokon lett volna-e elegendő gáz.

Kiemelte azt is, hogy a kereskedelmi viszonyok rendkívül fejlődőek a két ország között, ezt segíti majd a megváltozó világrend is. A szerb elnök biztos abban, hogy a jövőben közösen csábítanak majd befektetőket a térségbe Ázsiából és Afrikából és az Egyesült Államokból egyaránt. Egyszersmind megköszönte Orbán Viktornak, hogy mindig jó barátja volt Donald Trump amerikai elnökkel akkor is, amikor mások kinevették. 

Víziónk a béke. Köszönjük Orbán Viktornak, hogy foglalkozik a Nyugat-Balkánnal

– mondta, hozzátéve, hogy mindig tisztelettel gondol rá.

Nem az ürgék fognak görkorcsolyázni a kőolajvezetékben 

Újságírói kérdésre felelve Orbán Viktor elmondta, hogy a kőolajvezetéket korábban sokan kinevették, de a háború után kiderült, hogy nem az ürgék fognak benne korcsolyázni, hanem stratégiai jelentősége van. Biztonságot jelent a két nemzetnek. 

Vucsics ezt megerősítette, hozzátéve, hogy ha a politikai ellenfelekre hallgattak volna, akkor katasztrófa érte volna a két nemzetet a háború kitörésekor. Ők pedig jó vezetőként jó döntést hoztak. A szerb elnök elmondta, hogy Orbán Viktorral barátokként, együttműködve, egymást tájékoztatva működnek együtt. 

Arról is beszélt, hogy amikor Szijjártó Péter Washingtonban tárgyal, akkor a szerbek is képviselve érzik magukat. 

Vucsics szerint Szerbiában megpróbáltak színes forradalmat kirobbantani a külső erők, ezért nagyon óvatos, megfontolt, de biztos benne, hogy ezt a külső kihívást már sikerült legyőzniük.  Ehhez hozzáfűzte, hogy már megkeresett egy magyar kiadót, hogy a Hogyan győztem le a színes forradalmat című könyvét magyar nyelven is el lehessen majd olvasni. 

 

Amíg Szerbia nem kapja meg azt az elismerést és perspektívát az Európai Európai Uniótól, ami megilleti, addig az unió hiába próbál balkáni politikát csinálni

– hangsúlyozta Orbán Viktor. 

A magyar miniszterelnök kijelentette, hogy még erősebb gazdasági együttműködésbe kezdenek az új amerikai hátszél hatására.

 

Budapest üdvözlete

“Budapest a diákok mellett áll!”

A szöveg AI: Ez a mondat ellenállást vagy tiltakozást fejez ki valamilyen igazságtalanság vagy visszaélés ellen. A véres tenyér lenyomata és a középen lévő szimbólum valószínűleg további politikai vagy társadalmi jelentést hordoz. A képen egy nő látható egy tüntetésen, aki egy táblát tart a kezében, amelyen “ПОДРШКА БЕЗ ГРАНИЦА” felirat szerepel. Fordítás magyarra:

“Határtalan támogatás”  vagy “Támogatás határok nélkül”

A nő egyik kezét felemelve tartja, amely vörös festékkel van bekenve – ez gyakran ellenállás, tiltakozás vagy igazságtalanság elleni demonstráció jelképe. A táblán is látható egy piros kéznyom, ami a tiltakozás részeként szimbolikus jelentést hordoz. A háttérben egy épület látható, amely alapján Budapesten, a Hősök terénél lett a kép készítve.

 

 

A diákok álláspontja

 

 

Amikor a mindenféle színnel bekent emberek színes forradalomról beszélnek, a diákok feketén-fehéren válaszolnak rájuk:

 

„Ez nem lehet színes forradalom, mert mi itt nem a kormány ellen harcolunk, nem azért harcolunk, hogy ez a kormány bukjon, még csak nem is azért, hogy leváltsuk.” 

 

– mondta a belgrádi filozófiai kar hallgatója.

 

"És nem valami állami rend megváltoztatását akarjuk, hanem az alkotmánynak és a törvénynek megfelelő rendszert. A már meglévő tiszteletet kérünk, nem valami erőszakos változtatást." 

 

- mondta Vukašin Đinović, az újvidéki bölcsészettudományi kar hallgatója. Se nem színes, se nem forradalom. A kérés teljesítését kéri:

 

"Úgy véljük, egyértelmű, hogy mit kell teljesíteni, kinek kell teljesítenie, és hogyan kell teljesíteni" 

 

- tette hozzá a hallgató.

 

 

A Kreml akcióban Vučić értékelésének megmentéséért: Ha nem tudsz foglalkozni a diákokkal, hívd Moszkvát

 

HÍREK 

Szerző: nova.rs 

2025. február 18. 15:17 0

 

Szerbia magas állami tisztségviselőinek és Oroszország magas rangú állami tisztségviselőinek találkozói, majd az az üzenet után, hogy Moszkva továbbra is támogatja testvéri népét, egyértelmű, hogy ez Aleksandar Vučić támogatását jelenti megrendült minősítésének helyreállításához. És a régi jó történettel a színes forradalomról.

 

Szerbia elnöke hetek óta színes forradalmakról, külföldi zsoldosokról és az országot ért kívülről érkező támadásokról beszél. Szerinte ezt a „támadást” a diákokon és tiltakozásukon keresztül hajtják végre, Vučić szerint hárommilliárd eurót fektettek ebbe a történetbe 

 

– számol be a Nova.rs.

 

Amint kijelentette, hogy ezt a kíméletlen támadást kívülről hajtják végre ellenünk, Szerbia elnöke belülről is nagy győzelmet hirdetett. Sőt, azt mondta, hogy nyert, kudarcot vallottak, és könyvet fog írni róla, ami bestseller lesz. Ha hinni lehet az elnöknek, írása tartalmával megsemmisíti azokat a "támadókat" szerte a világon. Elég homályos és nehezen követhető, de az elmúlt napokban az egész történet új kontextust kapott.

 

 

Először Marko Đurić szerb külügyminiszter és Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője találkozott Moszkvában.

 

Ninić a diákok tiltakozásáról: Az első meccs, amelyben Vučić nem tudja megjósolni az eredményt

 

HÍREK 

Szerző: N1 Belgrád 2025. február 18. 

19:22

Forrás: N1 Belgrád

 

 

Ivan Ninić ügyvéd szerint a kormány a megfélemlítés egy másik formája, amellyel a blokádban résztvevő diákokat felszólítják, hogy tegyenek nyilatkozatokat a rendőrségen. 

 

"Ha félelem lenne a diákok között, nem lennének Kragujevacban, és nem fogyna el az energiájuk. Ezért van ez a fajta kormányzati reakció. Szeretnek olyan játékot játszani, amelynek kimenetele előre ismert, de Aleksandar Vučić uralkodásának 12 éve alatt ez az egyetlen olyan játék, ahol nem tudja megjósolni az eredményt"

 

- vélekedik Ninic.

 

Az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói által figyelmeztetett büntetőeljárásról, valamint a Novi Bojan Pajtić Állam- és Jogtudományi Kar professzorának a rendőrséggel kapcsolatos nyilatkozattételi felhívásáról szóló feljegyzéséről Ninić az N1 Novi dan c. műsorában elmondta, hogy az ügy az ismeretek szerint decemberi feljelentés alapján alakult ki, hogy nem ismert, mivel vádolják a hallgatókat, hogy tegyenek nyilatkozatot.

 

„Nem tudjuk, mi folyik itt, és mire készül a kormány a blokádokban lévő diákokkal kapcsolatban, csak azt látjuk, hogy a rendőrség hívja őket, és ez a megfélemlítés egyik formája. Ez egy sor lehetőség, amellyel a kormány rendelkezésére áll, ha nem fojtja el minden lehetséges módon a diáktüntetéseket a forrásokkal való visszaélések eloszlatásával” 

 

– mondta Ninic. A jelenlegi kormánynak – mint mondta – minden eszköze megvan, de amikor a nehéz úttal találkoznak, visszavonulnak.

 

„Minél többen (a hallgatók) kitartóak, annál inkább kudarcot vallanak ezek az alternatív kormányzati stratégiák. 

„Ha a diákok félnének a rendőrségtől, a BIA-tól... nem mentek volna bele az egész történetbe, és már rég megadták volna magukat” 

 

– mutatott rá Ninić.

 

Anđelković: Vučić trónja alatt egyre erősödik a láng, elveszti legitimitását még a rá szavazók körében is

 

HÍREK 

Szerző: N1 Belgrád 2025. február 18. 13:59 7 

Forrás: N1 Belgrád

 

"Szerbia nagyon régóta válságban van, de ami új, az az, hogy a válság elnyelte a rezsimet, és most először ég a tűz Vučić trónja alatt. Én is örülök ennek. Nem vagyok benne biztos, hogy eljött a csúcspont, de Szerbia felszabadítása folyamatban van, és az a láng, amit Vučić alatt csinálnak, az egyre nagyobb és nem megy, ez egy békés felkelés. Megkezdődött és véget is fog érni, ha a kormány konfliktusokon keresztül erőszakot kezd alkalmazni az emberekkel szemben. de hiszem, hogy ez nem fog megtörténni, és Vučić rendszerének eróziójával és lerombolásával fog véget érni.” 

 

– mondta Dragomir Anđelković politikai elemző az N1-nek.

 

Dragomir Anđelković úgy véli, Aleksandar Vučić napról napra gyengébb, mert egyre többen fordulnak ellene. Állítása szerint ezt igazolja a CRTA kutatás is, amely szerint az állampolgárok több mint 61 százaléka támogatja a diákokat, de az is, hogy Vučić szavazóinak több mint 10 százaléka támogatja a diákokat és blokádjaikat.

 

„Évekig volt megosztottságunk, mert Aleksandar Vučić egyfajta szerb politikai kínai falat épített, és elválasztotta a szavazóit mindenkitől. Nem igazán érdekelte, hogy mások mit gondolnak. A diákok azonban most megtalálták a modellt, hogyan ugorják át a falát, a diákoknak nagyszüleik vannak, akik jobban szeretik az unokáikat, mint Vučić, és ez az első eróziója a választóinak. A napjai nincsenek megszámlálva, de a hónapjai igen, és ezért mondom, hogy maraton. Az emberek látják, mi történt Újvidéken, félnek, hogy valami történni fog velük, és ma már a politikailag bizonytalanok jó része is tudja, ki és mi ellen van” 

 

– mondta Dragomir Anđelković politikai elemző az „Iza vestiben”.

 

Úgy gondolja, hogy a diákok által bejárt utat nyugodtan kell folytatni. Emlékeztetett arra is, hogy a diákok nem figyelnek Vučićra, nem érdekli őket, hogy Grčićet letartóztatták, nem figyelnek arra, hogy a kormány bukott, hogy ezzel értelmetlenné teszik a személyi kultuszát, és hogy most már senki és semmi.

 

Megtorlás bejelentése vagy csak fenyegetés?

Az N1 beszélgetőpartnere a szerb elnök legutóbbi kijelentéseit, miszerint foglalkozni fog a "színes forradalommal", kommentálja, a diákmeneteket pedig Mussoliniékhoz hasonlítja, mint "semmi újat".

1956 Karácsony: Márai Sándor: Mennyből az angyal

 

Szerbia (2025) 

(Az AI segítségével készült)

1956-ban a magyar egyetemisták (13 éves voltam),

2024-től az egyetemi ifjúság Szerbiában? Újvidék!

Európában, a szomszédban, Szerbiában készülődik a szabadság? 

1956 magyar, 1968 csehszlovák és 1980 lengyel. Jugoszlávia csendes volt. A régiónkban soha nem volt csendes, ha a szabadságról volt szó! 1956-os forradalom az egyetemi ifjúság tüntetésével indult. Leverték. Akkor és ma is a hatalom harsogta, harsogja, ahogy Szerbiában ma is, hogy a felkelők: hazaárulók, ellenforradalmárok. Külföldi érdeket szolgálnak. Mindenki tudta, hogy nem így van. Mégis hallgattak, hallgatnak. 

Ma mi van? …..S mi lesz? Nem tudni.

Szerbia jelenleg jelentős politikai és társadalmi feszültségekkel küzd. Az újvidéki vasútállomás előtetőnek tavaly novemberi leomlása, amely 15 ember életét követelte, országos tiltakozási hullámot indított el. A tragédiát követően számos egyetemista és civil szervezet kezdett demonstrációkba, követelve a felelősök elszámoltatását és a korrupció felszámolását. A növekvő nyomás hatására Milos Vucevic miniszterelnök január végén lemondott, amit Aleksandar Vučić elnök elfogadott. Az elnök bejelentette, hogy amennyiben harminc napon belül nem alakul új kormány, áprilisban előrehozott választásokat tartanak. A tiltakozások azonban nem csillapodtak. 

Február elején a diákok és támogatóik több városban is blokád alá vonták a főbb közlekedési csomópontokat, például Belgrádban a Gazela hidat és Újvidéken a Szabadság-hidat. Ezekkel az akciókkal emlékeztek meg a tragédia századik napjáról, és hívták fel a figyelmet a korrupció elleni harc fontosságára.  A kormány válaszul több tisztviselőt is letartóztatott korrupció és hivatali visszaélés vádjával, valamint a Munkaügyi Minisztériumban is folytatódtak a letartóztatások.

A magyar kártya 

Aleksandar Vučić elnök a napokban vajdasági körútján kijelentette, hogy az országot külső és belső támadások érik, de türelmesen és békésen kell megőrizni és megvédeni. Bejelentette továbbá, hogy hamarosan nagygyűlést tartanak valamelyik nagyobb vajdasági városban, hogy megmutassák: 

“Vajdaság Szerbia része volt és az is marad”. 

A helyzet továbbra is feszült, a társadalmi elégedetlenség és a politikai bizonytalanság pedig folyamatos kihívást jelent az ország vezetése számára.

 

Kragujevaci Egyetem 2025. február 15.

A diákok Čačakról és Kraljevóból gyalog indultak Kragujevac felé, miközben a „Mi ez a hang, testvér? Szabadság zúgása, Šumadija” dalt énekelték. Ez a kezdeményezés része a február 15-én, Sretenje ünnepén Kragujevacban tartandó nagy tiltakozásnak, amelyre az ország különböző részeiből érkeznek résztvevők. A diákok célja, hogy felhívják a figyelmet a társadalmi és politikai változások szükségességére Szerbiában.

A “Mi ez a hang, testvér? Szabadság zúgása,Šumadija” egy szerb népdal sora, amely a Šumadija régió szabadság szeretetét és történelmi harcait idézi meg. A dal a szabadság iránti vágyat és a nemzeti öntudatot fejezi ki, és gyakran éneklik különböző ünnepi és megemlékező eseményeken. A közelmúltban a diákok Čačakról és Kraljevóból gyalog indultak Kragujevac felé, miközben ezt a dalt énekelték, hogy kifejezték támogatásukat és összetartozásukat a társadalmi és politikai változásokért folytatott küzdelemben. A dal szövege és dallama mélyen gyökerezik a szerb kulturális örökségben, és továbbra is inspirálja az embereket a szabadság és az igazságosság iránti törekvéseikben.

Volt országgyűlési képviselő gondolatai

Siniša Kovačević a diákokról: „Sólymok és sólyomlányok, ők ébresztettek fel minket az érzéstelenségből és a teljes apátiából.”

Siniša Kovačević rendező az „Da sam ja neko” (ha én valaki lennék) című műsorban a szerbiai diákmozgalomról beszélt, amely szerinte visszahozta a reményt és a szabadság eszményét az országba.

„Az az égbolt, amit ezek a gyerekek a vállukon hordoznak, leírhatatlan. És azok a sugarak, amelyeket kisugároznak – ők nem csak a mi gyermekeink, hanem az ég fiai és lányai. Nem tudom, mivel érdemeltük ki őket. Ők ébresztettek fel minket az érzéstelenségből, a teljes apátiából és abból az elfogadott, betonba öntött sorsból, hogy a gonosz elkerülhetetlen” – mondta Kovačević.

„Sólymok és sólyomlányok”

A rendező nem egyszerűen fiataloknak nevezi a diákokat, hanem „sólymoknak és sólyomlányoknak”, utalva ezzel bátorságukra és elszántságukra. Kiemelte, hogy a rezsim folyamatos támadásainak ellenére – akik őket „usztasáknak, Kurti-híveknek, társadalmi söpredéknek” nevezik – a diákok kitartanak, és még akkor sem hajlanak meg, amikor a kormány ösztöndíjakat és kedvezményeket ajánl fel nekik.

„A rendszer mindennap ajánl nekik valamit – kölcsönöket, ösztöndíjakat –, de nekik van erejük visszautasítani mindezt” – mondta.

„A diákok visszaadták nekem a reményt”

Kovačević elmondta, hogy az utóbbi időben vidékre költözött, mert nem bírta tovább elviselni a társadalmi igazságtalanságokat:

„Nem tudtam ezt tovább elviselni. Visszavonultam a tetovált kopaszok miatt, akik a mozgássérült parkolóhelyekre állnak. Azért, mert a sors teljes elfogadásának állapotába sodródtunk, ahol ezek az újonnan érkezett hegyi emberek kiszorítottak engem a kávézóimból, az utcáimról és elválasztottak a barátaimtól. Most a diákok visszaadják nekem a reményt, hogy ezekben az éveimben újra érezhetem a szabadságot” – mondta.

A szabadságért való harc és a diákok példája

Kovačević hangsúlyozta, hogy egész életében a szabadságot kereste. Tito uralma alatt az ellenzékhez tartozott, titokban hallgatta a Szabad Európa Rádiót, majd a poszt-titói időszak következett, amit háborúk és vérontás kísért. Ezután a Milošević-korszak jött, és most egy „káosz és korrupció által uralt időszakban” élünk.

„Egész életemben szabadságot kerestem, szélmalmokkal harcoltam, szembeszálltam a rendszerekkel, és végül úgy halok meg, hogy nem éltem meg a szabadságot” – mondta.

„Januárban a diákok a szabad ég alatt aludtak”

A rendező felháborodva emlékeztetett arra, hogy a diákok, akik gyalog 40 kilométert meneteltek Belgrád felé, januárban a szabad ég alatt kényszerültek aludni.

„A legnagyobb botrány számomra az, hogy az illetékesek hagyták, hogy ezek a fiatalok januárban, a hideg földön aludjanak. Még egy koncentrációs táborban sem tették ezt az emberekkel. Az illetékeseknek meg kellett volna nyitniuk egy csarnokot, és azt mondaniuk: ‘Gyertek be, itt van egy fedél a fejetek felett’” – jelentette ki.

„A hazugság terjesztésének bűncselekménynek kellene lennie”

Kovačević szerint az, hogy a hatalom szándékosan félrevezeti a lakosságot, az egyik legnagyobb bűn.

„Tudatos hazugságot terjeszteni, manipulálni egy ország lakosságát és félrevezetni őket bűncselekmény kellene, hogy legyen. Ez óriási károkat okoz. Nekem 70 évembe telt, és még mindig nem tapasztaltam meg a szabadságot. Ennyibe kerül nekünk a hazugság” – mondta.

A szerb állami média és a politikai korrupció

Kovačević élesen kritizálta az RTS-t, a szerb állami televíziót, amely szerinte évek óta kiszolgálja a hatalmat.

„Tizenkét évig hallgattak, és most hirtelen transzparensekkel tüntetnek, hogy ‘az RTS veletek van’. Ha tényleg velük lennének, akkor másnap nem mentek volna vissza ugyanabba az épületbe dolgozni. Ez csak egy biztosíték nekik, ha a hatalom véletlenül megdől” – fogalmazott.

„Az újvidéki vasútállomás előtetője a szerbiai korrupció szimbóluma”

Kovačević az újvidéki vasútállomás előtetőjének összeomlását a rendszer teljes korrupciójának példájaként említette.

„Képzeljük el, hogy egy fémmunkás operál egy kórházban. Pontosan ezt tették az állomással is – olyan embereknek adták a felújítást, akik semmit sem értenek hozzá. És amikor az egész szerkezeti hiba miatt összeomlott, a kormány azonnal egy előre megbeszélt hazugsággal állt elő a médiában” – mondta.

„Ha beálltam volna a hatalomba, ma én is Lazar Ristovski lennék”

A rendező kijelentette, hogy büszke arra, hogy soha nem tett erkölcstelen kompromisszumokat.

„Ha megalkuvó lettem volna, ma én is Lazar Ristovskilehetnék (egy színész, aki támogatta a kormányt). De soha nem bántottam szándékosan másokat. Az apám azt mondta nekem: ‘Ne engedd, hogy bárki átkozzon téged, és ha legalább egy ember áldását elnyered, akkor nem éltél hiába.’ Ez a mondat végigkísérte az életem” – zárta gondolatait Siniša Kovačević.

BLOG: A maratonisták megérkeztek Belgrádba, várhatóan 20:45-re elérik a Szent Száva-templomot, egyre több ember gyűlik össze

Ma van 100 napja, hogy az újvidéki vasútállomás előtetője összeomlott, ami 15 ember halálát és két súlyos sérülését okozta. Ennek emlékére Belgrádban, Újvidéken és Nišben közlekedési blokádokat szerveztek, valamint egy stafétamaraton is zajlik Kragujevactól Belgrádig.

A belgrádi Mezőgazdasági Kar hallgatói, a lakosság és a gazdák támogatásával, délelőtt 11 órától 18 óráig blokkolták a Gazela hidat. Újvidéken 11 és 14 óra között három nagy csomópontot zártak le, ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítve a városba való bejutást. Nišben 13 órától kezdődött az északi fizetőkapu blokádja, amely előreláthatólag 21 óráig, vagy akár még tovább is tarthat.

A stafétamaraton Kragujevactól Belgrádig

Öt kragujeváci egyetemista stafétamaratont fut Kragujevactól Belgrádig, hogy szimbolikus meghívót nyújtsanak át az újvidéki, niši és belgrádi társaiknak a február 15-én, Sretenje napján Kragujevacban tartandó tüntetésre.

A maraton reggel 9 órakor indult a Kragujevaci Orvostudományi Kar elől, és várhatóan 22 óra körül ér célba a belgrádi Szent Száva-templomnál. A diákok a 115 kilométeres távot körülbelül 13 óra alatt teszik meg, hogy személyesen is átadhassák meghívójukat a szerb alkotmányosság és államiság napjára szervezett eseményre.

Országos és nemzetközi megmozdulások

A szerbiai városokban zajló tüntetések mellett „15 perc csend” címmel ma is több helyszínen demonstráltak, nemcsak Szerbiában, hanem külföldön is. A blokádokban részt vevő diákok arra kérték polgártársaikat, hogy minél nagyobb számban vonuljanak az utcákra többek között Nišben, Belgrádban, Vlasotincében, Čačakban, Gornji Milanovacban és más településeken.

🔴 A szombati események részleteit elolvashatják előző napi BLOGUNK-ban.

Kapucnisok és az elnök is kiabálják: „Ki adja neked a nyugdíjat?” – De senki sem kérdezi, hogyan él félmillió ember kevesebb mint 30.000 dinárból? Kb. 100 ezer Ft.

Miközben a tüntetések egyre terjednek, Aleksandar Vučić szerb elnök is megkezdte már jól ismert turnéját – amit mindig bevet, amikor az országban valami a hatalom ellen dolgozik. Tegnap fejezte be látogatását Észak-Bánátban, a múlt hétvégén pedig  a Rasini körzetben járt. Ott vitába keveredett egy varvarini nyugdíjassal, aki kijelentette, hogy a nyugdíjemelés nem elégséges – noha az elnök szerint soha nem volt még ekkora emelés. De valóban így van?

Egy belgrádi rendezvényen egy kapucnis férfi egy idős asszonyhoz kiabált:

„Nyugdíjas vagy, asszonyom? Nyugdíjas vagy? Ki fizeti a nyugdíjadat, ki fizeti a nyugdíjadat?”

Mire az asszony higgadtan válaszolt: „Én dolgoztam meg érte.”

A kellemetlen kérdések azonban nemcsak a belgrádi tüntetésen voltak jelen – az elnök maga is hasonlókat szegezett egy varvarini nyugdíjasnak, aki megjegyezte, hogy az emelés nem sokat jelent neki, mert jelentős részét az RTS (Szerb Közszolgálati Televízió) előfizetésének emelése elviszi.

„Mondj egy évet, amikor valaki 11%-kal emelte a nyugdíjadat! 1975? 1985? 1995? 2005? 2015?” – kérdezte Vučić.

A nyugdíjas válaszolt: „Akkor még nem voltam nyugdíjas.”

Mire az elnök gúnyosan visszakérdezett: „Ó, nem voltál akkor nyugdíjas?”

A számok másként mutatják

● A hivatalos adatok szerint 2001 és 2012 között a nyugdíjak többször is jelentős mértékben emelkedtek.

● 2001-ben 60%-kal nőttek a nyugdíjak, majd 2001 és 2003 között 12-15%-os emelések történtek.

● 2008-ban az emelések meghaladták a 10-11%-ot, mondja Jovan Tamburić, a nyugdíjas katonák szakszervezetének képviselője.

● 2009-ben is volt emelés, amelyet a PIO (Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap) hivatalos oldalán is meg lehet találni.

Mi történt 2012 után?

A 2012-es kormányváltás után a nyugdíjak stagnálni kezdtek, majd 2015-ben fizikai csökkentés is történt.

● A 25.000 dinár feletti nyugdíjak csökkentése során több mint 840 millió eurót „vettek el” a nyugdíjasoktól, ami 850.000 ember számára jelentett hátrányt.

● Az elmúlt években a GDP-n belüli nyugdíjkiadások aránya is csökkent: a korábbi 12%-ról 9% alá esett, ami évente több mint egy milliárd eurós csökkenést jelent.

● A nyugdíjak reálértéke is csökkent: ma kevesebb árut és szolgáltatást lehet vásárolni belőlük, mint 2012 előtt.

Hogyan élnek ma a szerbiai nyugdíjasok?

Szegénységben és nyomorban – állítják a szakértők.

● 450.000 nyugdíjas kapja a legalacsonyabb nyugdíjat, amely jelenleg 28.000 dinár a munkavállalók és önálló vállalkozók esetében, míg a mezőgazdasági nyugdíjasok csupán 21.000 dinárt kapnak.

● Több mint 1.076.000 nyugdíjas él kevesebb mint 50.000 dinárból havonta.

● Miközben a hatalom azt állítja, hogy soha nem voltak ilyen magasak a nyugdíjak, félmillió ember próbál túlélni kevesebb mint 30.000 dinárból havonta.

EXPO

Jutarnji: A szerbiai EXPO annyiba kerül, mint három Pelješac-híd, és a háttérben meghúzódó történet az egész ország számára végzetes lehet.

Kevesebb mint két év múlva Belgrádban kellene megrendezni a 2027-es EXPO-t, amelyet Aleksandar Vučić szerb elnök uralmának koronájaként lát. Az esemény azonban nem a nagy Világkiállítás (Exposition Universelle), amely az Eiffel-tornyot adta Párizsnak, a Szépművészetek Palotáját San Franciscónak, az Atomiumot Brüsszelnek, vagy az EUR negyedet Rómának. Az igazi világkiállítást ötévente rendezik meg, és a 2025-ös Oszakai EXPO 28 millió látogatót vonz majd – írja a Jutarnji list.

Belgrád csak egy „kis EXPO-t” kapott

Belgrád egy specializált, tematikus kiállítást rendezhet, amely se nem globális, se nem helyi, hanem valahol a kettő között helyezkedik el.

Bár Vučić minden lehetséges alkalommal igyekszik úgy beállítani, hogy ez lesz „a 2027-es év legnagyobb eseménye a bolygón”, a valóság nem igazolja ezt a megalomán elképzelést.

Mennyire számít egy ilyen specializált kiállítás? Annyira, hogy Plovdivban, Bulgáriában már háromszor is megrendezték – 1981-ben, 1985-ben és 1991-ben.

Míg egy valódi világkiállítás hat hónapig tart, nincs területi korlátja, és az országok saját pavilonokat építhetnek, addig ezek a kisebb EXPO-k jelentősen korlátozottabbak.

● Az 2025-ös Oszakai Világkiállítás 155 hektáron terül el.

● A 2030-as rijádi EXPO területe pedig már 600 hektár lesz.

A specializált kiállítások mindig tematikusak. A szerbek úgy döntöttek, hogy a sportnak és a zenének szentelik az eseményt, mert úgy gondolják, hogy ezekben világszinten kiemelkedőek.

A belgrádi köznyelvben az eseményt gúnyosan „AliExpress-EXPO”-nak nevezik, utalva arra, hogy „nem az igazi”.

Óriási pénzmozgások a háttérben

Akár valódi világkiállítás, akár nem, óriási pénzek mozognak a projekt körül: A hivatalos adatok szerint az EXPO szervezésének költsége 1,29 milliárd euró.

Mit lehetne ebből a pénzből építeni?

● Három Pelješac-híd (a horvátországi, az Adriai-tengert átszelő híd).

● Több mint 100 kilométer autópálya.

Szerbia azonban olyan infrastruktúra-fejlesztéseket finanszíroz, amelyek gazdaságilag és közlekedési szempontból is megkérdőjelezhetőek. Ezek a projektek elsősorban stratégiai partnereknek szánt üzleti lehetőségek, amelyeket olyan országok és cégek kapnak meg, akiktől politikai támogatást várnak cserébe.

● Az infrastruktúrát kínai, azerbajdzsáni és amerikai (Bechtel) vállalatok építik, utóbbi például Horvátországban is jelentős szereplő volt Sanader idején az A1-es autópálya építésében.

A végső ár sokkal magasabb lehet

Az 1,3 milliárd euró csak a közvetlen költségeket tartalmazza.

Ha ehhez hozzávesszük azokat a nem hivatalosan a kiállításhoz kapcsolódó, de valójában annak kiszolgálására szánt beruházásokat, a végső összeg jelentősen megnőtt.Ezek közé tartozik:

1. Új utak, csatornázás és vízvezeték-hálózat kiépítése.

2. A belgrádi utcák újraaszfaltozása, homlokzatok felújítása.

3. Új hotelek támogatása.

4. Új vonatok, buszok, trolibuszok, villamosok és hajók beszerzése.

5. Telekommunikációs infrastruktúra fejlesztése.

Összehasonlításképpen: A 2030-as rijádi Világkiállítás költsége 8 milliárd euróra van tervezve – de ez egy hat hónapos világméretű esemény lesz, nem pedig egy kisebb specializált kiállítás.

A kérdés: megéri-e ennyit költeni egy „kis EXPO-ra” egy gazdaságilag nehéz helyzetben lévő országban?

A projekt kapcsán egyre többen tartanak attól, hogy nem az ország fejlődését, hanem egy szűk politikai és gazdasági kör meggazdagodását fogja szolgálni.

 

 

Az eltűnő emlékezet?

1956. október 23.

Ma hol van a “labor”? Covidnál Ausztria volt!

(Gondolatok az “ez itt a kérdésre… A nyugatosodás vagy nyugatosítás?” - 2025. 01.30.-I témáról)

Néhány egyperces (Tanú, 1969), összesen 8 perc:

Kiss Gy. Csaba (1945-2025), 

Ötvös István (1972-)

Lenéztek minket? Mikortól van ez így?

Varga Miklós (1956-)  A vén EURÓPA a dal és az Első szabad 1990. március 15.

Fritz Tamás (1959-): 1989: Nyugaton létrejön a neoliberalizmus! 

Cserhalmi György (1948-): Mit akar a magyar nemzet? 1989. március 15. 

SZABAD, FÜGGETLEN ÉS DEMOKRATIKUS MAGYARORSZÁG 

A 12. pont: Igazságot 56-nak! Tisztességet a forradalom mártírjainak! 

Nyilvánítsák nemzeti ünneppé október 23.-át! 

Márai Sándor: Mennyből az angyal!

Ötvös: A Kádár rendszer legnagyobb tragédiája:

KÁDÁR RENDSZER: KIZÁRÓLAGOS EGYÉNI TÚLÉLÉSI STRATÉGIÁT TETT NORMÁVÁ. KÖZÖSSÉG NINCS!  

Ez nem a kapitalizmus? 

Nem ez van ma is?!

1956  

A régió!? Nem ez van ma is?!

Hamvas Béla (1897-1968): “Az egész magyar értelmiség elárulta 1956-t”.

Honnan vesz? 

Kinek a nevében nyilatkozik?

Elárulta? 

Kindler József - nem, Ladó László - nem, Simonyi Károly - nem. A mi generáción sem. Akkor vajon ki?

Orbán Viktor beszéde 1956 (A beszéd 1956-ról1989. június 16.)

Tatabánya  1990. március 15. Fritz Tamás: Kádár rendszertől való mentális megszabadulás,  

Szerintem, Stefano Bottoni magyar-olasz történész nem látja jól.

A világ 1956-ban a magyarokat tisztelte (2006:-LAZIO) 50 év után is. 

1. De most? 

Ma kevesen tudják, mi történt 1956-ban. Egyre kevesebben vannak, akik átélték, akik elmesélhetnék. Én tudom, akkor lettem felnőtt. Ott voltam nemcsak 1956-ban, hanem 1968-ban és 1989-ben is. Láttam, tapasztaltam. 

A történész sok mindent jól lát – egyet azonban biztos, hogy nem.  Nem veszi észre, hogy a magyarok többsége már nem érti 1956-ot, egyre kevesebben vannak, akik átélték. 

És baj van a nemzeti önértékelésünk is torz.

2. Kik vagyunk mi?

A történelem szolgává tett minket. Megalkuvókká, alkalmazkodókká. Tisztelet a kivételnek. 

3. De az értelmiség? (1956 értelmisége gyújtóláng volt!)

Szolidaritás van? Egoizmus? A másik nem számít? Konzumizmus!

Nincs arányérzékünk? 

Mindenki lenéz minket. 

Miért? (Valaki felteszi ezt a kérdést? .. ez itt a kérdés…)

4. És mi történik most?

Helyzet van a szomszédban, de melyikben?

A szerb egyetemisták ma azok, akik 1956 szellemét képviselik. Ők az akkori magyar egyetemi ifjúság letéteményesei - a mai Európában. (Mi meg közben megyünk külföldre munkát vállalni. Sokan. Aki marad lehet, hogy reménykedik, és lehet, hogy a kiskapukat keresi? A BILATERÁLIS ez a módi - ez a jó?)

5. De mi is volt 1956-ban?

• A nép nem elsősorban a hatalmat akarta, hanem egy emberként: Ruszkik haza! Egy ideig mentek.
• Egy hét után már minden megváltozott. Jöttek a nyilvános akasztások. Fejjel lefelé a lámpavasra az ÁVH-sokat. Sortüzek. Eldurvult!
• Annyi párt alakult, mint égen a csillag.
• A „Pesti srácok” legendája? A valóság az, hogy a hazatért “disszidensek” ágyútölteléknek használták őket, Molotov-koktéllal a tankok ellen. Felelőtlenség. Mondják az utódok.
• Apáink, a negyvenesek tudták, hogy az oroszok visszajönnek (Simonyi is tudta. Akkor is mondta, nem utólag). Ezért nem mentek a barikádokra.

Konzumizmus (vagy konzumerizmus) a kortársi társadalmak olyan jellemzője, amely egy társadalom lényegét a tagjai által – pénz vagy egyéb ellenérték fejében – nyújtott szolgáltatások, gyártott és értékesített termékek fogyasztásában látja. Ebben a felfogásban mind az áruk, mind a szolgáltatások olyan széles skálában állnak rendelkezésre, hogy a társadalom pénzügyi eszközökkel egyenlőtlenül rendelkező tagjai közel a lehetőségeik szerint tudjanak részt venni az anyagi helyzetüknek megfelelő fogyasztásban.

6. És most?

• Van Kétosztagúság! Kinek jó?
• Szerencsére nincs idegen hatalom az országban, még ha harsogják is, hogy van! – Akkor volt.
• Van viszont konzumizmus kapitalista hatalom, a cégek mindent a kezükben tartanak. Kik jönnek a helyükbe? 
• Van egy középosztálybeli harag – van mit veszíteni?
• Akkor mi van ? (Orbán Viktor beszéde 2024. október 23.) …ez itt (a valódi) kérdé

Nagy Imre, Magyarország volt miniszterelnökének újratemetése a rendszerváltozás egyik szimbolikus eseménye volt. Orbán Viktor, ifjú politikusként 1989. június 16-án egy rövid beszédet tartott a Hősök terén, amely beszéd nagy botrányt kavart. Orbán Viktor beszédében követelte a szovjet csapatok kivonását az országból.

Stefano Bottoni olasz-magyar történész szerint nem tudni hogyan reagálna Orbán Viktor rendszere, ha megcsappanna a társadalmi támogatottsága, főleg a kisebb, vidéki településeken. Ahogy az is kérdés, hogy a szemben álló politikai felek ha 2026-ban egy tiszta választás jön, és azt Orbán elveszti, meg akarnak-e majd állapodni egy rendezett hatalomátadásban, vagy nem. Egy ilyen egyezségnek a történész szerint része kellene, hogy legyen a NER-elit által magánvagyonként felhalmozott sok milliárd euró sorsának rendezése is. Stefano Bottoni szerint nagyon sok lehetséges kimenetel van, de az látszik, hogy a felek folyamatosan emelik a tétet, az Orbán rendszer pedig egyre durvább. 

Mesterséges Intelligencia szerint: 

A genszterautokrácia (angolul gangster autocracy) egy politikai kifejezés, amely olyan autokratikus rendszert ír le, ahol az állam működését a szervezett bűnözés módszereire emlékeztető elvek és gyakorlatok határozzák meg. Az ilyen rendszerekben a hatalom birtokosai – legyenek politikai vezetők, oligarchák vagy egy szűk elit csoport – a korrupciót, megfélemlítést, jogi manipulációt és akár nyílt erőszakot is felhasználják a hatalmuk megszilárdítására és megtartására.

Jellemzői:

​1.​Korrupció és klientelizmus – Az állam és a magánérdekek összefonódása, ahol a vezetők saját hűséges köreiknek juttatják a gazdasági és politikai előnyöket.

​2.​Jogállamiság leépítése – A törvényeket szelektíven alkalmazzák, az igazságszolgáltatás és a jogrendszer pedig a hatalom érdekeit szolgálja.

​3.​Erőszak és megfélemlítés – A politikai ellenfelek, újságírók és civil szervezetek ellen fenyegetéseket, karaktergyilkosságokat vagy akár fizikai erőszakot is alkalmazhatnak.

​4.​Állami és bűnszervezeti struktúrák összemosódása – A hatalmon lévők és a szervezett bűnözés között szoros kapcsolatok alakulnak ki, például illegális pénzmozgások, pénzmosás vagy zsarolás révén.

​5.​Propaganda és populizmus – A hatalom gyakran populista retorikával próbálja legitimálni magát, miközben ellenőrzése alá vonja a médiát és a nyilvános diskurzust.

​6.​Gazdasági függőségek kiépítése – Az államvezetés gazdasági függőséget hoz létre a lakosság és a vállalkozások számára, hogy könnyebben manipulálhassa őket.

Példák a történelemben és a jelenben:

​•​Egyes elemzők Oroszországot Vlagyimir Putyin vezetése alatt, vagy egyes közép-ázsiai és latin-amerikai rezsimeket tekintik genszterautokráciának.

​•​A múltban a maffiaállam kifejezést is használták például a 20. század eleji fasiszta Olaszország vagy az 1990-es években Szlobodan Milošević Szerbiájának leírására.

A fogalom tehát egy olyan politikai berendezkedést jelöl, amelyben az állami vezetők bűnszervezeti módszereket alkalmaznak a hatalom maximalizálása és a társadalom feletti kontroll fenntartása érdekében.

Angyal István (1928–1958)

„A forradalom lelkiismerete”

Angyal István a magyar történelem egyike azon ritka alakjainak, akit személyes erkölcsi tartása emelt politikai jelentősége fölé. Az 1956-os forradalom idején a Tűzoltó utcai felkelőcsoport vezetőjeként nem csupán katonai szervező, hanem szellemi és erkölcsi iránytű is volt. Műveltsége, embersége, higgadtsága és morális érzéke különösen kiemeli a kor szereplői közül.

Származása és sorsa

1928. október 28-án született Szatmárnémetiben, zsidó családban. A második világháború idején családjának nagy része a holokauszt áldozata lett. A háború után a Budapesti Műszaki Egyetemen vegyészmérnöki diplomát szerzett. A szovjetizálódó rendszerrel szemben korán kritikus lett, 1953-ban koncepciós perben börtönbüntetésre ítélték, majd amnesztiával szabadult. Ez az élmény mélyen formálta a kommunista hatalommal szembeni álláspontját.

1956: Emberi arcú forradalom

A forradalom kitörésekor, 1956 októberében, a Tűzoltó utcában szerveződő fegyveres ellenállás egyik vezetője lett. Csoportját demokratikus elvek alapján irányította, és határozottan elutasította a bosszút, a lincselést, az önbíráskodást. Az ő parancsára több ÁVH-s és pártfunkcionárius megmenekült, akiket más csoportok kivégeztek volna. Meggyőződése volt, hogy a forradalom célja nem a bosszú, hanem az igazságosság, és nem a múlt restaurációja, hanem a jövő új alapokra helyezése.

Kiáltványa: „Népünk nevében”

1956. október 31-én kiáltványt fogalmazott meg, amelyben a forradalom baloldali szellemiségét védelmezte. Ebben így ír:

Letartóztatás és vértanúsá

1957. áprilisában letartóztatták. Az eljárás során nemcsak saját magát, hanem másokat is megpróbált menteni. Halálos ítéletét 1958-ban mondták ki, és december 1-jén kivégezték. A börtönből írt leveleiben is végig megőrizte méltóságát és emberségét.

Utóélet és emlékezet

A rendszerváltás után rehabilitálták, neve köztereket, iskolákat díszít. Az 1956-os forradalom erkölcsi mértékadójaként tekintenek rá. Ő testesítette meg azt a szellemiséget, amely a fegyverek között is az emberiességet tartotta szem előtt. Bibó István szavai, bár más összefüggésben íródtak, rá is igazak:

📚 Irodalom:

• Eörsi László: Angyal István élete és halála, 1956-os Intézet, 2001.
• Rainer M. János: 1956 – Egy forradalom krónikája
• M. Kiss Sándor: A forradalom erkölcsi rendje
• Bibó István: Vallomás a perben